Csalni a vásárló javára – Misna magyarul, Bává Bátrá 5.

A boltosnak a mérleg nyelvét hagyni kell egy ujjnyival lesüllyedni a vásárló javára. Ha pontos mértékre törekszik, akkor is többet kell mérni: folyadéknál egy tizeddel, száraz anyagnál egy huszaddal.

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

A Bává Bátrá a Nezikin (károk) rendjéhez tartozik, és a Bává (kapu) c. fejezet- hármas harmadik traktátusa. A traktátus neve magyarul: Az utolsó kapu. Ez a traktátus a tulajdonosi joggal foglalkozik, megosztott és egyéni tulajdon esetén.

 

BÁVÁ BÁTRÁ 5

 

Bává Bátrá 5/1

Aki hajót árul, eladja az árbócot, a vitorlát, a horgonyt, az evezőket, de nem kerülnek eladásra a rabszolgák (gályarabok), se a zsákok, se a tárolók. De ha az eladó úgy mondta: „mindent, ami benne foglaltatik”, akkor (a hajó) mindenestül eladható. Aki szekeret árul, nem adja hozzá az öszvéreket. Eladja az öszvéreket szekér nélkül. Eladja a jármot az ökör nélkül. Eladja a jármot, de megtartja az ökröt. Eladja az ökröt, de nem adja el a jármot (igát). Rabbi Jehuda szerint a vételárból kiderül, mit tartalmaz az alku. Hogyan? Ha azt mondja az eladó: “add el nekem a jármot kétszáz zuz-ért”. Ebből kiderül, hogy a kétszáz zuz a jármon kívül mást is tartalmaz. A Bölcsek szerint a vételár semmit nem bizonyít.

 

Bává Bátrá 5/2

Aki szamarat árul, nem adja a felszerelést[1] . A médiai Náhum szerint a szamár felszerelése része az alkunak. Rabbi Jehuda azt mondja: „Van, amikor része, van amikor nem”. Hogyan? Például, előtte áll a szamár teljesen felmálházva, és azt mondja: “add el nekem ezt a szamarat”, az alku magába foglalja a teljes felszerelést. Ha azt mondja, “add el nekem a szamarat”, az alku csak a szamarat illeti.

 

Bává Bátrá 5/3

Ha szamarat árul, a csikó is vele jár, de aki tehenet árul, a borjú nem tartozik a vételhez, aki trágyát árul, a friss trágya vele jár. Ciszternát árul, a vize vele jár. Kaptárt árul, a méhek vele járnak. Galambducot árul, vele adja a galambokat. Aki galambdúcot vásárol, (a dúc „gyümölcséből”) el kell engedjen a kikelt fiókák közül kettőt. (Ha megvásárolja) a kaptár gyümölcsét, kivesz a kaptárból három méhrajt és a kaptárt kitisztítja. Ha lépesmézet vásárol, hagyjon a (kaptárban) két lépet. Ha olajfát vásárol (a fáért) hagyjon meg rajta két vesszőt.

 

Bává Bátrá 5/4

Aki két fát vásárol barátja földjéről, a földből nem vásárolt[2] . Rabbi Meir azt mondja: A földből is vásárolt. Ha a fák megnőnek, nem nyesheti meg az, aki eladta. Ami kinő a fatörzsből, az a vásárlóé, de ami a gyökerekből ered, az eladót illeti. Ha a két fa kipusztul, a földet már nem használhatja.[3] Ha hármat (fát) vásárol, a (köztük lévő) föld az övé. Ha megnőnek, megnyesheti őket. Ág, amely a törzsből vagy a gyökerekből nő, az övé. Ha a fák elhalnak, a földjük az övé.

 

Bává Bátrá 5/5

Ha eladta a nagy háziállat fejét, a lábai megmaradnak. Ha eladta a lábait, a feje megmarad. Ha a tüdejét eladta, a mája megmarad. Ha eladta a máját, a tüdeje megmarad. Kis állat esetén, ha eladta a fejét, a lábait is vele adja. Ha eladta a lábakat, a feje megmarad. Ha eladta a tüdejét, a máját is eladta. Ha eladta a máját a tüdeje megmarad.

 

Bává Bátrá 5/6

Az eladás négy szabálya: ha jó gabonát árul és kiderül arról, hogy rossz, a vásárló meggondolhatja. Ha rossz gabonát árul és kiderül, hogy jó fajta, az eladó meggondolhatja. Rossz fajtát árul és kiderül, hogy valóban rossz fajta, vagy jó fajtát és kiderül, hogy valóban jó, egyik fél sem gondolja meg. Vagy megfeketedett gabonát árul, de fehérnek bizonyul, vagy fehéret és feketének bizonyul, vagy olajfát árul és szikamor (vadfüge) fának bizonyul, vagy szikamort és olajfának bizonyul, vagy bort árul és ecetnek bizonyul, vagy ecetet és bornak bizonyul, ezen esetekben bármelyikük meggondolhatja.

 

Bává Bátrá 5/7

Gyümölcsöt adott el, a vásárló elvette (a gyümölcsöt) és nem mérte le, a vásárlás érvényes. Lemérte, de nem vette kézbe, nem történt vásárlás. Jól teszi a vásárló, ha kibérli azt a helyet, ahol (az eladó gyümölcs) található. Ha a vásárló lent vásárol, addig nem lehet az övé, amíg nem húzta el a lent, egyik helyről a másikra.  Ha még a földben van, (az aktushoz elég) ha egy szálat kihúz a földből.

 

Bává Bátrá 5/8

A bor vagy az olívaolaj ára felmegy vagy csökken. Míg az eladó feltölti a mércét ő határoz[4], de miután a mércét feltöltötte a vásárló határoz. Ha az eladó és vásárló között van egy harmadik (közvetítő), és az edény vagy mérce eltörik, ez a közvetítő vesztesége. Miután az eladó kitöltötte a mércéből a folyadékot, hozzáad három cseppet a vásárlónak. Utána felfordítja a mércét, és ami abból kifolyik, az eladóé. Az üzletben nem adnak hozzá három cseppet. Rabbi Jehuda azt mondja: „Péntek este, amikor már sötét van, a boltos mentes” (a hozzáadástól).

 

Bává Bátrá 5/9

A fiát a boltoshoz küldi, fundion (font)[5] érmével, majd a boltos egy isar mennyiségnek megfelelő olajat tölt a fiú flaskájába, majd az edény eltörik és a fiú elveszti az isar-t, a boltos felelős. Rabbi Jehuda szerint nem felelős, mert az apja küldte ezzel a megbízatással. A Bölcsek egyet értenek Rabbi Jehudával, ha a flaska a gyerek kezében volt és a boltos az, aki kitöltötte az olajat. A boltos nem felelős.

 

Bává Bátrá 5/10

A kereskedő havonként kitisztítja a mércéit, a házigazda pedig tizenkét hónap alatt egyszer. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: „a szabály ennek az ellenkezője”. A boltos kétszer egy héten megtisztítja a mércéit, a súlyokat egyszer egy héten, és a mérleget minden mérés után.

 

Bává Bátrá 5/11

Rábán Simon ben Gámliel így folytatta: (mikor kell tisztítani a mércéket)? A folyadékok mérésénél. Száraz anyagnál nem szükséges. A boltosnak a mérleg nyelvét hagyni kell egy ujjnyival lesüllyedni a vásárló javára. Ha pontos mértékre törekszik, akkor is többet kell mérni: folyadéknál egy tizeddel, száraz anyagnál egy huszaddal. Ahol kis súlyokkal szokás mérni, ne használjon nagy súlyt, és ahol nagy súlyokat tesznek fel, ne használjon kis súlyt. Ahol szokás a mennyiségből levenni, ne halmozza (a mérleg serpenyőjét) és ahol a bőséges mérés szokás, ne vegye laposra a serpenyőt.

[1] A teherhordásra szükséges felszerelés

[2]  Abból a földből, amelyben a két fa nőtt

[3] Hogy új fát ültessen benne

[4] Határoz : az ár felől, vagy hogy elfogadja

[5] fundion = két isar