Ha bárkit meghívhatnál, kit látnál vendégül vacsorára?

Írta: Totha Péter Joel - Rovat: Hagyomány

Egy amerikai pszichológus dolgozta ki azt a kérdéssort, amelyben azt vizsgálta, milyen körülmények játszanak szerepet az emberi kapcsolatok kialakításában. És munkatársaival arra a következtetésre jutott, hogy ha minél személyesebb és intimebb kérdést tesz fel a vizsgált alanyoknak, akkor ahogy megnyílnak egymás felé, annál mélyebb és szorosabb kapcsolat alakul ki közöttük. Most felteszem én is a kérdést egy kicsit változtatva azon.

Totha Péter Joel vezető tábori főrabbi

Ha bárkit meghívhatnál az asztalodhoz vacsorára ma este a zsidó történelem szereplői közül, te kit választanál?

Véleményem szerint a  zsidó bölcseknek is hasonló lehetett az elgondolása, ami aztán segíteni tudta a közösségek tagjait a mélyebb kapcsolatok kialakításában a szent tanítással a Tórával és egymással. Erre kínál lehetőséget a Szukkot ünnepe.

Ez egy olyan időszak, amikor elhagyjuk otthonainkat, hogy sátrakban lakozzunk annak érdekében, hogy vendégeket tudjunk meghívni magunkhoz. Ez a meghívás egy olyasfajta gondolkodásmódot tükröz, amely a saját identitásunk megtartása mellett segít megérteni népünk történelemben betöltött szerepét. Hét nap, hét meghívott. A kabbalisták azt tanítják, hogy a meghívott személyek lelkei valóban utat törnek a világunkba, és kapcsolatba lépnek az utódaikkal, megerősítve a múlt és a jövő kapcsolatát.

Ennek ismeretében hogyan válaszolnánk a fent feltett kérdésre?

Engedjék meg, hogy megnevezzem azt a hét meghívottat, akit meghívnék a szukkoti sátramba azért, hogy fel tudjam tenni az oly egyszerű kérdést, hogy hogyan lehet az életet értelmesebbé és teljesebbé tenni.

Az első képzeletbeli vendég Mózes. Aki felvette a harcot az igazságért még az elpusztíthatatlannak gondolt rezsimmel szemben is. Megmutatta, hinnünk kell azokban, akiket vezetünk, és Isten mindig velünk lesz, amikor az elnyomás ellen küzdünk. Hitt az igaz  szolgálatban, a szabadságban, a jogban, a jóban és a szentben. Életének végén a szavai olyan szenvedélyesek voltak, mint az elején.

A második képzeletbeli vendég Dániel. Aki nem volt hajlandó “bemenni a sötét verembe”, számomra az örök szimbóluma annak, hogy semmilyen földi uralomnak nincs joga Isten és az ember közé állni, és hogy az Isten és törvénye iránti hűség felette áll minden más földi, emberi kötelezettségnek.

A harmadik képzeletbeli vendég a hetven bölcs, vagyis Szanhedrin tagjai. Ők azok, akik megtanítanak bennünket a helyes látásra. A hetven bölcs képviseli a hetven nézőpontot, amely mind helyes a maga nézőpontján keresztül. Azt mutatják meg, hogy a világban különböző emberek élnek, különböző nézőpontokkal, és egy bizonyos ember látásmódja nem az egyetlen létező látásmód. Egy gyémánt csiszolt felületét is több szögből lehet szemlélni, és az egyik oldal nem oltja ki a másikat.

Szukkoti sátrak Jeruzsálem ultraortodox negyedében

A negyedik képzeletbeli vendég Rámbám, vagyis Rabbi Mojse ben Májmun. Aki helyesen ismerte fel azt, hogy galutban, a zsidóság  sokszor nem volt képes betartani a zsidó vallás törvényei által támasztott követelményeket, sőt sokszor a vallást sem. Filozofikus műve, a More Nevuchim, azaz a Tévelygők útmutatója segít megérteni az életet, és próbál kiutat mutatni ennek a világnak tévelygői számára.

Az ötödik képzeletbeli vendég Baál Sém Tov, a jó hír ismerője, aki felismerte és azt is tanította, hogy a Tóra minden zsidó tulajdona. Minden zsidó ember, függetlenül körülményeitől, tökéletesen képes arra, hogy az Örökkévalót szolgálja. Hangsúlyozta, hogy az ima potenciális eredménye végtelen. És az ima elsődleges célja, hogy ragaszkodjunk az Örökkévalóhoz, és érezzük egynek magunkat vele. Ez a helyzet hozza el a leírhatatlan és teljes örömöt az ember számára.

A hatodik meghívott vendégem az elpusztított magyar rabbik, akik tudása nélkül ma már nem is léteznénk, az egyikük 1944 nyarán, mielőtt fellépett volna a deportáló vagonba, letérdelt, megcsókolta utoljára a magyar földet, és ezt mondta: nem ez a föld űz el engem.

És ki lenne a hetedik meghívott vendégem? A hetes szám jelzi azt, amivel a judaizmus kezdődött és be is fejeződik, ami képviseli a szentség szentségét, a Mindenható Örökkévaló Istent. Aki megalkotott bennünket olyannak, amilyenek vagyunk, mindenkit máshogy, hogy így legyünk egyediek. A Szukkot foglalja össze a zsidó történelem kimagasló alakjait, akiknek tanítása ad erőt, hogy felismerjük, kik vagyunk.

A Szukkot egy igazán egyedülálló kapcsolat ünnepe, amely Isten és a zsidóság közötti szeretetre épül. Amikor a sátorban ülünk, visszahúzódunk az egyedülálló kapcsolatunk forrásához, Istenhez.

 

támogatás
[popup][/popup]