Fa nem nőhet ciszterna mellett – Misna magyarul, Bává Bátrá 2.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

Fa nem nőhet huszonöt könyök távolságon belül ciszterna mellett, karob vagy vadfüge nem nőhet ötven könyök távolságon belül… Ha a ciszterna már ott volt, a fát ki kell vágni, és kártérítést kell fizetni.

Képünk illusztráció

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

A Bává Bátrá a Nezikin (károk) rendjéhez tartozik, és a Bává (kapu) c. fejezet- hármas harmadik traktátusa. A traktátus neve magyarul: Az utolsó kapu. Ez a traktátus a tulajdonosi joggal foglalkozik, megosztott és egyéni tulajdon esetén.

 

Bává Bátrá 2

 

Bává Bátrá 2/1

Senki ne ásson ciszternát (vízgyűjtőt) szomszédja ciszternája mellett, se árkot, se gödröt, se vízvezetéket, se mosóvályút, és ha ás, az legalább három tenyér távolságban legyen a társa falától, és a gödrök oldalait meszelje ki. Az olíva prés melléktermékét, a szemetet, a sót és a meszet és a köveket távol tartják legalább három tenyérnyire a szomszéd falától és (a tárhelyeket) kimeszelik. A vetőmagot, az ekét és a vizeletet három tenyérnyire távoltartják a faltól. A malomkövet (távol tartják) az alsót három tenyérnyire és a felső malomkövet négyre. A kemencét is távol tartják, három tenyérnyire, a (kemence) szélét négyre.

 

Bává Bátrá 2/2

Senki ne állítson kemencét a házon belül, csak akkor, ha legalább négy tenyérnyi távolságot hagy a (kemence és a mennyezet) között. Ha a felső emeleten állít (kemencét), alatta három tenyér padlóvastagság szükséges, ha kályhát, egy tenyér padlóvastagság. Ha a padlóban kár esik, a javításért fizetni kell. Rabbi Simon azt mondja, hogy az említett számok arra vonatkoznak, hogy (ha a lakó betartja ezeket, és mégis kár esik), nem fizeti meg a kárt.

 

Bává Bátrá 2/3

Senki nem nyithat pékséget vagy festőműhelyt, se tehénistállót szomszédja raktára alatt. Valójában a rabbik megengedik, hogy pékséget vagy festőműhelyt nyissanak a bor árus üzlete alatt, de istállót semmiképpen. A szomszéd tiltakozhat az ellen, hogy üzletet nyissanak az udvarban, mondván: nem tudok aludni, attól, hogy itt ki-bejárnak. Aki edényeket készít, menjen ki a piacra és árulja ott azokat. Azért senki nem tiltakozhat, mondván: nem tudok aludni a kalapács, a malomkő zaja és a gyerekek lármája miatt.

 

Bává Bátrá 2/4

Ha valakinek a fala szomszédos a barátja falával, ne építsen másik falat, hanem húzódjon távolabb négy könyökkel. Ha azonban (falat épít ablakkal) akár vele szemben, akár feljebb, vagy lejjebb, a fal ne legyen négy könyöknél közelebb.

 

Bává Bátrá 2/5

A galambdúchoz való létrát négy könyökkel eltávolítják a faltól, nehogy a menyét beugorjon. A fal legyen a ház oldalától négy könyöknyire, hogy az esőcsatornát tisztítani lehessen. Galambdúcot legalább ötven könyöknyire kell állítani a várostól, (nehogy a (galambok) megegyék a magot). Ha a saját területén galambdúcot emel, minden irányból legyen meg az ötven könyök távolság. Rabbi Juda azt mondja: a távolság megfelel négy kor vetőmag[1] (ültetésének), amely egyenértékű a galamb egyszeri felröppenésével. Ha készen vásárol  galamdúcot és felállítja, és a dúc körül negyed káv-nak megfelelő földterület van, jogos galamdúca lesz.

 

Bává Bátrá 2/6

Ha kiesett egy galambfióka a dúcból, ötven könyökön belül, azé lesz, aki megtalálja. Ha két galambdúc közé esett, akinek a dúcához közelebb esik, az övé. Ha egyforma távolságra van a két dúctól, megosztják a fiókát.

 

Bává Bátrá 2/7

Fát nem ültetnek a városhoz huszonöt könyöknél közelebb. A karob-ra vagy vadfügére ötven könyök szükséges. Ábá Saul szerint a nem gyümölcstermő fák esetén fennáll az ötven könyök határ. Ha a város létezett korábban, kivágják (az ötven könyöknél) közelebb lévő fát kártérítés nélkül. Ha a fa megvolt és utána lett a város, kivágják a fát és kártérítést fizetnek. Ha kétség merül fel, melyik volt korább, kivágják a fát kártérítés nélkül.

 

Bává Bátrá 2/8

Állandó magtár nem lehet közelebb a városhoz ötven könyöknél. A saját területén senki sem létesíthet magtárat, ha nincs meg az ötven könyök távolság, minden irányban.[2] A tulajdonosnak ügyelni kell, a szomszéd növényeire és szántóira.

 

Bává Bátrá 2/9

Állattetemeket, sírokat és bőrcserzést el kell távolítani a várostól, ötven könyökre. Bőrcserző műhelyt a város keleti szélén kell felállítani. Rabbi Ákiva szerint minden oldalon lehet, kivéve a nyugati oldalt, az ötven könyök távolság fenntartása mellett.

 

Bává Bátrá 2/10

Medencét, ahol lent mosnak, el kell távolítani a zöldségektől. A póréhagyma távol legyen a hagymától, a mustárvirág a méhektől. Rabbi Josze megengedi a mustárvirágot.

 

Bává Bátrá 2/11

Fa nem nőhet huszonöt könyök távolságon belül ciszterna mellett, karob vagy vadfüge nem nőhet ötven könyök távolságon belül, se a (ciszterna) felett se oldalt. Ha a ciszterna már ott volt, a fát ki kell vágni, és kártérítést kell fizetni. Ha a fa volt korábban, nem kell kivágni. Ha kétség merül fel, melyik volt ott korábban, nem kell kivágni. Rabbi Josze szerint, a fát akkor sem kell kivágni, ha a medence korábban ott volt, mert az ember a saját földjén ás, és az ember a sajátján ültet.

 

Bává Bátrá 2/12

Az ember ne ültessen fát túl közel a társa földjéhez, hanem vegyen legalább négy könyök távolságot, mind a fa mind a szőlő esetén. Ha fal húzódik kettőjük között, a falig húzódhat az ültetés mindkét oldal felől. Ha a gyökér átnő a szomszédból a kertjébe, levághat belőle három tenyérnyit, hogy ne zavarjon a szántásban. Ha ciszternát, árkot vagy gödröt ás, annyit vághat le (a gyökerekből), amennyi szükséges, és a fa az övé.

 

Bává Bátrá 2/13

Ha egy fa a szomszéd területéről behatol a földjére, annyit vág belőle, hogy ekéjével körülszánthassa, ha karob vagy vadfüge, annyit vág vissza a mérőón segítségével amennyit lehet.[3]– Aba Saul szerint gyümölcsöt nem termő fák visszavághatók a mérőón mértéke szerint.

 

Bává Bátrá 2/14

Ha a fa a közterületre nő, körülvágható, hogy a teve és a rajta ülő szabadon mozoghassanak. Rabbi Juda szerint, lennel vagy ágakkal megrakott teve esetén. Rabbi Simon szerint minden fát alaposan megnyesnek, a mérőón szerint, a tisztátalanságra[4] ügyelve.

[1] 270 négyzet-könyök

[2] A fő kárt a nagy mennyiségű pelyva okozza

[3] mérőón, mely a birtok határát jelöli

[4] Itt az un. Tumát hamet – a fa árnyékából adódó halott tisztátalanságra utal.

támogatás

Címkék:Bává Bátra, Misna

[popup][/popup]