Hamarosan hazai készítésű kóser marhahúst ehetünk?

Marhavágásra is alkalmas kóser vágóhíd kezdi meg a működését – méghozzá a felekezetektől függetlenül. Az Európai uniós szabályzások miatt az utóbbi években a kóser marhavágást szinte lehetetlen volt Magyarországon megszervezni. Most úgy tűnik, hogy egy Radnóti Zoltán rabbi által is fémjelzett projekt nyárra megoldja ezt a problémát.

Aki ma nem szárnyas kóser húst szeretne fogyasztani, az elég nagy bajban van. Ha olykor el is érhető a magyar piacon, az ára egy egyszerű zsidó számára nehezen megfizethető. A Magyarországon dolgozó rabbik, kóser háztartást vezető zsidók folyamatosan szembesülnek ezzel a problémával. Most úgy néz ki, hogy nyárra végleg megoldódhat ez a kérdés.

Radnóti Zoltán mellett Alexander Tesler, frankfurti üzletember a többségi tulajdonosa az European Kosher Farm nevű cégnek. Ezt a vállalkozást ketten azért alapították, hogy magyar földön megoldják a négylábú állatok kóser vágásának és feldolgozásának kérdését. A cég már javában működik; olyannyira, hogy Radnóti rabbi a beszélgetésünk során is éppen egy kóservágáshoz szükséges gép beszerzését intézte.

A vállalkozás számára Kosdon – Vác melletti község – fognak egy már meglévő vágóhidat átalakítani úgy, hogy az kóser vágásra és a hús feldolgozására is alkalmas legyen. Marha, borjú, bárány és kecskevágással fognak indítani, de idővel baromfi levágására is alkalmas lesz az üzem. Terveik szerint becsomagolt és fagyasztott állapotig fogják feldolgozni a húst. A befektetett tőkét tekintve milliárdos nagyságrendű a beruházás, ennél konkrétabb számot Radnóti rabbi nem akart mondani.

Az induláskor jelentős szakmai segítséget nyújtott Pick László, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a húsiparban. Nagyon fontos, hogy a húst askenáz szokás szerint fogják feldolgozni, vagyis csak a marha fejhez közelebbi, elülső részét. A rabbi úr – e cikk szerzőjének mérsékelt örömére – egy videóval szemléltette, hogy egy nem askenázi szokás szerinti vágás során a hátulsó lábban lévő ínat – tórai tilalom miatt – hogyan távolítják el. Az askenáz feldolgozás során minderre nincs szükség, mert a szökőín eltávolításának tórai parancsát úgy veszik figyelembe, hogy a marha hátulsó részét egyáltalán nem dolgozzák fel.

A vágóhídhoz több egyedi gyártású gépre (pl. áztató és sózó gép) van szükség. Kifejezetten figyelnek arra, hogy később ne csak négylábú állatot, hanem szárnyast is lehessen vágni és feldolgozni. A teljesen kész termék előállításához szükséges üzem közvetlenül a vágóhíd mellett lesz. A beruházáshoz szükséges eszközök 95 százaléka magyar gyártóktól érkezik, és úgy alakítják az üzemet, hogy a későbbiekben esetleg jelentkező megnövekedett igényeket is ki tudják elégíteni.

A beruházáshoz nagyon sok segítséget kapnak a magyar szakminisztériumtól. Az Agrárminisztériumban mind miniszteri, mind államtitkári szinten egyeztettek már ebben a kérdésben. A magyar állam szempontjából nem elhanyagolható, hogy Kosdon jelenleg ekkora munkaerő-felszívó vállalkozás nincs. Radnóti Zoltán szerint a falu számára mindez hamarosan komoly munkalehetőséget jelent majd. Ráadásul ez egy exportorientált vállalkozás, ami a magyar külkereskedelmi mérlegre is pozitív hatást fog gyakorolni.

A vágóhíd elsősorban a mögötte álló cég számára, eladásra tervez vágni, de a visszajelzések alapján már most komoly igény mutatkozik arra, hogy az üzemet akár napokra is kibéreljék, így minden hazai zsidó felekezetnek lehetősége lesz kóser húst vágni. Sőt! Radnóti rabbi beszámolója szerint már több külföldi (francia és svájci) vállalkozás bejelentkezett hozzá, akik szeretnének itt vágni. A rabbi biztos benne, hogy lesz annyi hús, amennyi a hazai piacnak elég, és a bérvágással csak plusz lehetőség nyílik a kóser hús Európába történő szállítására. Aki figyeli az európai zsidók diskurzusait, jól láthatja, hogy óriási igény van Európában kóser marhahúsra.

A hús tekintetében átfedés van az iszlám rítusú (hálál), illetve a kóser vágás között. Ugyanis minden kóser hús megfelelő a muszlim közösségek számára is, így ez a vágóhíd ki tudja szolgálni a honi muszlimok esetleges igényeit is.

A vállalkozás nem tartozik egyik zsidó felekezethez sem, de mindegyik előtt nyitva áll. Így mindenki számára lesz lehetőség bérvágásra, ha tehát ortodox közösségek a saját szabályaik szerint végzik a vágást, ők fogják adni a heksert (kósersági tanúsítványt) is.

Nem csak Magyarországon, de egész Európában óriási igény alakult ki a kóser húsra – magyarázza a rabbi. E mögött egy vallásos ember számára nehezen érthető döntés áll. Az Európai Unió nemrégiben olyan döntést hozott, hogy csak úgy szabad állatot levágni, ha azt előtte elkábítják. Azt vélelmezik a döntéshozók, hogy az állatok így kevesebbet szenvednek.

Mivel azonban a kábítás során az állati vér alvadási faktora megváltozik, a vágás előtt elkábított állatok nem lehetnek kóserek, mert nem tudják belőlük a vért maradéktalanul eltávolítani. Ezzel a döntéssel nem csak a zsidó, de a muszlim vallási előírások betartását is ellehetetlenítik.

Az EU ezzel precedens értékű politikai döntést szándékozott hozni: előnyben részesíti az állatok jogait a szabad vallásgyakorlás alapvető emberi jogával szemben – magyarázza a rabbi. A magyar kormány ezt a döntést nem fogadta el, és vállalta – Lengyelország mellett –, hogy meghagyja a lehetőséget a kóser vágásra.