Bálványimádás – Misna magyarul, Ávodá Zárá 3.

“Azt mondta Rabbi Ákivá: megmagyarázom és kifejtem előtted: ha bárhol magas hegyet, dombos emelkedést és zöldellő fát (találsz a szentírásban), tudd meg, hogy azon a helyen bálványimádás történik.”

Ávodá Zárá 

Az ÁVODÁ ZÁRÁ nevű traktátus része a Misna Nezikin (károk) c. rendjének. Az ávodá zárá jelentése: idegen vallás, bálványimádás, úgy is mondhatjuk: idegen nemzetek vallása és ünnepei. A traktátus a görög-római kori idegenekkel, bálványimádókkal együtt élő izraelitákra vonatkozó szabályokkal foglalkozik. A traktátus öt fejezetből áll. Feltűnő, hogy a keresztény vallással a Misna nem foglalkozik. Ez a misna korai keletkezésére utal.

Ávodá Zárá 3

 

Ávodá Zárá 3/1

Minden képmás, (vagy szobor használata) tilos, mert Rabbi Meir szerint fennáll  a veszély, hogy (legalább) egyszer egy évben leborulnak előtte. A Bölcsek szerint (csak az tilos), ahol a szobor kezében bot van, vagy madár, vagy gömb (korona)[1]. Rábán Simon ben Gámliel szerint, legyen szobor és bármi legyen a kezében, tilos.

 

Ávodá Zárá 3/2

Ha bálvány (szobor) darabjait megtalálja, elveheti. Ha kéz vagy láb formájú darabot talál, tilos, mert az biztos része volt egy bálványnak, melyhez imádkoztak.

 

Ávodá Zárá 3/3

Aki edényt talál, melyen a nap, a hold vagy sárkány formája látható, dobja azt a Holt-tengerbe. Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: ha ezek (a díszek) értékes eszközön szerepelnek, (használatuk) tilos, ha közönséges edényeken, megengedett. Rabbi Joszi azt mondja: lesúrolja és a levegőbe szórja (a díszitett edényeket), vagy a tengerbe dobja azokat, mivel az is csak szemét: “az átokverte javakból ne maradjon semmi a kezed közt, hogy az Úr rettentő haragja elcsituljon” (MTörv 13, 18).

 

Ávodá Zárá 3/ 4

Az akkói Proklosz, Ploszfosz (Filoszofosz) fia megkérdezte Rabban Gamlielt, aki Afroditi fürdőjében fürdött, és azt mondta: azt írták a tórátokban : “az átokverte javakból ne maradjon semmi a kezed közt” (u.o.), de akkor miért fürdesz Afroditi fürdőjében? Azt válaszolta: a fürdőben nem válaszolok “tórabeli dolgokra”. Mikor kimentek, azt mondta: nem én jöttem a (fürdő) falai közé, ő jött[2] a (fürdőm) falai közé. Nem azt mondjuk, hogy a fürdő Afroditi tiszteletére épül, hanem azt, hogy Afroditi a fürdőt dísziti. Más: még ha rengeteg pénzt adnának neked, akkor se állnál oda meztelenül, hogy a (szobor) előtt hugyozz, vagy egyebet csinálj, pedig (a szobor) a szennygödör szélén áll, és mindenki előtte vizel. Mert ezt írták: “azokat a helyeket, ahol a népek, amelyeket nemsokára kiűztök, isteneiket imádták, mind romboljátok le a földig, a magas hegyeken, a dombokon és a zöldellő fák tövében” (MTörv 12, 2), de csak (az a szobor) megengedett, melyet az emberek nem tekintenek istennek, amelyet annak tekintenek, tiltott.

 

Ávodá Zárá 3/ 5

A pogányok, akik hegyekhez és dombokhoz imádkoznak, (ültethetnek azokon fákat és bányászhatnak) onnan a köveket, de arannyal és ezüsttel ne díszítsd azokat fel, mert: “Bálványaikat égesd el tűzbe vetve, ne kívánd meg, s ne tartsd meg az aranyat vagy ezüstöt, ami borítja őket, nehogy bajba juss” (MTörv 7, 25). Rabbi Joszi háGlili azt mondja: (MTörv 12, 2) : “(Isteneik) a magas hegyeken, a dombokon és a zöldellő fák tövében (vannak), és nem a hegyek az isteneik”. Isteneik a dombokon, de nem isteneik a dombok. És miért tiltott az (áserá) a zöldellő fa? Mert ember keze (munkája) van benne. Azt mondta Rabbi Ákivá: megmagyarázom és kifejtem előtted: ha bárhol magas hegyet, dombos emelkedést és zöldellő fát (találsz a szentírásban), tudd meg, hogy azon a helyen  bálványimádás történik.

 

Ávodá Zárá 3/ 6

Akinek a háza közel volt a bálványimádás házához (templomához) és összedőlt, tilos felépíteni. Akkor mit tegyen? Húzódjon vissza a saját telkének területén négy könyöknyire és ott építsen (új falat). A templomhoz és a saját (ujjáépített) házához tartózó falak kettős falat képeznek. A ledőlt fal maradványa, kövek, törmelék, fa, tisztátalanságot hordoznak, olyanok, mint a serec (csúszómászó). Így írták: “Utálatnak tárgyát ne vidd házadba, különben hozzá hasonlóan átok alá kerülsz magad is” (MTörv 7, 26). Rabbi Ákiva azt mondja: “úgy tekints rá, mint a menstruáló vérére” és “Kiszórd azokat, mint valami undokságot, és ezt mondd: Ki veletek” (Ésaiás 30, 22), vagyis a bálványimádás tárgyának (érintése)  tisztátalanná tesz.

 

Ávodá Zárá 3/ 7

Háromféle ház ismeretes, amely az ávodá zárá célját szolgálja. Ház, amelyet eredetileg erre a célra építettek, ez a fajta tilos.[3] Ha bevakolta, kifestette ávodá zárá céljára, akkor válik használhatóvá a ház, ha az új vakolatot és festést lebontja. Bevisz a házba (pogány rituáléhoz) szükséges tárgyakat, majd ezeket kiviszi onnan, a ház megengedett. Háromféle építőkövet használnak: rituáléra, pl. szobor alapzat,  előre kifaragott kő – ez tilos. Vakoló anyaggal bevont vagy festett kő, ha lebontják a bevonatot, megengedett. Ha bálványt állít (a kőre) majd azt lebontja onnan, megengedett. Háromféle áserá  létezik[4] (az első kettő között nincs rabbinikus véleménykülönbség). Fa, amelyet elve a bálványimádás céljából ültettek, tilos.[5] Ha megnyeste a fát és a fa új (rituáléra használt) ágakat hajtott. Ezeket az ágakat levágja és elégeti, a fát használhatja. Ha bálványt emel a fa alatt és azt elviszi onnan, a fából eredő haszon megengedett. Mit neveznek áserának ? (Minden olyan fát), amely alatt bálványimádás folyik. Rabbi Simon azt mondja: Egyszer Cidon városában történt. A fa alatt, amelyet bálványként tiszteltek, egy halom kő feküdt. Rabbi Simon azt mondta nekik: vizsgáljátok meg a köveket, megvizsgálták és képet találtak rajtuk. Azt mondta: mivel az emberek a kövek között lévő képet imádják, a fa megengedett.

 

Ávodá Zárá 3/ 8

Ne üljön (a fa) árnyékában. Ha mégis ott ül, tiszta marad. Ne sétáljon a fa alatt. Ha átsétál a fa alatt tisztátalan lesz. Ha a fa lombjai a közterületet fedik, és alat átmegy, tiszta marad. A fa alatt télen ültethet zöldséget, de nyáron nem. Rabbi Joszi szerint még télen se ültethet (a fa alatt) zöldséget, mert az avar trágyaként hat a zöldségre.

 

Ávodá Zárá 3/9

Ha ágakat gyüjtöttek az áserá-ból, használatuk tilos. Ha (ezekkel a fákkal) begyújt egy új kemencébe, a kiégett kemencét kissé meg kell tördelni. Használt kemence esetén, hagyjuk (a kemencét lassan) kihűlni. Ha a kemencét áserából való ágakkal fütötték, nem lehet az ott sült kenyérből haszonélvezet. Ha ez a kenyér más kenyérrel keveredik, tilos a fogyasztása. Rabbi Eliezer azt mondja: fogja a hasznot és dobja (a cipó árát) a Holt-tengerbe. Azt mondták: az ávodá zárá-val kapcsolatos termék számára nincs “megváltás”.  Ha az áserá fájából vetélőt farag, a belőle fakadó haszon élvezete tilos. Ha az így készült öltözék más öltözékkel keveredik, és az egy harmadikkal, nem származhat belőlük haszon. Rabbi Eliezer szerint ezt a hasznot a Holt-tengerbe kell vetni. A Bölcsek azt mondták: nincs anyagi megváltás azokra a cikkekre, melyek az ávodá zárá termékei.

 

Ávodá Zárá 3/ 10

 

Hogyan “hatástalanítja” a bálványimádó az áserát? Letöri róla a száraz ágakat és lenyesi a zöldeket, letör róla egy botot, egy ágat, vagy akár egy levelet, és ezeket nem használja a hasznára, a bálvány “hatástalan” lesz, mint bálvány. Ha a saját hasznára felhasznál belőle akár egyetlen forgácsot, a fa bálvány marad, ha nem teszi ezt, a fa többé nem áserá.

 

[1] Mely azt bizonyítja, hogy a képmás nem pusztán a dekoráció célját szolgálja

[2] Afrodite

[3] tilos hasznot húzni belőle: pl. Kiadni, eladni, stb.

[4] áserá: fa bálvány — lehet élő fa is

[5] tilos: nem húzhat hasznot a fából