Aki tolvajtól lop, mekkora büntetést fizet? – Misna magyarul, Bává Kámá 7.

„…midőn lop valaki ökröt vagy bárányt és levágja vagy eladja, öt marhát fizessen az ökörért és négy juhot a bárányért.”

 

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

 

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

 A Bává kámá (első kapu) traktátusa polgári ügyekkel foglalkozik.

 BÁVÁ KÁMÁ 7

 

Bává Kámá 7/1

Gyakoribb a kettős fizetség, mint a négyszeres vagy az ötszörös fizetség, mivel a kettős fizetség[1] egyaránt vonatkozik élőlényre és élettelen dologra. A négyszeres vagy ötszörös fizetség csak állatokra vonatkozik, mint az ökör vagy a bárány, és amint az Írás mondja: (Kiv 21, 37) „midőn lop valaki ökröt vagy bárányt és levágja vagy eladja, öt marhát fizessen az ökörért és négy juhot a bárányért.” Aki a tolvajtól lop, nem fizet kettős fizetséget, és aki levágja és eladja a lopott árut, nem fizet négyszeres és /vagy ötszörös fizetséget.

 

Bává Kámá 7/2

Ha két tanú tanúsítja, hogy az ember lopott, és két másik az előzőkkel együtt tanúsítja, hogy levágta az állatot és/ vagy eladta, a tolvaj négyszeresét és ötszörösét fizeti. Ha a lopás és az eladás szombaton történt, (vagy) eladta idegen áldozat[2] céljából, (vagy) lopott és eladta jom kipur-kor, (vagy) az apja állatai közül lopta, levágta és eladta, és utána apja meghalt. Vagy felajánlotta az (állat húsát) a szentélynek, büntetése négyszeres és ötszörös. Lopott és levágta azért, hogy a kutyát etesse vagy a beteg embert, vagy levágta és a vágást tréfának[3] becsülték, vagy levágta a szentély előcsarnokában, négyszeres és ötszörös büntetéssel tartozik. A két utóbbi esetben Rabbi Simon felmenti a fizetség alól.

 

Bává Kámá 7/3

Két tanú állítása szerint lopott, majd levágta (az állatot) és a tanúk állítása szerint eladta (a húst). Kiderült, hogy ezek hamis tanúk. Ők fizetnek mindent. Két tanú állítása szerint lopott, két másik tanú szerint levágta és eladta, ez első két tanú és a másik két tanú hamis tanúk voltak, az első kettő dupla fizetséget fizet, a másik kettő háromszoros fizetséget fizet. Ha a második tanú-pár hamis, a tolvaj dupla fizetséget fizet, az (első) pár háromszorosát. Ha a második tanúpárosból az egyik tanú hamisnak bizonyul, párjának vallomása nem érvényes. Ha az első tanúpárosból az egyik tanú hamis, az egész tanúság (mindkét párosé) érvénytelen, és ha nem lenne lopás, se levágás, se eladás sincs.

 

Bává Kámá 7/4

Két tanú állítása szerint lopott, majd levágta, és eladta, egy tanú vallomása alapján, vagy a saját bevallása szerint, dupla a büntetése, és nem négyszeres vagy az ötszörös. Lopott, levágta szombaton, lopott és levágta ávodá  zárá céljából. Lopott az apja állatai közül, apja meghalt, levágta és eladta (az apjától lopottat). Lopott és a szentélynek ajánlotta, majd levágta és eladta, dupla büntetést fizet, nem négyszerest vagy ötszöröst. Rabbi Simon azt mondja: a szentélynek felajánlott állat esetén, amelyért felelősséggel tartozik, négyszeres és ötszörös büntetés áll fenn, de ha nem tartozik felelősséggel, büntetést se fizet.

 

Bává Kámá 7/5

Ha (a tolvaj) eladta az állatot, annak egy század részének kivételével, vagy az állatban részesedése volt (a tulajdonosának), vagy levágta és az állat nevelá (fogyaszthatatlan) a vágástól a kezében, vagy ledöfte az állatot és készakarva (kitépte a légcsövét, garatját) dupla büntetést fizet. De nem fizet négyszeres vagy ötszörös büntetést. A tulajdonos birtokán lopott, levágta és eladta (a birtokon) kívül. Vagy a birtokán kívül lopott, de azon belül vágta le és adta el, vagy a tulajdonos területén kívül lopott, vágott és eladott, négyszeres és ötszörös büntetést fizet. De ha a tulajdonos területén lop, vág és elad, nem fizet büntetést.

 

Bává Kámá 7/6

Ha (a tolvaj) a tulajdonos területéről kihúzta az állatot és közben az állat elpusztult a tulajdonos területén, nem fizet kettős büntetést. Megemelte[4] és kivitte a tulajdonos területéről, az állat elpusztult, fizetnie kell. Ha odaadta az állatot a papnak, vagy ezzel fizetett az elsőszülött fiú megváltása fejében, vagy odaadta adósság fejében, vagy önkéntes őrnek adta, vagy a pénzváltónak. Ezután a pap húzni kezdi kifelé az állatot a tulajdonos területéről, s az állat elpusztul, (a tolvaj) nem fizet büntetést. Ha a pap (és/vagy a többiek közül kiknek adta) megemelik az állatot, hogy kivigyék, az állat elpusztul (a tolvaj) köteles fizetni.

 

Bává Kámá 7/7

Erec Izráel területén nem tenyésztenek kis állatot[5] (mert tönkreteszik a vetést), de tenyésztenek Szíriában és az erecizráeli sivatagos területeken. Nem tenyésztenek csirkét Jeruzsálemben, a hely szentsége miatt, és papok se tenyészthetnek csirkét a rituális tisztaságuk miatt. Sertést sehol nem tenyészthetnek, az ember kutyát is csak láncon tarthat. Ne tegyenek ki hálót a galamboknak, legfeljebb harminc risz (négy mil.) távolságra a településtől.

[1] Dupla fizetség: kártérítés, büntetés, pl. ha elvész egy bárány vagy egy ruha

[2] Idegen áldozat : tiltott pogány szokás, héberül: ávodá zárá

[3] Tréfá – tréfli – nem kóser vágás

[4] Az emelés (héb. hágbáhá) a tulajdonjog átvitelének szimbolikus formája

[5] Kis állat: juh, kecske