Harari: Mi történik a judaizmussal, ha színre lép egy MI-rabbi?

Yuval Noah Harari izraeli történész és filozófus a 24.hu-nak adott interjút, melyben a zsidó hagyomány és a mesterséges intelligencia viszonyáról is beszélt.

“Az MI kapcsán ritkán kerül szóba a vallás, pedig benne rejlik a potenciál, hogy vallási forradalmakat robbantson ki. Vegyük példának a judaizmust, amelyik alapvetően szövegeken alapul. A zsidó vallás tekintélyt és szentséget tulajdonít bizonyos szövegeknek. A Biblia az elsődleges szent könyv, ám ezt emberek értelmezik, akik újabb könyveket írnak róla, majd ezeket a könyveket mások elolvassák, vitatkoznak a jelentésükről, és további értelmezéseket állítanak elő. Így az évszázadok során egyre több és több szöveg halmozódik fel olyan szövegekről, amelyek eleve szövegeket értelmező szövegekről szólnak.

Mostanra már annyi szöveg gyűlt össze, hogy senki sem képes mindet elolvasni. Egyetlen rabbi sem látja át az egészet, de a mesterséges intelligencia igen. Képzeljünk el tehát egy jövőbeli MI-rabbit, amely nemcsak arra képes, hogy átnyálazza a judaizmus teljes szöveghagyományát, de minden egyes szóra emlékszik is, amelyet valaha leírtak, új összefüggéseket vesz észre, így eddig ismeretlen értelmezéseket tud nyújtani.

Mert ez a rabbik feladata: elolvassák ezeket a szövegeket, hogy aztán új összefüggéseket és értelmezéseket találjanak. Mi történik a judaizmussal, ha színre lép egy ilyen MI-rabbi? Vajon a többi rabbi és a laikusok elfogadnák vallási tekintélyként, ha teljesen új megközelítéssel állna elő? Lehet, hogy ellenállásba ütközne. Ám az MI egyik fontos tulajdonsága, hogy ez az első olyan szöveg a történelemben, amely képes visszaszólni. A Biblia nem beszél vissza, ilyen értelemben az egy néma szöveg. Az emberek olvassák, majd eldöntik, milyen jelentést tulajdonítanak neki, ám hiába tesznek fel kérdéseket, a Biblia nem válaszol. Az MI-vel viszont más a helyzet. Tegyük fel, hogy a mesterséges intelligencia forradalmi megközelítését egy rabbi elutasítja arra hivatkozva, hogy ez ellentmond egy Misnában szereplő tételnek vagy Maimonidész valamelyik mondatának. Az MI-rabbi vitába szállhat vele, rámutatva, hogy a Misna egy másik szöveghelye egyértelműen az ő értelmezését támogatja.

Akkor nemcsak a politikusok és vezérigazgatók, de a rabbik és papok is bölcsen teszik, ha eddig ismeretlen kihívásokra készülnek?

Abszolút. Ezt tényleg szokás figyelmen kívül hagyni, mert azt gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia csak a számítógépekről és a technológiáról szól, pedig a vallást is mélyen érintheti. Hiszen képes új ötleteket kitalálni, döntéseket hozni és beszélgetésbe bonyolódni velünk, ami példa nélküli az emberiség történetében. Egy szövegeken alapuló vallás így nagyon is kitett annak a lehetőségnek, hogy egy új, szövegalapú technológia felforgassa. Ismerünk korábbi példákat erre: a protestáns reformáció egyik oka is a nyomdagép feltalálása volt a 15. századi Európában. Korábban csak gyötrelmes munka árán tudtak kéziratokat másolni, így magából a Bibliából is nagyon kevés példány készült, az egész sokszorosítás pedig alapvetően a katolikus egyház monopóliuma volt. A nyomdagép megjelenésével változott a helyzet, immár olcsón lehetett sok-sok másolatot készíteni, így szinte bárki tarthatott otthon egy Bibliát. Ennek hatására az emberek elkezdték megkérdőjelezni, hogy a katolikus papok helyesen értelmezik-e a szent szövegeket. „Én is olvasom a Szentírást, és mást mond, mint, amit ti beleláttok.” Így lobbantotta be a nyomtatás a reformációt, ám egyvalami nem változott: még ezután is kizárólag emberek álltak elő új, forradalmi eszmékkel, mint például Luther Márton. Az MI viszont nemcsak a szövegek terjesztését könnyítheti meg jelentősen, de saját maga is alkothat szövegeket, új ötletekkel állhat elő, és képes visszabeszélni az olvasónak.”