Kóser sajtburger? A főrabbi szerint lehetséges, ha…

David Lau izraeli askenázi főrabbi szerint az őssejtekből nyert termék ‘parve’ minősítést kaphat, amennyiben hús-alternatívaként forgalmazzák, nem pedig igazi húsként.

A sajtburger összetevője a tejből nyert sajt és a marhahúsból készült lepény, éppen ezért aligha szerepelhet kóser éttermek étlapján. David Lau askenázi főrabbi engedékeny döntése alapján viszont a laboratóriumi körülmények között előállított hús elméletben keverhető tejtermékkel.

A döntés mindazonáltal vitákat válthat ki, amelyek megnehezíthetik az laboratóriumi termékeket előállító vállalkozások dolgát. Az ilyen burgerek nem forgalmazhatók húsként, külsőleg és illatukban nem is emlékeztethetnek arra.

Az elmúlt évtized során számos ilyen laboratórium állt munkába, és ezek feladták a leckét a rabbiknak, akiknek a halacha szempontjából kellett dönteni a kóserságot illetően. A megítélés ellentmondásos volt.

A héten Lau is beszállt a vitába, és  héber nyelvű 11 oldalas szabályzatot jelentetett meg az Aleph Farms cég kérésére, amely mesterséges hús előállításával foglalkozik. Lau novemberben kereste föl a vállalat Rehovot melletti telepét, és az elmúlt két hónap során a technológiai folyamatok és az idevágó vallásos szövegek összevetésél foglalkozott.

Lau megállapította, hogy az Aleph Farms terméke (de nem minden tenyésztett hús), valóban kóser és a „parve” kategóriába sorolható, vagyis sem hús (fleishig), sem pedig tejtermék (milchig), hasonlóképpen, mint a zöldség vagy hal.

A vállalat üdvözölte Lau döntését, és reményét fejezte ki, hogy az elvezet a teljes kósersági bizonyítvány kiadásához, és bejelentette, hogy az ügyben fölvették a kapcsolatot moszlim, hindu és más vallásokkal is.

Didier Toubia, az Aleph Farms társalapítója és ügyvezetője az iparág föllendülésétől a hagyomány és innováció párbeszédét várja. Mint mondta, készek minőségi élelmiszerek előállítására a Föld legkülönbözőbb kulináris hagyománnyal rendelkező népei számára.

Lau döntése azon alapul, hogy a terméket megtermékenyítésből származó embriók őssejtjeiből, nem pedig izomszövet sejtjeiből állítják elő. Ez egy sor halachikus problémát megold; mivel az embrió nem tekintendő az anya testrészének, hanem különálló egységnek, amire nem vonatkozik az élő állat fogyasztásának bibliai tilalma. Lau szerint az embrionális őssejt nem tekinthető „húsnak” a zsidó törvény szerint, de még tápláléknak sem. A tenyésztést követően keverhető növényi alapú kóser zöldségnek tekinthető anyagokkal.

Az ellenvetések között szerepel, hogy az ilyen kinézetre átlagos pogácsa sem fogyasztható sajttal. A hagyomány marit ajin parancsa ugyanis tiltja, hogy tilalmasnak látszó dolgokat cselekedjünk, még akkor is, ha azok valójában nem tilosak. Másik fönntartás, hogy a tenyésztett „hús” és sajt együttes fogyasztása szokássá válhat, és átterjedhet a normál húsra. Lau komolyan vizsgálta, mennyiben veszélyeztetik a reális föltételek a tenyésztett hús “parve” technikai státuszát.

Lau rendelete értelmében, ha a tenyésztett húsból készült terméket nem hús-alternatívaként, hanem valódi húsként készítik el és csomagolják, és kinézetre és illatát tekintve nem különbözik attól, nem tekinthető “parve” terméknek, és nem fogyasztható tejtermékkel.

Ez a helyzet az  Aleph Farms, készítményeivel, „amelyek ugyanazt az ízvilágot, tápanyagokat és érzékszervi élvezetet nyújtják, mint a legjobb hagyományos steakek.”

A tenyésztett húst nem szabad tejtermékek közelében árusítani, mert ez a tilalmak lazításának irányában befolyásolja a fogyasztót.

Végül Lau hangsúlyozza, hogy az általa írott anyag kizárólag az Aleph Farms áruira vonatkozik, azzal a céllal, hogy a cég továbbra is ugyanúgy folytassa a termelést. Ezért nem terjed ki az olyan cégekére, amelyek más technológiát alkalmaznak és más alapanyagokat használnak

A kóser sajtburger ügye tehát függőben marad. A kosher bacon burgers  kizárva. További kérdés  a mesterséges tejből készült sajt.

Times Of Israel – Bassa László