Az önfejű és lázongó fiú – Misna magyarul, Szanhedrin 8.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„Ha lopott az apjától, és azt az apja házában elfogyasztotta, vagy másoktól lopott és azt az ő helyükön elfogyasztotta, vagy másoktól lop és azt az apja házában elfogyasztotta, attól még nem lesz önfejű és lázongó fiú, csak ha az apjától lopott dolgot idegenekkel fogyasztja el. Rabbi Josze, Rabbi Jehuda fia, azt mondja, hogy csak akkor tekinthető önfejű és lázongó fiúnak, ha apjától lop, vagy az anyjától.”

Absalom, Dávid király lázadó fia fennakad a fán (14. századi német miniatúra)

Szanhedrin traktátus, Nezikin rend

A Nezikin (károk) rendhez tartozó Szanhedrin traktátus 11 fejezetből áll, melyek polgárjogi, valamint bűnügyi eljárásokkal foglalkoznak. A Szanhedrin traktátus misnáit régen együtt szerkesztették a Mákot c. traktátus misnáival. A szanhedrin görög eredetű szó, jelentése tanács. Az ősi Izraelben egyaránt működött 71 tagú nagy tanács és 23 tagú kis tanács. Történelmi érdekesség: Napóleon Bonaparte felújította a nagy zsidó tanácsot, amely az ő császársága alatt működött rövid ideig.

Szanhedrin 8

 

Szanhedrin 8/1

Az önfejű és lázongó fiú. Milyen életkorban beszélhetünk önfejű és lázongó fiúról? Mikor meglátszik rajta két fanszőr szála, amíg a (fanszőr) teljesen kinő, de (az arcán) szakáll még nem. A Bölcsek tapintatosan fogalmaztak[1] . A Tórában írták: (MTörv 21, 18): „Ha valakinek a fia rossz útra tévedt és önfejű, aki nem hallgat apja és anyja szavára…”. Fia és nem lánya, fia, aki még nem felnőtt. A kiskorú nem vonható felelősségre, mert rá a parancsolatok nem vonatkoznak.

 

Szanhedrin 8/2

Milyen kortól tekinthető a fiú felelősnek? Mikor megeszik egy tartemar (fél adag[2]) húst, hozzá megiszik fél log olasz bort. Rabbi Josze azt mondja: (kétszeresét): teljes adag húst és egy log olasz bort. Ha ünnep során (evett és ivott), vagy a szökőhónap ünneplése során, vagy a második tized[3] ünneplésekor. Ha evett a csúszómászó állatok fajtájából, tevelt, vagy olyan első tizedből, melyből nem vonták le a papi adományt, második tizedet, melyet nem váltottak meg, ha együtt evett a micvá és áverá ételeiből, vagy bármiféle ételt, hús nélkül, vagy ivott bármilyen italt, de nem bort, nem szegte meg az önfejű és lázongó fiú előírását, amely a mértéktelen húsevést és borivást jelenti. A Tóra (u.o.) szerint (erről a fiúról) azt mondják zolel ve szove.[4] Annak ellenére, hogy nincs erre bizonyíték, tartsa magát a Példabeszédek (23, 20) előírásához: „Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel”.

 

Szanhedrin 8/3

Ha lopott az apjától, és azt az apja házában elfogyasztotta, vagy másoktól lopott és azt az ő helyükön elfogyasztotta, vagy másoktól lop és azt az apja házában elfogyasztotta, attól még nem lesz önfejű és lázongó fiú, csak ha az apjától lopott dolgot idegenekkel fogyasztja el. Rabbi Josze, Rabbi Jehuda fia, azt mondja, hogy csak akkor tekinthető önfejű és lázongó fiúnak, ha apjától lop, vagy az anyjától.

 

Szanhedrin 8/4

(A fiú) apja meg akarja büntetni, de anyja nem akarja, apja nem akarja, anyja akarja, addig nem számít a fiú önfejűnek és lázongónak, mielőtt mindkét szülő meg kívánná büntetni. Rabbi Jehuda azt mondja: amíg az anya nem hasonlít az apához viselkedésben, a fiú nem számít önfejűnek és lázongónak. Ha egyik szülő félkarú, vagy sánta, vagy néma, vagy vak, vagy süket, attól még nem számít a fiú önfejűnek és lázongónak, mert a Tóra így szól: „apja és anyja fogja – mert van karjuk – és vezesse a város vénei elé – mert nem sánták – a város kapujához. Jelentsék a város véneinek – mert nem némák – : ez a mi fiunk – mert nem vakok – rossz útra tévedt és önfejű, nem hallgat – nem süketek – a szavunkra, iszik és tékozol, (MTörv 21, 19). Ezután három tanú jelenlétében figyelmeztetik (a fiút) és megbotozzák. Ha ezután is vétkezik, huszonhárom bíró elé viszik, de addig nem kövezik meg, mielőtt a korábbi három tanú elébük járulna: „ez a mi fiunk, akit botütésre ítéltetek”. Ha közben a fiú megszökött és szakállat növesztett, szabad lehet. Ha a per befejezése után megszökött és csak azután lett szakálla, vétkes.

 

Szanhedrin 8/5

Az önfejű és lázongó fiú a jövőben bekövetkező gonoszsága miatt okoz gondot, és ezért elítélik. Jobb ha ártatlanul elpusztul, mintha megmarad bűnösnek. A haláluk jót tesz a világ számára, pedig a halál az igazak és a világ számára egyként rossz. Bor és alvás jó a gonoszok és a világ számára, de az igazak és a világ számára káros. A gonoszok számára jó a szétszórattatás, és jó a világnak, de az igazak (szétszórattatása) rossz, és rossz világnak is. A gonoszoknak rossz az egybegyűjtés és rossz a világnak, az igazak egybegyűjtése jó nekik és a világnak élvezet. A gonoszoknak rossz a nyugalom és rossz a világnak, de az igazaknak jó a (csend) és a nyugalom és jót tesz a világnak.

 

Szanhedrin 8/6

(A tolvaj), aki titokban beoson a házba, büntetlenül megölhető. Titokban beosont a házba és eltört egy korsót. Ha van büntetés a megöléséért, fizetni kell az okozott kárért. Ha büntetlenül megölhetik, a kárért se fizetnek.

 

Szanhedrin 8/7

Ezek, akiket meg lehet menteni a vétektől úgy, hogy megölik őket: azt, aki halálra üldözi társát, vagy egy férfit üldöz, (hogy megerőszakolja), vagy aki jegyben járó lányt üldöz, aki számára tiltott[5] személy. De aki állatot üldöz, vagy a szombat megszentségtelenítését akarja bálványimádás miatt, az így sem menthető meg a vétektől.

[1] Héb: láson nekijá: tapintatos fogalmazás

[2] ötven dinár súly

[3] máászer seni – második tized, melyet Jeruzsálemben fogyasztanak el.

[4] zabál és megtelik

[5] tiltott: nemi kapcsolat szempontjából

Címkék:Misna, Szanhedrin

[popup][/popup]