„Az alacsony létszám kiváló pedagógiai lehetőség”

Írta: Szunyogh Szabolcs - Rovat: Hagyomány, Oktatás

ZSIDÓ ISKOLÁK  – Wesselényi utcai Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség iskolájának hivatalos neve szinte kimondhatatlan, de ezt persze nem az iskola választotta, hanem jogszabály írja elő. A köznyelvben mindenki  „a Wessi”-nek hívja az intézményt.

A hosszú nevű intézmény meglepően kis létszámú. A bölcsődében 12, a családi bölcsődében 6 gyereket tudnak fogadni. Az óvodába, az alsó valamint a felső tagozatra és a gimnáziumba is körülbelül tizenkét-tizenkét gyerek jár, tehát ebben a nagy épületben összesen mintegy 50-60 gyerek tanul. Jelentkező volna, de a jogszabályi lehetőségnek megfelelően a fenntartó a halachikus származást felvételi követelményként fogalmazza meg, ez korlátozza a tanulók létszámát.

Az 1896-ban megnyitott, Freund Vilmos által tervezett házban eredetileg a Pesti Izraelita Hitközség fiú polgári iskolája működött. Nincs lift, a belvárosi elhelyezés miatt zsúfolt a külső a környezet, nagy a belmagasság, viszont a falak barátságosan dekoráltak, a gyerekek által készített rajzok, tablók, ünnepi meghívók díszítik. Az igazgatónő, Runda Margit 2014 óta vezeti az intézményt.

– Összesen nincs száz gyerek ebben a hatalmas épületben. Ez a fajlagos költségeket nem növeli meg?

 

Egyfős gimnáziumi osztály

 – Mennyi a legalacsonyabb osztálylétszám?

– Van egy egyfős gimnáziumi osztályunk.

– Erről nem önök tehetnek, a helyzet nyilván annak a következménye, hogy a holokauszt során a valamikor nagy létszámú magyarországi ortodox zsidó közösség döntő többségét meggyilkolták. Viszont ez a helyzet nem okoz nevelési problémákat? Például nincs szüksége annak az egy gyereknek egy osztályközösségre?

– Van iskolai közösségünk. Ezt a mi generációnk nehezen tudja elképzelni, mert mi a fiatalkorunkban olyan tanulócsoportokhoz szocializálódtunk, amelyekben harminc-harmincöt gyerek volt. De az életre készít fel ez a létszám? Önnek az élete során gyakran kellett harminc emberrel egyszerre együtt dolgoznia?

– Valóban, ritka az a munkahely ahol 35-40 ember dolgozik egy munkacsoportban. De a két-három fős osztálylétszám mégis alacsonynak tűnik.

– Igen, alacsony. De nálunk, amint kicsengettek, az egész iskola együtt van, kicsik és nagyok együtt pingpongoznak, együtt hallgatnak zenét, tehát nálunk nem osztály-, hanem iskolaszinten jön létre a közösség. Ez a szituáció a diák számára persze azt eredményezi, hogy nem tud bebújni az előtte ülő háta mögé, viszont mivel gyakorlatilag magántanulóként végzi az osztályt, sokkal intenzívebb képzést kap. A pedagógus alaposabban megismeri a tanulókat és mély, erős emberi kapcsolat alakul ki közöttük.

– Ez az intenzívebb pedagógiai ráhatás miként kamatozik a tanulmányi, továbbtanulási statisztikákban?

– Statisztikákról a mi létszámadataink mellett nem lehet beszélni, mert két fő nem ad statisztikai adatot. Mivel mi ugyanazt a tantervet tanítjuk, amit az állami iskolák, csak mi ezt kiegészítjük vallásismerettel és a héber nyelvvel, mint tantárggyal, ezért a kompetencia-méréseket el lehet végezni nálunk is, de az értékelések és a visszajelzések esetünkben teljesen személyre szabottak. Ez előny, mert nem tendenciákat kell vizsgálnunk, hanem azt tudjuk mondani, hogy konkréten Noah-nak erre vagy arra a fejlesztésre van szüksége. Abban az esetben, amikor mégis lehet valamilyen statisztikát összeállítani, akkor a budapesti és az országos átlag felső részében találjuk magunkat. Én korábban a Fazekas Gimnáziumban tanítottam, és azt tapasztaltam, hogy van gyerek, akit doppingol a versenyhelyzet, mások viszont a verseny-stressz hatása alatt rosszabbul teljesítenek. Nekünk lehetőségünk van mindkét tanulótípus számára a lehető legkedvezőbb feltételeket létrehozni.

– Hol tanulnak tovább a gyerekek?

– Tavaly nem volt érettségiző osztályunk, tavalyelőtt hárman érettségiztek, közülük ketten Izraelben járnak egyetemre, a harmadik pedig itthon maradt és szakmát tanul.

– Ön, mint az iskola igazgatója, mennyire elégedett a diákok teljesítményével?

– Én nagyon büszke vagyok rájuk, szerintem remek eredményt érnek el.

– Tanulnak a héberen kívül más nyelvet is?

– Igen, angolt és van egy évfolyamunk, ahol oroszt is tanulnak.

– Milyen érzés háromfős osztályt tanítani? Nyilván ön sem szokott hozzá ehhez a Fazekasban.

– Nagy kihívás. Hogy hasonlítsam össze: sárgább-e a villamos vagy hosszabb? Azt mondhatom, hogy a hozzánk érkezett tanár kollégák az első három hónapban levegőt se kapnak, annyira új nekik ez a helyzet, viszont később rájönnek, ez nagyszerű lehetőség arra, hogy a tanár hatékony eszköztárat alakítson ki. Azt gondolom, a tanítás arról szól, hogy a diákkal együttműködve meg kell tanítanunk őt tanulni, információt feldolgozni. Mi nem másoljuk le a mások által használt reformpedagógiai módszereket, nem vagyunk Waldorf- vagy Dalton-iskola, hanem ha egyszer lehetőségünk van az alacsony osztálylétszámok miatt valóban személyre szabott nevelést kibontakoztatni, akkor nem tisztán waldorfos vagy daltonos módszert kívánunk alkalmazni egy-egy osztályban, hanem olyan pedagógiát folytatunk, amelyik annak a konkrét tanulónak a legjobb. Elkezdtük keresni a modernizáció lehetőségeit, és a Dalton-módszer felé tájékozódtunk. Ez otthoni háttérmunkát igényel, az órán viszont a pedagógus szerepe gyakran arra korlátozódik, hogy felügyelje, irányítsa a diák munkáját. Ez a módszer azért jó, mert megtanítja a gyerekeket úgy dolgozni, hogy saját maguk munkáját ellenőrizzék is. Teamekben, csoportban dolgoztatja a diákokat, és kifejezetten motivál. Személyre szabott a feladatrendszer, de gondosan megtervezett és irányított. Nem minden óra szerveződik e szerint a módszer szerint, sőt a pedagógusoktól is csak azt várjuk el, hogy félévente néhány ilyen órát tartsanak, de azt szeretnénk, ha azokat a reformpedagógiai elemeket, amelyeket hasznosnak találtak, beépítenék a mindennapi oktató tevékenységükbe.

– A pedagógusok körében is követelmény a halachikus előírás?

– Nem követelmény.

Runda Margit, az iskola igazgatója (Kép forrása: Youtube)

 

A vallásoktatást a fenntartó biztosítja

 – Tehát a diákok között nem, de a tanárok között lehet olyan ember, aki történetesen halachikusan nem zsidó?

– Igen. A vallásoktatók esetében természetesen más a helyzet, de őket a fenntartó biztosítja a számunkra.

– A közösségi életet mennyire szervezi a vallási szemlélet?

– Nagyon mélyen, hiszen pont erről szól az iskola. Nagyon sok rendezvényt szervezünk. Minden zsidó ünnepet megtartunk. A szülőket sajnos nehezen tudjuk bevonni. Amikor mi az iskolai ünnepségeket rendezzük, a szülők akkor dolgoznak, viszont egy-egy hanukkai délutánon 250-300 ember is részt vesz. A Purim nálunk egész napos ünnep. Délelőtt a Kazinczy utcai zsinagógában vagyunk, utána a Hanna étteremben meghívnak bennünket egy palacsintára, az iskolában pedig különböző játékos programok várják a gyerekeket, jelmezverseny, stb., és erre már el tud jönni néhány szülő is.

– Izraeli utazást szerveznek?

– A mi anyagi lehetőségeink nagyon szűkösek, erre nincs módunk, viszont alakulóban van egy izraeli ortodox iskolával a testvérkapcsolat. Nem vagyunk elutasítóak és szkeptikusak Izraellel szemben, sőt, együttműködésre törekszünk. A nagykövetség rendezvényein rendszeresen részt veszünk, de nekünk most az az elsődleges feladatunk, hogy iskolaként építkezzünk. Hogy elérjük például azt, hogy a potenciális szülők be tudjanak jönni az iskolába, meg tudják nézni, hogy milyen munkát végeznek a kollégáink.

– Szorongva nézi a jövőt vagy bizakodóan?

– Ha szorongva nézném, maradtam volna a Fazekasban. Ami a gazdasági jövőképet illeti, arra nekem minimális rálátásom van, az anyagi feladatokkal a fenntartó foglalkozik. Abban biztos vagyok, hogy pedagógusunk mindig lesz, és nagyon remélem, hogy a tanulólétszám is emelkedni fog.

 

Az egyik neológ rabbinak is hozzánk jár a fia

 – A neológiával milyen a kapcsolatuk?

– Vannak gyerekeink, akik a neológ templomokba járnak. A neológ betérést is elfogadjuk. Az egyik vezető neológ rabbinak is hozzánk jár a fia. Vannak olyan diákjaink is, akik halachikusan ugyan zsidók, de a legkevésbé sem vallásosak. Őket éppen azért íratták be hozzánk a szüleik, mert szeretnék, ha azt, amit ők nem tudnak otthon megadni nekik a zsidósággal kapcsolatban, azt a gyerekeik tőlünk megkapnák. És nyilván sokan azért keresnek meg bennünket, mert arra gondolnak, hogy az alacsonyabb létszámok, a stresszmentes környezet a gyerek számára kiváló lehetőséget nyújt. A mi iskolánkban tavaly például egyetlen fegyelmi eljárás sem volt.

– Ha öt év múlva beszélgetnénk, miről szeretne, mint sikerről beszámolni?

– Szeretném, ha legalább megkétszereződne a létszám, de főleg azt szeretném, hogy olyan tanárokkal együttdolgozva, akik hajlandók nagy erőt befektetni a minőségi oktatásba – és erre megvan minden esélyünk, mert fiatal és idősebb kollégák erre bizonyítottan fogékonyak, nyitottak –, a mostanihoz hasonló, jó hangulatú iskolát tudnánk működtetni, olyat, amiben élet van.

Korábban e témában megjelent cikkünk:

Szunyogh Szabolcs: Szeressenek zsidók lenni! – Scheiber Sándor gimnázium

Gadó János: A liberális zsidó alternatíva – Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola

 

Címkék:2017-07, ortodoxia, Wesselényi iskola, zsidó oktatás