Kit váltunk ki először a fogságból? – Misna magyarul, Bává Meciá 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„Ha valakinek tanítója és apja fogságban vannak, először a tanítót váltja ki a fogságból, majd az apját. Ha apja tudós ember, először őt váltja meg, és azután a tanítóját.”

Zsidók a fogságba vonulnak; babiloni dombormű

 

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

BÁVÁ MECIÁ traktátus a Nezikin (Károk) c. rend második fejezete. A traktátus címe magyarul: “középső kapu”. Mindhárom “kapu” (bává), az első, a középső és az utolsó, eredetileg a teljes Nezikin rend alapját képezték. A “középső kapu” polgári joggal, ezen belül tulajdonjoggal foglalkozik.

Bává Meciá 2

 

Bává Meciá 2/1

Vannak talált dolgok, melyek az övé (a megtaláló) lehetnek, és van, amelyről jelentést kell tegyen. Ezek (lehetnek) az ő talált dolgai: szétszórt gyümölcs, szétszórt pénzérmék, kévék a közterületen, fügefűzér, a pék kalácsai, szárított hal fűzére, (szárított) hús darabok, feldolgozatlan gyapjú, len kötegei, bíborral festett gyapjú, Rabbi Meir ezek a (megtaláló tulajdonát) képezik. Rabbi Jehuda azt mondja, ha a talált tárgyban van valami rendkívüli, azt jelenteni kell. Hogyan? Füge fűzért talál, amelyben cserépdarab van, vagy cipót, amelybe pénzérme került. Rabbi Simon ben Elázár szerint, olyan dolog, amely soha nem került készítője szeme elé, arról nem kell jelenteni.

 

Bává Meciá 2/2

Ezekről kell jelenteni. Gyümölcsöt talált, kosárban, vagy kosarat, vagy zsebpénzt, vagy pénzt, akármilyen tárcában, egybe kötött gyümölcsöt, pénz köteget, vagy három pénzérmét egymáshoz ragadva, kévét magánterületen, a gazda cipóit, tépett gyapjút, a festő műhelyéből, boros és olajos korsókat, ezekről jelenteni kell.

 

Bává Meciá 2/3

Megkötözött galambokat talált a kerítésen vagy sövényen túl, vagy a mező ösvényein, ne nyúljon hozzájuk. Edényt talált a szemét között, ha be van fedve, ne nyúljon hozzá, ha nyitott, elveszi, és bejelenti. Talált valamit a kőrakáson vagy a leomlott falon, az övé legyen. Ha új falon talál valamit, az utcára néző részen, az övé legyen, ha a befelé eső részen, a házigazdáé legyen. De ha a házat mások bérlik, az övé legyen, akár bent is találja.

 

Bává Meciá 2/4

Valaki talált valamit a boltban, az övé lehet.[1] Ha a boltos (pultja) körül találta, a boltosé. Ha a pénzváltó (asztala) előtt találta, az övé. Ha a pénzváltó széke és a pénzváltó között találta, a pénzváltóé. Aki gyümölcsöt vesz a barátjától, vagy a barát gyümölcsöt küld neki, és a gyümölcs között pénzt talál, az övé legyen. De ha több érmét talál, azt kiveszi és jelenti.

 

Bává Meciá 2/5

E dolgokhoz tartozik a ruha is. Akkor miért maradt ki (a tárgyalásból)? Ez annak az analógiának okán, mely szerint a ruha különlegessége az, hogy felismerhető jelek vannak rajta, melyek alapján (a ruha) visszakövetelhető.  Ugyanígy van minden dolog, amelyet keresnek és van rajtuk felismerhető jel, azt be kell jelenteni.

 

Bává Meciá 2/6

Meddig köteles bejelenteni? Rabbi Meir szerint, ameddig a szomszédai tudnak róla. Rabbi Jehuda szerint, három ünnep (zarándok ünnep =  regel) együttes időtartamáig, és még a harmadik regel után egy hétig. Miért egy hétig? Hogy három napja legyen, amíg (Jeruzsálemből) hazatér, majd három nap, míg visszajön és bejelentést tesz.

 

Bává Meciá 2/7

(A tulajdonos) megmondja az elveszett tárgy nevét, de ismertető jeleit nem árulja el (a megtalálónak), nem kell visszaadnia. Ha (ismert) csaló, és megemlíti az ismertető jeleket, nem kell annak se odaadni, mert írva van: “és maradjon nálad, amíg testvéred nem keresi, akkor add vissza neki”, (MTörv, 22, 2), ha meggyőződtél testvéred igazáról, akár csaló, akár nem.

(Állat), mely dolgozik (pl. Igás állat), dolgozzon és egyen. Azt, amelyik nem dolgozik de eszik, el kell adni. Ahogy írva van: “akkor add vissza neki”. Hogyan történik? A megtaláló[2] az (előző tulajdonostól) pénzt is kap[3].  Mi lesz a pénzzel? Rabbi Tarfon azt mondja: felhasználja. Ha (az állat) elvész, felelős érte. Rabbi Ákiva azt mondja, ne használja fel, hogy ne legyen felelőssége, ha az állat elvész.

 

Bává Meciá 2/8

Ha könyvet (tekercset) talál, egytől harminc napig olvashat belőle, de ha nem tud olvasni, összetekeri. De ne abból kezdjen olvasni tanulni.[4] Ne olvasson együtt mással. Ha ruhát talál, harminc naponként porolja ki és szellőztesse amennyire kell, de ne azért, hogy ő viselje. Ezüstöt és rézedényt, szükség szerint használja, de ne koptassa el. Arany és üvegárú: Ne nyúljon hozzájuk, amig nem jön Elijáhu. Zsákot vagy ládát talált, amely nem illik hozzá, ne vegye fel.

 

Bává Meciá 2/9

Mi az, hogy elveszett tulajdon? Látott szamarat, vagy tehenet az úton legelészni, az nem elveszett tulajdon. Látott szamarat, lógó nyeregszerszámokkal, vagy tehenet a szőlőben, ez elveszett tulajdon. Visszavitte őket, majd elszöktek, visszavitte újból és megszöktek, akár négy vagy öt alkalommal, akkor is vissza kell vinni, mert írva van: “vissza kell vinned azokat testvérednek (héb. Hasev tasivem)” (MTörv 22,1). Ha nincs ott a gazda (a munkása) egy szela pénztől esett el, de nem mondhatja (a gazdának) add meg a szela pénzt, hanem a helyi bet din szerint munka nélküli munkásként kifizetik. Ha nincs ott bet din, a munkanélküli (miközben várakozik és talál valami tárgyat) a tárgyat megtarthatja.

 

Bává Meciá 2/10

Ha az istállóban állatot talál, és az istálló ajtaja nyitva van, nem tartozik felelősséggel az állat miatt. Ha az utcán látja az állatot, felelős. Ha az állat a temetőben kóborol, nem megy utána, nehogy tisztátalan legyen. Ha az apja azt mondja: légy általa tisztátalan, vagy azt mondja, ne vidd vissza, nem hallgat rá. Levette róla (a szamárról) a terhet és visszarakta, levette és visszarakta, négy vagy öt alkalommal. Segíteni kell, mert írva van, (Kiv 23, 5) “midőn látod gyűlölődnek szamarát roskadni terhe alatt, állj el attól, hogy magára hagyjad”. Ha a (szamár) tulajdonosa lát valakit arra menni és azt mondja neki: számodra micvá (levenni róla a terhet), ha le akarod venni róla, vedd. Az illető nem köteles megtenni, mert a Tóra azt írta : imo (vele) tedd meg (vagyis a tulajdonossal). Ha öreg volt vagy beteg, köteles. A Tóra törvénye szerint a lerakodás micvá, a felrakodás nem. Rabbi Simon azt mondja: A felrakodás is az. Rabbi Joszi háGlili azt mondja, ha a szamár túl volt terhelve, nem kell segítséget nyújtani, mivel úgy írták: “táhát mászáo” vagyis “terhe alatt”, vagyis olyan teher alatt, amelyet az állat kibír.

 

Bává Meciá 2/11

Saját, elveszett tárgya és apja elveszett tárgya, a saját tárgya előnyt élvez. Saját elveszett tárgya és tanítójának elvesztett tárgya, a sajátja előnyt élvez, mert “nem lesz közepetted szűkölködő, mert meg fog téged áldani az Örökkévaló” (MTörv 15, 4). Apja elveszett tárgya és tanítójának elveszett tárgya, a tanító előnyt élvez, mert az apja az, aki őt erre a világra hozta, és a tanító aki bölcsességre tanította, és az, aki őt az eljövendő világra viszi. Ha apja tudós ember, (a tanítóval szemben) akkor az apja élvez előnyt. Ha apja és a tanító terhet visznek, először a tanítónak segít letenni, majd az apjának. Ha a tanító és apja fogságban vannak, először a tanítót váltja ki (a fogságból) majd az apját. Ha apja tudós ember, először őt váltja meg, és azután a tanítóját.

[1] Nem világos milyen boltban

[2] Aki haszontalan háziállatot talál

[3] Az állat tartása pénzbe kerül és azt kérheti a megtaláló a tulajdonostól

[4] Hogy megőrizze a tekercset

támogatás

Címkék:Bává Meciá, Misna

[popup][/popup]