Közép-magyar zsidó élet

Írta: Szegő Péter - Rovat: Hagyomány

Cegléd, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Szolnok

A Mazsihisz közép-magyarországi régiója egész Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Pest megye déli részéből áll.

Bár a régiónak nem része Heves megye, Róna Tamásnak, a régió rabbijának szolgálati területébe Hatvan is beletartozik. A régió actio radiusa mintegy hat-hétszáz ember – tudtuk meg Feldmájer Péter regionális elnöktől, egyben a Nagykőrösi Zsidó Hitközség Mazsihisz-béli küldöttétől. „Egy részük Budapesten vagy éppen Svájcban él, de a nagyobb ünnepeken itt van velünk. „A rabbi a vallási törvény legfőbb őre, és akit ő elfogad, azokat mi is elfogadjuk” – célzott arra, hogy halachikusan nem föltétlenül zsidó e hat-hétszáz ember mindegyike.

5 -

A nagykőrösi zsinagóga kívülről (fotók: Szegő Péter)

Nagykőrösön kívül a Feldmájer által „ikerhitközségnek” nevezett, Grósz Andor orvosprofesszor által elnökölt kecskeméti, valamint a Steiner András ügyvéd vezette ceglédi, a Berman Dávid elnökölte szolnoki és a Raáb András vezetése alatt álló kiskunhalasi hitközség található még a régióban.

Kiskunhalason minden pénteken harminc-negyven ember gyűlik össze

– így a Mazsihisz alelnöke. A Bács-Kiskun megyei kisváros emellett 2010 óta minden nyáron egy zsidó ifjúsági tábor helyszíne is. A Szombat érdeklődésére Feldmájer azt mondta: ha a szarvasi tábor a fatörzs, a kiskunhalasi tábor annak ifjú ága, ahová a szarvasi korosztálynál fiatalabbakat, már hároméves kor körülieket is várnak – persze családostul.

„A közép-magyarországi régió rendkívüli anyagi áldozatokat hoz azért, hogy a kiskunhalasi tábor működhessék. Kezdetben ötnaposak voltak a turnusok, most már egyhetesek, vasárnaptól vasárnapig, benne a sábesz megünneplésével” – fogalmazott interjúalanyunk, akitől azt is megtudtuk, hogy korábban napközi jellege volt a tábornak, de ma már „ott-alvós”. „Aki oda elmegy, akárcsak egyszer, az szerez egy olyan töltetet, amely el fogja kísérni egész életében” – mondta. Róna szerint már csak azért sem lehet ellen-Szarvasról beszélni, mert a kiskunhalasi tábor egyik létrehozója a szarvasi tábor egyik segítője, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház igazgatónője.

Általában egy hitközséghez egy rabbi dukál, itt azonban a régió mind az öt hitközségének ő a rabbija. Róna igyekszik a zsidósággal kapcsolatos információkat a régió nem zsidó közösségével is megosztani: bár a régióhoz tartozó Cegléden a zsidó hitélet kizárólag az évi egyszeri – általában június első vasárnapján tartandó – gyászistentiszteletre korlátozódik, ő többször is vendége volt a Cegléd TV-nek, amely egy, a zsidóságot bemutató sorozatot adott le Róna közreműködésével. Interjúalanyunk emellett többször is vendége volt a katolikus Mária Rádió ceglédi adásának. Az is előfordult, hogy a ceglédi plébánossal közösen volt középiskolai osztályfőnöki óra vendége, vagy egy helyi római katolikus értelmiségi körben tartott előadást. „Ott is kommunikálnunk kell a külvilággal, ahol már nincs, vagy alig van zsidó közösség” – összegezte ez irányú erőfeszítéseit. „Részt veszek a helyi társadalmi életben, tanítok és igyekszem bemutatni a zsidóság értékeit, amelyeket nem szégyellni kell, hanem büszkén fölvállalni” – tette hozzá.

5 - Feldmájer Péter és Róna Tamás fotó Szegő Péter

Feldmájer Péter és Róna Tamás

Vannak a régiónak olyan városai, ahol még annyi zsidó élet sincs, mint Cegléden. Ilyen például a Pest megye déli részén található Dabas, ahol nincs hitközség, viszont az önkormányzat segítségével fölépült egy Soá-múzeum.

„Attól lesz jövője a hitközségeinknek, hogy a fiataljainkat a saját hitvallásunk szerinti oktatásba vonjuk bele” – így a harmincas évei legvégén járó rabbi, hangsúlyozva, hogy évtizedek óta úgy nőnek föl egykor vallásos vidéki családok sarjai, hogy „ezt a lehetőséget nem kapták meg”. Szerinte olyat kell ajánlani a vidéki zsidó fiataloknak, „hogy az maradásra bírja őket”. A fölvetésére, hogy egy vidéki zsidó fiatal, akinek egyébként Nyugaton piacképes tudása van, plusz elege van a mai magyar politikai helyzetből, miért maradna Cegléd alsón,

a rabbi hivatás egészen tág értelmezését kaptuk válaszul:

„A rabbinak arra is lehetősége van, hogy egy fiatal mérnök érdekében beszéljen egy ismert kecskeméti gyár vezérigazgatójával. Ha nyugalma, és jó munkája lesz, inkább marad Kecskeméten, mintha nem. Az gondolom, hogy egy erős kohézióval bíró hitközségnek így kell működnie.”

Róna szintén említette a kiskunhalasi zsidó nyári tábort. Arra hívta föl a figyelmet, hogy főleg vidéki – de nem föltétlenül a közép-magyarországi régióban élő – gyerekek, fiatalok a célközönség. A kiskunhalasi tábor jóval olcsóbb a szarvasinál, és – ellentétben Szarvassal – Kiskunhalason csak egy turnus van. „Istentisztelet, fagyi, uszoda, születő barátságok” – összegezte Kiskunhalas filozófiáját Róna, elhallgatva a focit, melynek 2014-ben a rabbikar több nagysága – így ő maga is – részese volt.

Nem a Mazsihisz jegyzi, de a Mazsihisz közép-magyarországi régiója aktívan jelen van Európa legnagyobb mintegy négyezer fős ifjúsági találkozójának, a kecskeméti Csiperó-fesztiválnak a szervezésében. A tavalyi fesztiválon két, tizenöt fős izraeli csoport is részt vett. Ekkor zajlott Izrael terrorellenes háborúja, így a tizenhárom-tizennégy éves fiatalok utazása biztonsági lépés is volt. Interjúalanyunk arra hívta föl a figyelmet, hogy – bár a korábban baráti izraeli-török viszony nagyon megromlott,

a török és az izraeli gyerekek a legnagyobb barátságban búcsúztak

egymástól a tábor zárásakor. „A gyerekek az itt született barátságokkal képesek lehetnek a rossz viszonyt jóra változtatni” – reméli a rabbi.

Bár a Mazsihisz közép-magyarországi régiójának Kecskemét a legnagyobb városa, a nagyünnepek idején az onnan mintegy húsz kilométerre lévő Nagykőrösön tartják az istentiszteleteket. Vélhetően a huszonnégy ezres Nagykőrös a legkisebb város Magyarországon, ahol (majdnem) minden istentiszteleten van minjen. „Rokonaim, többek közt szüleim áldozatos munkájának köszönhetően még az ötvenes években is volt itt zsidó hitélet” – mondta a Szombatnak a helyi hitközség elnöke, az évtizedek óta Budapesten lakó, de Nagykőrösre rendszeresen visszajáró Feldmájer Sándor – egyébként Feldmájer Péter bátyja. Az istentiszteleteken persze nemcsak helyiek vannak, de Budapestről, Szolnokról, Kecskemétről vagy a mintegy tizenöt kilométerre lévő Ceglédről is jönnek emberek. Feldmájer szerint közvetlenül a Soá után még több mint száz zsidó élt Nagykőrösön, a Joint még konyhát is működtetett a városban. „Sokáig külön rabbija és kántora is volt a helyi hitközségnek, utóbbi 1957-ben, a forradalom leverése után alijázott” – emlékszik vissza Feldmájer.

Feldmájer Sándor

Feldmájer Sándor

A zsidó hitélet a szocializmusban folyamatos volt a városban. Mint Feldmájer Sándor meséli, a zsinagógának két bejárata van, egy nagy, és egy hátsó, kicsi, amit csak a beavatottak ismernek. Ez utóbbi jelentősége a Kádár-korszakban nőtt meg, ugyanis a nagykőrösi zsidóság párttag része ezt használta. „Húsz éve voltak kommunisták, de háromezer éve zsidók” – magyarázta az elnök.

Havonta egy istentiszteletet biztos, hogy tartunk, akkor is, ha nincs ünnep, és a minjen ez utóbbi alkalmakkor is összejön” – tudjuk meg a hitközség elnökétől, aki a rendszerváltás óta van magas pozíciójában. Az, hogy a zsidó hitélet helyi központja Nagykőrös, nem pedig Kecskemét, vagy a szintén népesebb Cegléd, Feldmájer szerint „a Teremtő kiszámíthatatlanságának” – de valójában inkább a Feldmájer család agilitásának – köszönhető.

Bár a judaizmusra nem jellemző a térítés,

még Kecskeméten is van rá példa.

„A dédapámat elvitték munkaszolgálatra, és mivel nem volt se kommunista, se homoszexuális, valószínűleg zsidó volt” – mesél vélhető származásáról az eredetileg szegedi, de a Kecskeméthez tartozó Hetényegyházán élő, a közösségben mintegy öt éve tag, harminckilenc éves Bugya László, aki nem túl keményvonalas katolikus nevelést kapott, majd középiskolásként, de inkább egyetemistaként zsidult be. Nem tetszettek neki a szentképek, az ateizmus meg „nem volt számomra túl meggyőző”, úgyhogy nagyon tudatosan vallást keresett magának, így kötött ki a zsidóságnál. A Szombat kérdésére, hogy miért nem lett (neo)protestáns, egy kérdéssel felel: „Úgy néz ki ez a világ, mint ami meg van váltva, és ahol remek dolgok történnek?”

E mondatokat hallva Róna rabbi lakonikusan megjegyzi: „ezen dolgozunk”.

támogatás