Istenen innen és túl – a humanisztikus zsidóság

Írta: Lénárt G. József - Rovat: Hagyomány

A zsidóságot gyakran hasonlítják a palettához: rengeteg irányzat, mozgalom, szokás és hagyomány gazdagítja, amelyek többé-kevésbé jól megférnek egymással. Vallásosság szempontjából ennek a palettának az egyik végére helyezhetnénk az ultraortodoxiát, a másik végére pedig a humanisztikus zsidóságot. De kik is ők?

Sherwin T. Wine

1964-ben óriási érdeklődést keltett a Detroit Free Press szalagcíme: „Külvárosi rabbi: Én ateista vagyok!”. Ugyanezen rabbi, sokak megdöbbenésére a helyi rádióban is többször nyilatkozott, kijelentve, hogy ő ugyan rabbi, de nem hisz Istenben. Nyilatkozatai után kiderült, hogy nemcsak, hogy a véleményével nincs egyedül, de egész közösséget vezet, akik „humanisztikus zsidóknak” nevezik magukat. De ki is volt ez a rabbi?

Sherwin T. Wine rabbi orosz-lengyel, vallásos zsidók gyermekeként született az Egyesült Államokban, 1928-ban, mint második generációs bevándorló. Eredetileg Wengrowski volt a családnevük, de az amerikai kultúrába való beilleszkedés során ezt Sherwinra változtatták. A Michigani Egyetemen bölcsészetet és filozófiát tanult, majd a zsidó reformmozgalom hatására rabbinak állt. Egy ideig a hadseregben teljesített lelkipásztori feladatot, majd, leszerelése után a detroiti Beth El reformközösség rabbija lett. Itt már kikristályosodtak nézetei, miszerint egy Isten nélküli zsidóságot képzel el, egy olyan ateista közösséget, aki tiszteli múltját, de, haladva a korral, a tudományos eredmények megkérdőjelezhetetlenségét fogadja el. 1963-ban kezdte el szervezni a közösségét, akik, kiválva a Béth El-ből, megalapították a Birmingham Temple-nek nevezett, immáron humanisztikus zsidó közösséget.

A humanisztikus zsidóság New York-i tagozata Ros hasana ünnepséget tart (Kép: medium.com)

Élete során számtalan egyesületet, szervezetet hozott létre, melyeknek egységesen a humanisztikus zsidó elvek s tanítások terjesztését szánta feladatul. Számos könyvet írt, amiből kettőt emelnénk ki: Judaism beyond God és A provocative people. Az első egyfajta hitvallás, amely a humanisztikus zsidóság elveit fejti ki, a második pedig a zsidó nép szekuláris története, ami a maga nemében újításként is értelmezhető.

Saját, új közösségében a liturgiát gyökeresen megváltoztatta: a Tórát a közösségi könyvtárba vitette, mert szerinte annak ott a helye. A Frigyszekrényt kinyittatta és egy Ádám szobrot helyeztetett bele (az adam szó a héberben embert is jelent). A liturgiában az imákból Isten nevét s neveit helyettesítette a fény és az ember szóval. Élete során több közösséget is szervezett a Birmingham Temple mintájára. 2007-ben halt meg egy autóbalesetben, mikor élettársával, Richard McMainssel marokkói szállodájukba indultak.

A humanisztikus zsidóság nem egységes, téziseik sem azok. Még Isten személyének elvetését sem ítélik meg egységesen. Wine rabbi az egyént, az embert helyezte az imádat központjába, minden más teológiai vagy eszkatológiai tanítás, elv elvesztette jelentőségét. A zsidóság ünnepeit hagyományosan megtartják, de Isten neve helyett embert mondanak. Van saját imakönyvük, zsinagógájuk, oktatásuk, folyóirataik. Az emberközpontúságot hivatalos nyilatkozataikkal is alátámasztják: kívánatosnak tartják az abortusz és az eutanázia legalizálását (az ember rendelkezhessen a saját testével), a meleg párok házasságának engedélyezését, a melegek egyenjogúsítását.

A humanisztikus közösség zsinagógája

Fontosnak tartják, hogy Izrael állama megalakult, lehetőség szerint támogatják is. Izrael mellett viszont az Egyesült Államokban élő humanisztikusoknak kötelessége az Államokat is támogatni. Nézőpontjuk szerint Izrael folyamatos terrortámadásoknak van kitéve s joga van megvédenie saját magát és állampolgárait.

A vegyesházasságok nagy számát nem tragédiának élik meg, hanem előnynek, mert a nem zsidó házastársak kultúrájával is gazdagodik a zsidóság.

Ki számít zsidónak? A kérdés voltaképpen egyszerűnek tűnik, viszont az erre adott humanisztikus válasz gyökeresen eltér a többi zsidó felekezet megközelítésétől. A humanisztikusok szerint a zsidóság fogalmát, illetve azt, hogy ki tekinthető zsidónak, az ortodoxia kisajátította magának. Ortodox nézőpontból az a zsidó, akinek az anyja az, vagy ortodox betérésen esik át. A humanisztikusok szerint a zsidóság, mint öndefiníció, az alábbi két komponens legalább egyikének meglétével azonosítható: valaki vagy a származása okán lesz zsidó, vagy azáltal, hogy zsidóként definiálja magát. Ez utóbbit így magyarázzák: aki nem született zsidónak, de a részese akar lenni a zsidó népnek, sorsközösséget vállal a zsidó néppel, az joggal tekinthető zsidónak.

Pontos nyilvántartással nem rendelkeznek arról, hogy hány híve van a humanisztikus mozgalomnak, de a központi szervezet 2500-3000 tagdíjat fizető háztartásról tud. Ugyan ennek a létszámnak legkevesebb a kilencven százaléka az Egyesült Államokban él, de néhány fővel szinte mindegyik országban képviseltetik magukat (Magyarországon három tagja van, három különböző településen.)

A humanisztikus zsidóság elgondolása szerint a zsidó nép hosszú történelme alatt számtalan dolgot cipelt magával, amit idővel elhagyott. Elhagyta a politeizmust, elhagyta az áldozatbemutatást és most eljött az ideje annak, hogy Istent, mint fogalmat is elhagyja. És hogy szerinte mi marad ezek után a zsidóságból? Egy elfogadó, befogadó, demokratikus és pluralisztikus közösség, ami büszke a múltjára, de elsősorban saját magát, a közösség tagjait, az embert és az ember alkotásait dicsőíti.

támogatás
Pop up banner

Címkék:humanisztikus zsidóság, Sherwin T. Wine

[popup][/popup]