Kérdezd a rabbit: Miért nem hisznek a zsidók Jézusban?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit keresztény részről a zsidókhoz intéznek. Az alábbi sorokat nem más vallások iránti lenézés motiválja – csupán a zsidó álláspontot kívánjuk tisztázni – írta a Tudozsido.com.
Johan von Armssheim: vita katolikus teológusok és zsidó írástudók között. 1466.
A zsidók azért nem fogadják Jézust, mint Messiást, mert
- Nem teljesítette be a próféciákat.
- Nem felel meg a Messiás személyi feltételeinek.
- A személyére utaló bibliai szakaszok félrefordítások.
- A zsidó hit nemzeti kinyilatkoztatáson alapul.
Először is: Pontosan mit is jelent a Messiás?
A Messiás szó jelentése: “felkent”. Általában olyan személyre vonatkozik, akit olajjal kentek fel Isten szolgálatára. (Exodus 29:7, 1-Királyok 1:39, 2, 9:3)
1. Nem teljesítette be a próféciákat
A Biblia szerint a Messiás:
- Felépíti a Harmadik Szentélyt (Ezékiel 37:26-28).
- Az összes zsidót összegyűjti Izrael földjén (Jesája 43:5-6).
- Elhozza a világbékét, véget vet minden gyűlöletnek, elnyomásnak, szenvedésnek és betegségnek. (Jesája 2:4)
- Elterjeszti Izrael Istenének tudását a Földön, mely egyesíti az egész emberiséget: “Az Örökkévaló lesz a király az egész földön. Azon a napon az Örökkévaló lesz az egyetlen Isten és a neve is Egyetlen!” (Zakariás 14:9).
Aki bármelyik feladatot nem teljesíti ezek közül, az nem lehet a Messiás. Mivel eddig még senki sem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a zsidók továbbra is várják az eljövetelét. Ezért utasították el az összes múltbéli önjelölt Messiást, beleértve a Názáreti Jézust, Bar Kochbát és Cvi Sabbatájt.
A keresztények szerint Jézus majd a második eljövetelekor fogja beteljesíteni ezeket a próféciákat. Zsidó források szerint viszont a Messiás eljövetelekor mindezeket azonnal beteljesíti majd, a Bibliában nincs utalás második eljövetelre.
2) Nem felel meg a Messiás személyi feltételeinek
A. Messiás a próféta
A Messiás lesz a történelem legnagyobb prófétája. (Targum – Jesája 11:2; Majmonidész – Jad Tesuva 9:2)
Próféciák csak akkor vannak, amikor a világ zsidóságának többsége Izraelben él, márpedig i.e 300 óta ilyen soha nem volt a történelemben. A próféciák a babilóniai fogság idején az utolsó próféták: Haggáj, Zakariás és Malakiás halálával értek véget. Mivel Jézus a próféciák vége után kb. 350 évvel lépett a színre, nem lehetett próféta.
B. Dávid leszármazottja
Sok prófécia szól arról, hogy David király leszármazottja fogja vezetni Izraelt a megváltás korában. (Jesája 11:1-9; Jeremiás 23:5-6, 30:7-10, 33:14-16; Ezékiel 34:11-31, 37:21-28; Hosea 3:4-5)
A Messiás apai ágon lesz Dávid király leszármazottja (Genesis 49:10, Jesája 11:1, Jeremiás 23:5, 33:17; Ezékiel 34:23-24). A keresztény tanítások szerint Jézus szűznemzéssel fogant, tehát nincs apja, így nem teljesítheti ezt a feltételt sem.
Zsidó források szerint a Messiás emberi szülőktől fog születni, ugyanolyan fizikai tulajdonságai lesznek, mint bármely más embernek. Nem lesz félisten, nem lesznek természetfeletti képességei.
C. A Tóra követése
A Messiás a Tóra szigorú betartására fogja vezetni a zsidó népet. A Tóra szerint minden micva kötelező, és hamis próféta az, aki a Tórát meg akarja változtatni. (Deut. 13:1-4)
Az Újszövetség szerint Jézus vitatja a Tórát, azt állítja, hogy a parancsolatok már nem érvényesek többé. Például János 9:14 szerint Jézus megszegte a Sabbatot, ezért a farizeusok mondták is neki: “Ez az ember nincsen Istentől, mert nem tartja meg a szombatot” (János 9:16).
3) A személyére utaló bibliai szakaszok félrefordítások
Az eredeti héber szöveg tanulmányozása során számos eltérést találunk a keresztény fordításokhoz képest.
A. Szűznemzés
A szűznemzés keresztény értelmezését Jesája 7:14 szakaszából vezetik le, melyből keresztény teológusok az “alma” szót “szűz”-nek fordítják. Az “alma”azonban a zsidó forrásokban fiatal nőt jelent.
B. Szenvedő szolga
A kereszténység szerint Jesája 53 Jézusra, mint “szenvedő szolgára” utal. Ez a szakasz azonban szerves folytatása az 52. szakasz témájának, mely a zsidó nép száműzetését és megváltását tárgyalja. A próféciák egyes számban utalnak az alanyukra, mivel a zsidókat (=Izrael) egy egységként kezelik. A zsidó források Izraelt számos alkalommal egyes számban “Isten szolgájaként” írják le (Jesája 43:10).
4) A zsidó hit nemzeti kinyilatkoztatáson alapul
A történelem során számos vallást úgy alapítottak egyesek, hogy megpróbálták meggyőzni az embereket arról, hogy ők Isten igaz prófétái. A személyes kinyilatkoztatás azonban gyenge lábakon áll, mivel senki nem tudhatja biztosan, hogy igaz-e, amit az illető állít. Mivel mások nem hallhatták, amint Isten szólt hozzá, kénytelenek megbízni az ő állításában.
A judaizmus esetében azonban a kinyilatkoztatásnak egy egész nép a tanúja. Egyedülálló a világvallások között abban, hogy nem csodákra építi a hitét. Ha Isten alapít vallást, azt nem csak egyetlen embernek, de mindenkinek elmondja.
Majmonidész megállapítja (A Tóra alapjainak szabályai, 8. fejezet):
Mi volt akkor a [zsidó] hit alapja? A kinyilatkoztatás a Szináj hegyén, amit a saját szemünkkel láttunk, és a saját fülünkkel hallottunk… “Színről színre beszélt veletek az Örökkévaló a hegyen”. “Nem atyáinkkal kötötte az Örökkévaló e szövetséget, hanem velünk, kik ma itt vagyunk mindnyájan életben.” (Deut. 5:3)
A judaizmus alapja nem egy csoda, hanem minden férfi, nő és gyermek személyes tanúságának tapasztalata, akik a Szináj hegy alatt álltak 3300 évvel ezelőtt.
A Messiásra várva
A Messiás bármikor eljöhet, ez csak a mi tetteinktől függ. Isten készen áll akár“e napon vajha hallgatnátok szavára”.
A cikk forrása: tudozsido.com
