Ki a gyilkos? – Misna magyarul, Szanhedrin 9.

Ki a gyilkos? Az, aki társát kő, vagy vas szerszámmal megöli, vagy a víz alá nyomja, vagy a tűzbe löki, ahonnan nem képes élve szabadulni. Ha társát a vízbe löki, vagy a tűzbe, és a társa saját erejéből megszabadul, de aztán belehal, nem ítélik halálra.

Szanhedrin traktátus, Nezikin rend

A Nezikin (károk) rendhez tartozó Szanhedrin traktátus 11 fejezetből áll, melyek polgárjogi, valamint bűnügyi eljárásokkal foglalkoznak. A Szanhedrin traktátus misnáit régen együtt szerkesztették a Mákot c. traktátus misnáival. A szanhedrin görög eredetű szó, jelentése tanács. Az ősi Izraelben egyaránt működött 71 tagú nagy tanács és 23 tagú kis tanács. Történelmi érdekesség: Napóleon Bonaparte felújította a nagy zsidó tanácsot, amely az ő császársága alatt működött rövid ideig.

Misna Szanhedrin 9

 

Szanhedrin 9/1

Kit égetnek meg? Aki közösül egy anyával és a lányával. A pap (kohen) lányát, aki házasságtörést követ el. Ki tartozik az anya és lánya kategóriába? Az (ő) lánya, a lányának lánya, a fiának lánya, a feleségének lánya, a sógornője, a sógornőjének anyja, az apósának anyja. Ki az, akit lefejeznek? A gyilkost és az ún. Ir há nidáhát [1] lakóit. Ki a gyilkos? Az, aki társát kő, vagy vas szerszámmal megöli, vagy a víz alá nyomja, vagy a tűzbe löki, ahonnan nem képes élve szabadulni. Ha társát a vízbe löki, vagy a tűzbe, és a társa saját erejéből megszabadul, de aztán belehal, nem ítélik halálra. Kutyát uszít a társára, vagy kígyót küld rá, nem vétkes. A kígyó megharapja, Rabbi Jehuda szerint vétkes, de a bölcsek felmentik. Kővel vagy ököllel ütötte társát, és bíróság elé állítják, de közben társa állapota megjavul, majd újra rosszul lesz és meghal. Elítélik. Rabbi Nehmija szerint ártatlan, mert a közbenső javulás azt bizonyítja, hogy nem az ütéstől halt meg.

 

Szanhedrin 9/2

Állatot akart ölni, de helyette embert ölt, idegent[2] akart megölni, de izraelitát ölt meg, életképtelen csecsemőt akart megölni, de helyette életképes csecsemőt ölt meg, ártatlan. A derékra mért csapással akarta megölni társát, de nem volt ebben elég erő, majd a mellkasán támadta és ez a csapás végzetesnek bizonyult, a társa meghalt. (Halálbüntetés nem jár neki)[3]. A mellkasát szándékozott megütni, ahol a csapás halálos lett volna, de mégis a derekára ütött, ahol a csapás kisebb erejű. A társa meghalt. Halálbüntetés nem jár. Felnőttre szándékozott támadni, az ütés felnőtt helyett kiskorút ért, aki meghalt. Nem végzik ki. Ha kiskorút szándékolt megölni, és a kiskorúra szándékolt csapással felnőttet ütött meg, az (ütés) nem volt annyira erős, hogy ettől egy felnőtt meghaljon, ez mégis meghalt, a támadó nem vétkes. Ha a felnőttet a derekán ütötte meg olyan erővel, mely a derékon halálos, de a mellkast találta el, a társa meghalt. A támadó elítélhető. Ha olyan erővel támadt a kiskorúra, mely felnőttre is végzetes, és a kiskorú meghalt, a támadó elítélhető. Rabbi Simon azt mondta: ha valaki megölni szándékozik valakit és helyette mást öl meg, nem végezhető ki, (mert a cselekedet meg kell feleljen a szándéknak).

 

Szanhedrin 9/3

Gyilkos, aki a tömegbe keveredett, és azonosságát nem lehet megállapítani, a tömeg nem állítható bíróság elé. Rabbi Jehuda másképp vélekedik: mindenkit a kupolás csarnokba gyűjtenek. Ha a különböző halál-nemre ítéltek összekeverednek, a könnyebb halálnemre ítélik őket. A megkövezésre ítéltek, a megégetésre ítéltekkel, Rabbi Simon szerint megköveztetnek, mert az enyhébb büntetés a megégetésnél. A Bölcsek szerint a megégetés az enyhébb. Rabbi Simon azt válaszolta nekik: Ha a megégetés nem volna szigorúbb, nem ítélték volna erre a kohen házasságtörő lányát (ilyen szigorúsággal). Erre a Bölcsek azt mondták: Ha a megkövezés nem lenne súlyosabb, nem ítélték volna erre az istenkáromlót és a bálványimádót. Ha a lefejezésre (kard által) ítéltek a megfojtásra ítéltekkel keverednek, Rabbi Simond azt mondja: mindnyájukat lefejezik, a Bölcsek pedig azt mondják: mindnyájukat megfojtásra ítélik.

 

Szanhedrin 9/4

Akit a bíróság két halálos ítélettel sújt, a súlyosabbal végzik ki. Ha valaki olyan bűnt követ el, amely két halálos vétket von maga után, a súlyosabbra ítélik, (pl. anyósával hál, egyben férjes asszonnyal). Rabbi Josze szerint a korábbi vétek szerint ítélik el.

 

Szanhedrin 9/5

Akit kétszer megkorbácsoltak, és harmadszor is vétkezik, a bíróság zárkájába teszik[4] és ott árpával etetik, amíg a gyomra szétreped. Aki embert öl és a gyilkosságnak nincs tanúja, a gyilkost abba a zárkába helyezik, kenyéren és vízen tartják, (és aztán árpát adnak neki míg a gyomra szétreped).

 

Szanhedrin 9/6

Aki lop a szentély edényei közül[5] vagy bálvány nevében káromol, vagy arámi (nővel) él együtt, a zelóták[6] megölik. Kohen, aki tisztátalan állapotban szolgál a szentélyben, kohén társai helyett a papnövendékek megfogják, és az udvarban szétverik a fejét. Nem kohen, aki a szentélyben szolgál, Rabbi Ákiva szerint megfojtják, Bölcsek szerint büntetése káret. [7]

[1]  Ir há-nidáhát – bálványimádással élő város

[2] idegen (nem izraelita) megöléséért nem jár halálbüntetés

[3] a derékra mért ütés nem lett volna halálos kimenetelü

[4] ahol csak állni lehet

[5] edény, itt: héb. kászvá

[6] zelóták, itt. Héb. kánáim

[7] káret: égi büntetés