Ki felel a ledőlt falért? – Misna magyarul, Bává Meciá 10.

“Ha valakinek a fala a szomszéd kertjére dől, a szomszéd felszólítja: takarítsd el a köveket, a szomszéd válasza: takarítsd el te, hiszen ezek a kövek már a tulajdonod. Nem hallgatnak rá.”

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

Bává Meciá 10

 

Bává Meciá 10/1

Ha két ember házának alsó és felső emelete összedőlt, mindketten megosztoznak a kő, a fa és a föld kiadásában, majd megvizsgálják, mely építőkövek törtek össze. Ha egyikük felismeri (az emeletéhez tartozó köveket) elviheti, és beszámítják neki.

 

Bává Meciá 10/2

Ha két ember házának a felső emelete megsérül, és a ház tulajdonosa[1] nem szándékozik megjavítani, akkor a felső emelet tulajdonosa leköltözik az alsó emeletre, és ott lakik, míg a tulajdonos megjavíttatja a felső emeletet. Rabbi Joszi szerint, aki lent lakik, gerendákat hozat és a felső lakos pedig a vakolatot (a padlóhoz).

 

Bává Meciá 10/3

Ha két ember házának alsó és felső emelete összedőlt, a felső emelet lakosa felkéri az alsóét, hogy javíttassa meg, de nem hajlandó, a felső emelet lakója megjavíttatja a házat (az alsó emeletet) és abban lakik, amíg visszakapja a javítás költségeit.[2] Rabbi Juda azt mondja: lakhat (az alsó emeleti) társa emeletén) de ezalatt lakbért fizet. Úgy is lehet, hogy a felső emelet tulajdonosa rendbe hozatja az alsó emeletet és a felső emeletet és tetőt huzat fölé, és lakhat a házban, amíg visszakapja a kiadásait.

 

Bává Meciá 10/4

Olaj présházat építenek a sziklában, és annak tetejére valaki kertet telepít, majd az olajprés meghibásodik. A kert tulajdonosa lejöhet és megművelheti a földet, míg a présház tetejét megjavítják. Ha a közterületre fa esik, vagy fal dől az útra, és ez kárt okoz, a tulajdonos nem fizet. Ha a bíróság (a veszélyes állapotban lévő fa vagy fal) rendbehozására harminc napot ad, és ezalatt esik kár, nem fizet, ha időn túl történik, akkor fizet.

 

Bává Meciá 10/5

Ha valakinek a fala a szomszéd kertjére dől, a szomszéd felszólítja: takarítsd el a köveket, a szomszéd válasza: takarítsd el te, hiszen ezek a kövek már a tulajdonod. Nem hallgatnak rá. Ha a szomszéd mégis megteszi, (eltakarítja a köveket) a szomszédja azt mondja: itt van a költséged (a kövek elhordásáért) én kérem vissza a köveket, erre szintén nem hallgatnak. Aki munkást bérel, hogy szalmával vagy tarlóhántáson dolgozzanak. Ha a munkás bérét kéri, azt mondja neki: végy a munkád gyümölcséből (a szalmából), nem hallgatnak rá. Ha azt mondja az, aki a munkást felfogadta, végy abból, ami neked jár, én is abból veszek, ami nekem jár, nem hallgatnak rá. Ha valaki trágyát helyez a nyilvános területre, a trágyát attól kezdve, hogy letették, más is elviheti. Téglát vagy agyagot nem szabad áztatni a közterületen, agyagot azonban szabad gyúrni, téglát nem. Közterületen csak úgy szabad építeni, hogy valaki odahozza a köveket és az építő (azonnal) felhasználja azokat. Ha az (építő) kárt okoz, azt meg kell fizetni. Rábán Simon ben Gámliel szerint (az építő) harminc napig készülhet (a közterületen való építéshez).

 

Bává Meciá 10/6

Két szomszédos kert esetén, az egyik kert a másik felett van [3] és a két kert között zöldséget termesztenek, Rabbi Meir szerint (a zöldség) a felső kerthez tartozik), Rabbi Juda szerint az alsó kerthez. Rabbi Meir szerint, ha a felső kert (terasz) gazdája eltávolítaná a földet, nem teremne zöldség. Rabbi Juda erre azt válaszolta: ha az alsó terasz tulajdonosa feltöltené a kertjét földdel, akkor se teremne zöldség. Rabbi Meir azt mondta: mivel mindkét gazda meg tudja akadályozni, hogy a másiknak (zöldsége legyen), meg kell vizsgálni, melyik kertből nyeri életét a zöldség. Rabbi Simon azt mondja: a felső kert tulajdonosa annyit birtokol, amennyire képes a karját kinyújtani, a többi az alsó terasz birtokosáé.

 

[1] A ház tulajdonosa az alsó emeleten lakik

[2] és azután megjavíttatja a felső emeletet és visszaköltözik

[3] teraszos földművelés esetén