Az örökösödés rendje – Misna magyarul, Bává Bátrá 8.

Az örökösödés rendje a következő: „midőn valaki meghal és fia nincsen, akkor származtassátok át birtokát leányára” (Szám 27, 8). (Innen következik), hogy a fiú örököl a leány előtt. A fiú egyenes ági leszármazottai[1] a lány előtt vannak. A lány a fivérek előtt van. A lány leszármazottai is a fivérek előtt vannak. Testvérek az apa testvérei előtt vannak.

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

A Bává Bátrá a Nezikin (károk) rendjéhez tartozik, és a Bává (kapu) c. fejezet- hármas harmadik traktátusa. A traktátus neve magyarul: Az utolsó kapu. Ez a traktátus a tulajdonosi joggal foglalkozik, megosztott és egyéni tulajdon esetén.

 

Bává Bátrá 8

 

Bává Bátrá 8/1

Vannak, akik örökölnek (pl. rokontól) és vannak, akik örökségül hagynak (rokonra), és vannak, akik örökölnek, de semmit nem hagynak örökségül, vagy örökségül hagynak, de nem örökölnek, vagy nem örökölnek és nem hagynak semmit örökségül. A következők örökölnek és örökségül hagynak: Az apa a fiaira, az apától (de nem ugyanattól az anyától) való testvérekre, örökölnek és örökségül hagynak. Az ember örököl az anyjától, a feleségétől és a lánytestvérei fiaitól, (ezektől) örököl de nem (hagynak rá) semmit örökségbe. Az asszony örökséget hagy a fiaira, a feleség a férjére, az anya testvérei örökséget hagynak, de nem örökölnek. Az anya testvérei nem örökölnek és nem hagynak örökséget.

 

Bává Bátrá 8/2

Az örökösödés rendje a következő: „midőn valaki meghal és fia nincsen, akkor származtassátok át birtokát leányára” (Szám 27, 8). (Innen következik), hogy a fiú örököl a leány előtt. A fiú egyenes ági leszármazottai[2] a lány előtt vannak. A lány a fivérek előtt van. A lány leszármazottai is a fivérek előtt vannak. Testvérek az apa testvérei előtt vannak. A testvérek leszármazottai szintén az apa testvérei előtt vannak. A szabály a következő: az egyenes ági leszármazott az örökösödésben előnyt élvez. Az apa, minden leszármazottjával szemben előnyt élvez.

 

Bává Bátrá 8/3

Clofhád lányai összesen három részt örököltek (Szám 27, 1-7)[3]: az apjuk részét, aki Egyiptomból jött Izrael népével, apjuk és testvéreinek részét Hefer[4] örökségéből. (Hefer) öröksége, (aki szintén Egyiptomból jött) kétszeres volt, lévén elsőszülött, aki duplán (két részt) örököl, (lásd: MTörv 21, 17).

 

Bává Bátrá 8/4

Egy rész a fiúnak és egy rész a lánynak[5] az örökségben, csakhogy midőn a fiú az apja örökségéből két részt örököl, az anyja örökségéből nem örököl két részt. A lányok az apjuk vagyonából nyerik a megélhetésüket, és nem az anyjukéból.

 

Bává Bátrá 8/5

Ha valaki azt mondja (mielőtt meghal) : „elsőszülött fiam nem kap két részt az örökségből”, vagy azt mondja: „a fiam nem örököl együtt a testvéreivel”, utasításai nem érvényesek, mivel szavai a Tóra ellenében hangzottak. Ha vagyonát olyan szóbeli kijelentéssel osztja, (pl. a halálos ágyán) hogy az egyik fiának többet ad, a másiknak kevesebbet, vagy elsőszülött fiának a többi testvérrel egyenlő juttatást ad, szavai érvényesek.[6] Ha azonban elosztotta a vagyonát, és szóban hozzáteszi: „örökség gyanánt”, szavai nem érvényesek. Ha azonban azt írta, akár a (végrendelet) elején, vagy a közepén, vagy a végén, hogy „ajándék gyanánt”, szavai érvényesek. Ha azt mondta: „ez az ember kapja az örökséget” és lányról van szó, vagy azt mondta: „ez a lány örököljön”, és férfiről van szó, szavai nem érvényesek, mert a Tóra ellen rendelkezett. Rabbi Johánán ben Beroka azt mondta: „ha úgy fogalmazott, hogy annak, aki megérdemli, hogy engem örököljön, szavai érvényesek. Vagy ha azt mondja: „annak, aki nem érdemli meg, hogy örököljön”, szavai nem érvényesek. Ha valaki örökségét idegennek ajándékozza (írásban) és ebből gyerekeit kihagyja, rendelkezése érvényes, de a Bölcsek szerint nem helyes. Rabbi Simon ben Gámliel azt mondja: ha a fiai valóban nem viselkedtek a törvény szellemében, jó emlék marad utána.

 

Bává Bátrá 8/6

Ha örökség ügyében annyit mond: „ez az én fiam”. Szavahihető. Ha azt mondja: „ez a testvérem” nem szavahihető. De az állítólagos testvér magához veszi a részét. Ha az (állítólagos) testvér meghal, a hagyaték visszatér a helyére (a tulajdonoshoz). Ha más helyről vagyont örökölt, a testvér megosztozik a többi testvérrel. Ha valaki meghal és végrendelete a derekára van kötve, ez nem jelent semmit. Ha abban (végrendeletben) meghatalmazott valakit, akár az örökösök közül, akár nem, elfogadják.

 

Bává Bátrá 8/7

Rabbi Jehuda szerint, ha valaki a fiaira akarja írni a vagyonát, az íráson szerepeljen: „ezen a napon…” és az is : „a halálom után”. Rabbi Joszi szerint ez nem szükséges. Ha az apa (végrendeletében) a fiára hagyta a birtokát, az apa nem adhatja el a (birtokot), mert az a fiúnak szól, és a fiú sem adhatja el, mert az még az apa tulajdonában van. Ha az apa eladja, az eladás csak a haláláig érvényes, ha a fiú eladja, a vásárló a vagyont csak az apa halála után használhatja. Az apa a (birtok) gyümölcsét leszedi és azt eteti azzal, akit akar. De amit leszedett (halála után) az az örökösöké. Ha maradtak utána kis és nagy(korú) fiak, a kicsik nem gondoskodnak a nagyokról és a nagyok se kicsikről, hanem egyenlően megosztoznak a vagyonon. Ha a fiatalabbak azt mondják, (apjuk halála után) „mi annyit akarunk kapni, mint amennyit ti kaptatok”, kérésüket megtagadják, mivel a nagyok, (apjuk életében) ajándék gyanánt kapták a többletet. [7]

 

Bává Bátrá 8/8

Ha lányok maradtak utána, kicsik és nagyok, nem gondoskodnak a kicsik a nagyokról és nem gondoskodnak a nagyok a kicsikről, hanem egyenlően osztoznak. Ha a nagyok férjhez mennek, a kicsik is kivehetik a házassághoz szükséges részüket. Ha a kicsik panaszkodnak, és ugyanazt a részt követelik, amit a nagyok kaptak, elutasítják őket. Ebben a tekintetben (ahol vannak fiú és lánygyermekek) a lányoknak nehezebb a dolguk, mint a fiúknak, mert a lányok kérhetnek anyagi segítséget a fiúk terhére, de a lányok terhére nem.

 

[1] fiai, unokái sőt a lányának fia is

[2] fiai, unokái sőt a lányának fia is

[3] Clofhádnak csak lányai voltak. Utalás a Józsué korában történt földosztásra.

[4] Hefer Clofhád apja volt

[5] egyenlően örökölnek

[6] mert joga van úgy ajándékozni, ahogy akar

[7]„ Pl. Az apa kiházasította a nagyobbakat