Aki eláll a szerződéstől – Misna magyarul, Bává Meciá 6.

Írta: Uri Asaf - Rovat: Hagyomány

„Ha valaki munkásokat bérel, de azok visszalépnek, előnytelen helyzetbe kerülnek. Ha a házigazda visszalép a megrendeléstől, ő is előnytelen helyzetbe kerül. Aki megváltoztatja a megrendelést előnytelen helyzetbe kerül. Az is előnytelen helyzetbe kerül, aki lemondja a megrendelést.”

 

Charles Sprague Pearce: Munka (Freskórészlet a washingtoni Kongressusi Könyvtár épületében

Nezikin (נזיקין) károk, másképp: a károk rendje  a Misna negyedik rendje.

Nagyrészt a zsidó bűnügyi és polgári törvényekkel foglalkozik, valamint a zsidó törvény végrehajtó szerveivel. A Nezikin, (károk rendje) tíz traktátusból áll:

Bává Kámá – első kapu

Bává Meciá – középső kapu

Bává Bátrá – utolsó kapu

Szánhedrin – a nagy törvényszék

Mákot – vesszőzés

S’vuot – eskütétel

Edujot – tanúságtétel

Ávodá zárá – idegen vallás

Ávot– atyák bölcsessége

Horájot – döntések (vétekáldozattal kapcsolatban)

 

BÁVÁ MECIÁ traktátus a Nezikin (Károk) c. rend második fejezete. A traktátus címe magyarul: “középső kapu”. Mindhárom “kapu” (bává), az első, a középső és az utolsó, eredetileg a teljes Nezikin rend alapját képezték. A “középső kapu” polgári joggal, ezen belül tulajdonjoggal foglalkozik.

 

Bává Meciá 6

 

Bává Meciá 6/1

Ha valaki munkásokat bérel, de megtévesztik egymást.[1] Panaszon kívül, nem tartoznak egymásnak semmivel. Felbérelte a szamárhajcsárt, vagy a kocsist, hogy hozzon gyalult deszkát, vagy nádat a menyasszonynak,[2] vagy a temetéshez, és munkásokat, hogy kiemeljék a lent az áztatóból, vagy bármi egyéb dolgot tegyenek, amely egy meghatározott időre kell, de azon a helyen nem akad más, akit felbérelhetne, bérbe vehet mást az eredeti áron, vagy akár meg is tévesztheti őt.

 

Bává Meciá 6/2

Ha valaki munkásokat bérel, de azok visszalépnek, előnytelen helyzetbe kerülnek. Ha a házigazda visszalép a megrendeléstől, ő is előnytelen helyzetbe kerül. Aki megváltoztatja (a megrendelést) előnytelen helyzetbe kerül. Az is előnytelen helyzetbe kerül, aki lemondja a megrendelést.

 

Bává Meciá 6/3

Aki szamarat bérel, hogy a hegyre szállítson, de a völgyben szállít, vagy a bérlet a völgyre vonatkozik és a hegyen szállít, mindkét esetben akár tíz mérföldet megy és a szamár elpusztul. A szamarat bérlő felelős a kárért. Ha valaki szamarat bérel, és az állat megvakul, vagy (a szállítás közben) elkobozzák a király szolgálatára, a bérlő így szól a szamár tulajdonosának: itt van a (szamarad) előtted[3], de nem kell másik szamarat hozni az előző helyett. Ha az állat elpusztul vagy megsérül, helyette másikat kell adni. Ha szamarat bérel azzal a céllal, hogy hegyvidéken szállítson, de a szamár a völgyben szállít, ha a szamár megcsúszik, nem felelős, de ha kifullad, akkor felelős. (Ha szamarat bérel) a völgybéli szállításhoz, és a hegyvidékre viszi és ott megbotlik, felelős, ha kifullad (a völgyben) nem felelős, ha kifullad az emelkedőben, felelős.

 

Bává Meciá 6/4

Tehenet bérel, hogy a dombvidéken szántson, de a völgyben szánt, ha az eke eltörik, a kár fejében nem tartozik. (Ha tehenet bérel) hogy a völgyben szántson és a hegyen szánt, ha az eke eltörik, a kár fejében tartozik. (Ha tehenet bérel) hogy babot csépeljen, de gabonát csépelt, és az állat megbotlott és megsérült, nem felelős. Ha gabona cséplésre bérelte az állatot, de babot csépelt, az állat megbotlott és megsérült, felelős.

 

Bává Meciá 6/5

Ha szamarat bérelt, hogy gabonát szállítson, de árpát szállít, felelős (abban az esetben, ha a szamár megsérül). Ha (szamarat bérel), hogy magot szállítson és (könnyű) szalmát szállít, (és az állat megsérül) felelős, mert a nagy méretű bála szállítása nehézségekkel jár. Ha arra bérelte, hogy letech gabonát[4] szállítson és ehelyett  letech árpát szállít, nem felelős. Ha növeli a teher súlyát, felelős. Milyen súly okoz felelősséget? Szimmachos, Rabbi Meir nevében azt mondja: a teve esetében egy szeá, a szamár esetében három káv.

 

Bává Meciá 6/6

Minden munkás fizetett őrnek tekinthető. Aki azt mondja: vedd, ami a tied, és add ide a nekem járó bért”, az ún. ingyen őrnek tekinthető.  Aki azt mondja: őrizd nekem, és én őrzöm neked, az a fizetett őr. Aki azt mondja: “őrizd nekem” és erre a másik azt feleli: tedd le elém, ingyen őrnek tekinthető.

 

Bává Meciá 6/7

Aki zálog ellenében ad kölcsönt, olyan, mint a fizetett őr. Rabbi Juda azt mondja: “ha pénzt adott kölcsön, ingyen őrnek tekinthető”, ha terméket (ad kölcsön), fizetett őrnek tekinthető”. Ábá Saul azt mondta, hogy a zálog bérbe vehető, ezáltal az adósság csökkenhet. Az ilyen ember, akár az elveszett tárgyak visszatérítője.

 

Bává Meciá 6/8

Elmozdított egy korsót, egyik helyről a másikra, és a korsó eltörött. Az illetőt, akár ingyenes (önkéntes) őr, akár fizetett őr, megesketik.[5] Rabbi Eliezer azt mondja: “(azt is hallottam, hogy) jó, ha mindenképpen esküt tesz, bár kétséges, hogy az eskü érvényes lesz.”

 

[1] Megtévesztik: a munkabért illetően

[2] Nádat – furulyához

[3]. Itt van előtted a “rossz szerencséd”, a vak szamár még tud szállítani, és a királynak elkobzott állat még visszatérhet

[4] letech = fél kor — térfogat egység száraz anyagra

[5] MegesketiK: hogy nem gondatlanság miatt tört el a korsó

Címkék:Bává Meciá, Misna

[popup][/popup]