Áldozat a Templomon kívül – Misna magyarul, Zváhim 13.

ʺHa a három ujjnyi lisztből, és a tömjénből valamelyiket (a Templomon) kívül áldozza: vétkezik. Rabbi Elázár felmenti addig, amíg csak az egyiket áldozza, és vétkesnek ítéli, ha a másodikat is feláldozza.ʺ

A Misna ötödik rendjének címe : “Kodasim”, magyarul “Szent dolgok“. A szent dolgok a jeruzsálemi szentély szolgálatához tartozó áldozatok, az áldozati állatok levágása, a papok (kohánim) szolgálati szabályai és beosztása.
A kodasim rend tizenegy traktátust tartalmaz, melyek közül az első a zváhim, melynek jelentése: a szentélybe hozott áldozati állatok vágása.

Zvahim traktátus , 13. fejezet, a Kodasim c. rendből.

 

Zvahim 13/1

Ha kívül[1] vágja le az állatot és feláldozza, két vétek terheli:  a szentélyen kívüli vágás és a szentélyen kívül végzett áldozat miatt. Rabbi Joszi háGlili azt mondja: ha bent vágta, de kívül áldozta, vétkes, de ha kívül vágta és kívül áldozta fel, nem vétkes, mivel a vágás amúgy is érvénytelen. A (Bölcsek) azt mondták neki: az se érvényes, ha bent vágta és kint áldozta, mert a kivitel érvénytelenít.

 

Zvahim 13/2

Tisztátalan, aki eszik az áldozatból, akár tiszta vagy tisztátalan áldozati húst, vétkes. Rabbi Joszi Háglili azt mondja: tisztátalan (állapotú) ember, aki tiszta áldozati (húst) eszik, vétkes. Tisztátalan, aki  tisztátalan (húst) eszik, nem vétkes, mert amit eszik, amúgy is tisztátalan. Azt mondták neki: aki tisztátalan, ha eszik (az áldozati húsból, mely tisztának számít), azzal, hogy megfogta (a húst), tisztátalanná tette. Tiszta, aki tisztátalant evett, csak a (saját) teste tisztátalansága miatt vétkes.

 

Zvahim 13/3

A vágás feltételei szigorúbbak, mint az áldozás, és az áldozás (ugyanúgy szigorú), mint a vágás. A vágás[2] szigorú feltételei: (például) ha (hediot)[3] számára vág, (pl. evés céljából), vétkezik. Aki hediot számára áldoz – nem vétkes. Az áldozat szigorúságai: két ember, kik egy késsel rendelkeznek, (a szentély területén kívül), nem vétkesek. Együtt fogják a hús egy darabját és feláldozzák: vétkeznek. Fog egy másik darab húst és feláldozza, majd újra és újra, Rabbi Simon szerint, minden egyes darab (hússal) külön vétkez. Rabbi Joszi szerint csak egy darab után, és ez csak úgy számít véteknek, ha felviszi a húst az oltár tetejére. Rabbi Simon válaszol: még akkor is vétkezik, ha egy kövön vagy sziklán áldoz.

 

Zvahim 13/4

Ha az érvényes vagy az érvénytelen kodasim,[4] melyek áldozatát kívül végzi, vétkes. Aki kívül feláldoz egy olíványit húst vagy belsőséget az égőáldozatból, vétkezik. A három ujjnyi (lisztet), vagy tömjént, egyéb füstölő fűszert, papok minháját,[5] vagy a felkent pap minháját, italok minháját, vagy ezek valamelyikét kívül áldozza, vétkes. Rabbi Elázár szerint nem vétkes, csak ha egy keveset áldoz ezekből. Ha az egészet feláldozta belül, és hagy egy keveset kívülre, vétkes. Ha a minhához szükséges dolgokból hiányzott, és a meglévőt kint áldozta, nem vétkes.

 

Zvahim 13/5

Aki kodasimot és belsőségeket kívül áldozza, vétkes. Vagy, ha nem emelt három ujjával (lisztet vagy füstölőt), és csak kint áldoz, nem vétkez. Ha felcsippent és  (három ujjal) szór, majd újra szór, és ezt kint áldozza, vétkes.

 

Zvahim 13/6

Ha a három ujjnyi (lisztből), és a tömjénből valamelyiket kívül áldozza: vétkezik. Rabbi Elázár felmenti addig, amíg csak az egyiket áldozza, és vétkesnek ítéli, ha a másodikat is feláldozza. Ha az egyiket bent áldozza és a másikat kívül, vétkes. A két tál tömjén esetén, ha csak egyet áldoz és kint, vétkes. Rabbi Elázár nem tekinti vétkesnek, ha a másodikat is feláldozza. Egy bent és egy kívül: vétkes. Aki a vérből egy keveset kívül hint, vétkes. Rabbi Elázár szerint, aki kívül önti az ünnepi vizet (szukotkor), vétkezik, Rabbi Nehemja szerint a vér maradékát is tilos kívül hinteni (áldozni).

 

Zvahim 13/7

Aki eltöri (a szárnyas nyakát a szentélyen) belül és feláldozza kívül, vétkezik. Ha kívül szegi a szárnyas nyakát és feláldozza kívül, nem vétkezik. Ha bent levágja (!) a szárnyast[6]  és feláldozza kint, nem vétkes. Levágja kint és  feláldozza kint, vétkes. A kóserság módja a szentélyen belül dől el, de ha a kóserság nem teljesül, az kívül (dől el). A kóserság módja a szentélyen kívül dől el, de ha a kóserság nem teljesül, az belül (dől el). Rabbi Simon azt mondja: ami véteknek számít a külső áldozás során, az vétek a belső áldozásnál is, kivéve mikor a (madarat) belül vágja le és kívül áldozza fel.

 

Zvahim 13/8

Ami a belső vétekáldozatot illeti, amelynek vérét egy edényben fogják fel, ha valaki a vért először kívül hint, majd belül, majd belül és ismételten kívül, vétkezik, mert a (vér) teljes egészében (a szentélyen belül) adatik. Ha a vért két edényben fogják fel, és mindekettő tartalmát bent űrítik ki, nem vétkes. Ha mindkettőt kívül űríti ki, vétkes. Ha egyet belül, egyet kívül űrít, nem vétkes. Egy kívül, egy belül, vétkes az egyik után, amelyet kívül önt ki. A belül (ürített) megtisztít a vétektől. Mire hasonlít ez a helyzet? Arra, aki kiválasztott egy állatot a vétekáldozat céljából, majd az állat elveszett. Később megtalálta, de addig már kiválasztott egy újabb állatot ugyanarra a vétekáldozatra. Ha feláldozza  mindkét állatot a szentélyen belül, nem vétkes. Ha mindkettőt kívül vágják le, vétkes. Ha egyet belül és egyet kívül vágnak, nem vétkes. Egyet kívül és egyet belül, vétkes a kinti áldozat után. A benső (áldozat) feloldja a vétket. Miként a vére felmenti (a vétek alól) a húst, ugyanúgy felmenti a másik állat húsát.

 

[1] kívül: a szentélyen kívül

[2] itt a szentélyen kívüli vágásról szól a misna

[3] hediot – nem gyakorló pap, lehet akárki

[4] például a zsír és a vér éjszakai állása miatt

[5] minha – ajándék, ill.  délutáni áldozat

[6] a szárnyast nem szabad levágni, más szóval, a szárnyas megöléséhez nem használnak kést