Ahasvéros király plazma tévével

Írta: Bartha Bianka - Rovat: Hagyomány

Egy rekonstrukcionista purim-spil

Purimi jelenet a Széfer minhagim c. Itáliában megjelent, 1741-ben kiadott könyvből

Az első lejegyzett purim-spil 1555-ben keletkezett Velencében, egy lengyel zsidó írta le, a címe: A velencei tanár, Gumprecht von Szczebrszyn dala.

A purim-spileket eleinte monológ formában adták elő, majd a 16. századtól kezdve több szereplős játékok voltak. Először jesiva növendékek szerepeltek magánházakban purim alkalmából. Eszter története a legáltalánosabban használt keret a purimjátékokhoz, hiszen maga az ünnep is innen eredeztethető. Az első fennmaradt, Eszter könyvén alapuló purim-spil az Akhashverosh-shpil 1697-ből. A bibliai téma felhasználásán kívül a purim-spilek a mindennapi zsidó életet is bemutatták jól ismert humoros történetek segítségével.

Az alábbi cikkben Rabbi Daniel S. Brenner The Whole Megillah (Az egész Megila) című purim-spiljét mutatom be.

Daniel Brenner

A szerző, Daniel S. Brenner amerikai rabbi, a rekonstrukcionista Moving Traditions nevű szervezet oktatási-  és programigazgatója. A Reconstructionist Rabbinical College-ban végzett, és a fiatalok oktatása mellett színdarabokat is ír. A The Whole Megillah-t ingyenesen le lehet tölteni az internetről, illetve egy rövidebb részlet az előadott színdarabból látható Brenner blogján.

A The Whole Megillah az Eszter könyvében található 10 fejezetből álló történetet meséli el ugyanennyi jelenetben, komikus formában, modern elemekkel megtűzdelve. Brenner műve egy rövid purim-spil, amely inkább tekinthető átvehető sablonnak, mint egy teljes darabnak. Ezt két ténnyel is alá lehet támasztani: először is Daniel S. Brenner a blogján tette közzé a művét és a darab kezdete előtt meg is jegyzi, hogy ingyen „ellopható” az oldaláról. Másodszor pedig található egy részlet a The Whole Megillah előadásából is a honlapon, amely bár csak a darab első jelenetét tartalmazza, de abból is észrevehető, hogy a honlapon lévő szöveget jelentősen kiegészítve adják azt elő. Külön érdekesség, hogy az előadásban Hámánt egy kisfiú játssza a felnőtt Ahasvéros király mellett, amely még inkább fokozza a darab komikusságát.

Eszter tekercs. 18. századi, pergamenre írt változat

Brenner feldolgozásában Ahasvéros lakomájáról szól az első jelenet, és ebben a király ugyanúgy királyi borokat iszik, mint a bibliai történetben (Eszt 1:5–12) és ugyanúgy Vasti királynét hívatja, azzal kicsavarva az egészet, hogy csak a koronája legyen rajta és semmi más. Hámán ezt nehezményezi mondván, hogy a király előtt legalább övben és cipőben kell megjelenni. Már ez a jelenet is tele van modern kifejezésekkel: mojo, cha-cha-cha, number1, top dog, el capitan, illetve utalásokkal a mai trendekre, életvitelre: plasma TV, allergic. Az itt és a később is megjelenő nagyzási hóbortokra utaló eszközöket, mint a drága bor vagy a plazma TV, a közép- vagy alsóbb osztályok által megfogalmazott kritikaként is lehet értelmezni a felsőbb osztályra nézve, mint ahogy ez jellemző volt a 19. század elején Amszterdamban keletkezett purim-luekhekre is, amelyekben kitértek a zsidóság nehéz anyagi helyzetére. Ezeknek a műveknek sem a leggazdagabbak, vagy a legszegényebbek voltak az elsődleges célközönsége, hanem a kettő közötti anyagi helyzetben lévő zsidóság.

Brenner purim-spiljének nyelve angol. Ez a 21. században nem meglepő, hiszen ma már egy szűk, ultra-orthodox rétegen kívül nem a jiddis a mindennapi beszélt nyelv – ahogy ez a purim-spilek kialakulásának idejében volt. Az amerikai rekonstrukcionistáknak, Brenner közösségének az angol az anyanyelve, ezért így tud legkönnyebben célba érni a humor és a komolyabb üzenet, ezért is írhatta Brenner ezen a nyelven a darabot. A 18. századi amszterdami purim-spilek között is van, amelyik nem jiddisül vagy héberül íródott – például Jacob Dessauer munkái, amelyek nyelve irodalmi német. Ennek két oka is lehetett: egyrészt ebben az időben, a zsidó felvilágosodás idején, a holland zsidóság körében egyre inkább kezdte átvenni a német nyelv a jiddis anyanyelvi szerepét. Maga Dessauer anyanyelve a német volt, ez is befolyásolhatta, hogy németül írt, csak úgy, mint Brennert az ő angol anyanyelve. Másrészt, Dessauer nem szórakoztatni akart munkáival, hanem tanítani is – a felvilágosodás célkitűzéseihez igazodva, például arra, hogy ne kereskedők legyenek, hanem inkább valamilyen kézműves foglalkozást űzzenek az emberek, vagy, hogy tartózkodjanak a túlzott alkoholfogyasztástól és a szerencsejátéktól.

Egy modern Eszter tekercs

Brenner purim-spiljében két dalbetét is található, amelyek modern popslágerek az adott történetnek megfelelően átírva. A 18. század végén, Shloume Duikelaar egyik, jiddis és holland nyelven írt, pamfletje, Újévi és extra szimhat-torai lap a Lekere Kheritkhe dallamára. Párbeszéd Rabbi Henokh és kiváló felesége, Gerritje között, is egy korabeli, populáris holland dalon alapszik, amelyről csak 1875-ből maradt fenn másolat, de észrevehető a hasonlóság a két mű között.

A The Whole Megillah-ban először Ahasvéros király énekel a The Police So Lonely című dalának dallamára:

The Police dala

„Now no-one’s knocked upon my door
For a thousand years, or more
All made up and nowhere to go
Welcome to this one man show
Just take a seat, they’re always free
No surprise, no mystery
In this theatre that i call my soul
I always play the starring role

So lonely [x12]”

Brenner verziója

„Noone’s knocked upon my door

For a thousand years or more

Achasverosh is all alone

None to share my shushan throne

From hodu to kush is where I reign

But no one to understand my pain

No one to cuddle no one to hug

I lie drunk on my Persian rug

So Lonely, so lonely, so lonely, I feel so lonely”

 

Ahasvéros ezt a dalt az után énekli a darabban, hogy Vasti elhagyta őt. Brenner verziójában a bibliai történetből jól ismert fordulatokat használ, például, hogy Indiától (Hodu) Etiópiáig (Kus) uralkodik a király, illetve, hogy Súsán várában lakik:

„Ez az Ahasvérós Indiától Etiópiáig százhuszonhét tartomány királya volt. Amikor Ahasvérós király Súsán várában királyi trónján ült…” (Eszt 1:1-2)

Az is humorosan is hat, hogy Ahasvéros, Perzsia királya egy modern dalban sírja el bánatát.

A második dalt Eszter énekli, evvel felfedve, hogy ő zsidó. A Black Eyed Peas Imma Be című slágerének dallamára énekli azt Eszter, hogy: I’m a Jew. Mivel a dalrészlet csak ebből az egy sorból áll, talán az egyre ismétlődőbb sorok fokozást kifejező szerepe miatt választotta a szerző pont ezt a slágert, hogy bemutassa, Eszter egyre magabiztosabban meri felvállalni az identitását a király előtt.

Modern Eszter-tekercs. Szaddam Husszein és Putyin Ahasvérus asztalánál

Ahogy, már a 18. században is keletkeztek olyan purim-spilek, amelyek azon kívül, hogy szórakoztatóak voltak, bizonyos üzenetet is közvetítettek a közönségük felé, például a felvilágosodás eszméit Dessauer műveiben. Brenner purim-spiljében is megtalálhatóak a rekonstrukcionizmus tanai és a modern, reform zsidó felfogás jelei.

A rekonstrukcionizmust Mordecai Menahem Kaplan (1881-1983) alapította az Egyesült Államokban a 20. században. Kaplan kelet-európai zsidó bevándorló volt. Szemléletmódjának lényege, hogy a vallást nem merev dolognak tekintette, hanem csupán egy eszköznek arra, hogy összetartsa a zsidó emberek közösségét. A rekonstrukcionizmusban nem a túlvilágon és a transzcendensen van a hangsúly, hanem a földi életen. Kaplan ezért inkább olyan közösségi helyek létrehozását segítette, ahol lehet tanulni és sportolni, és amely helyek szerinte pont ugyanolyan szerepet kellene, hogy elfoglaljanak a zsidóság intézményei között, mint a zsinagógák és a vallásos iskolák. Az irányzat teológiája eléggé radikálisnak tekinthető, mert Istent nem transzcendentális lénynek tekinti, hanem egy erőnek, ami hozzásegíthet a megváltáshoz. A megváltás ebben a világban történik, és azt jelenti, hogy az ember kiteljesedik mind szociális, mind egyéni téren. A mai rekonstrukcionizmus sokban követi Kaplan meglátásait, de a korhoz alkalmazkodva inkluzívabb is lett, mint sok más reform zsidó irányzat.

A The Whole Megillah-ban több részben is történik utalás a rekonstrukcionizmus elveire. Például a 2. jelenetben Hámán elmegy Vastihoz, hogy közölje vele, mit parancsolt Ahasvéros, de Vasti nem engedelmeskedik, megtudjuk, hogy inkább elmegy tanulni, minthogy a király kérésének tegyen eleget, ugyanis felvették a jogi egyetemre. Ebben a jelenetben Vasti nincs gonosznak beállítva, mert elhagyja a királyt, sokkal inkább a független, 21. századi nőt képviseli, aki képes gondoskodni magáról és képes kiteljesedni férfi nélkül is. Így képviseli Vasti karaktere a rekonstrukcionizmus modern felfogását.

A 4. jelenetben Mordy, miután nem hajlandó meghajolni Hámán előtt, Hámán kérdésére, hogy mégis mi a neve annak az Istennek, aki előtt kizárólagosan hajlandó leborulni, Mordy azt válaszolja, hogy Istennek nem csak egy, hanem nagyon sok neve van, amelyek ott lakoznak minden emberben, és Isten egy folyamat, ami a megváltáshoz vezet.

Mordechai Kaplan

Ebben a válaszban Kaplan tanai érvényesülnek: a megváltásért Isten a felelős, aki nem egy személy, ezért nem csak egy neve van, hanem egy minden emberben ott lakozó erő, amely az evilági, személyes megváltást segíti elő.

Hámán karaktere a 6. jelenetben modern antiszemita vádakat mond a zsidókra, akik nem hajlandóak meghajolni Ahasvéros király előtt. Brenner olyan dolgokat sorol fel, amelyek tényleg elhangozhatnak napjainkban: a zsidók jól teljesítenek az SAT-n, az amerikai felvételin; ők irányítják a tőzsdét, Hollywood-ot és a Demokrata Pártot. Dessauer is a 18. században keletkezett írásaiban is azért ajánlja a zsidóknak, hogy inkább kézművességgel foglalkozzanak, mint kereskedelemmel, mert ez nem vet jó fényt rájuk a többségi társadalom szemében – szerinte. Több szakmában érvényesülve jobban megbecsülné őket a társadalom. A purim-spilre tehát ma is, mint a 18. században, jellemző, hogy az adott társadalom és politika kritikáját tartalmazza.

Daniel S. Brenner The Whole Megillah című purim-spilje a régi purim-spil írás hagyományait követi, amelybe az is beletartozik, hogy a szerző aktualizálja a darabot teletűzdelve modern kifejezésekkel és témákkal. Eszter történetét a Bibliához hűen meséli el, de megtalálhatóak benne a rekonstrukcionista irányzat nyomai, például Isten lényegének értelmezése, illetve modern eszmék is, például a nők egyenjogúsága. Brenner azzal a módszerrel, hogy mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette ezt a purim-spilt, akárcsak régen a nyomtatás és az olcsó papír megjelenése, jelentősen hozzájárult a purim-spil mint szórakoztató műfaj terjedéséhez.

 

Felhasznált irodalom

 Források

Brenner, Daniel S., The Whole Megillah http://purimshpiel.blogspot.hu/ (Utolsó hozzáférés: 2017.01.05.)

Purim Shpiel 2011 – Scene 1 (videó) http://rabbidanielbrenner.blogspot.hu/2011/03/purim-shpiel-2011-scene-1.html (Utolsó hozzáférés: 2017.01.05.)

Sting, The Police: So Lonely http://genius.com/The-police-so-lonely-lyrics (Utolsó hozzáférés: 2017.01.05.)

Biblia. Revideált új fordítás (Budapest: Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 2014)

 

Szakirodalom

Aptroot, Marion, „Western Yiddish Yontev-Bletlekh: Facing Modernity with Humor”, Jewish Studies Quarterly, 15 (2008) pp. 54-64.

Hirsch, Richard, „Reconstructionism” in: Fred Skolnik ed., Encyclopaedia Judaica, vol. 17 (Jerusalem: Keter, 2012), pp. 146-149.

Rabbi Daniel Brenner http://movingtraditions.org/aboutus/staff/ (Utolsó hozzáférés: 2017.01.05.)

Rädecker, T. S., Making Jews Dutch. Secular discourse and Jewish responses, 1796-1848 [Groningen]: University of Groningen, 2015 p. 125.

Shmeruk, Chone, „Purim-Shpil” in: Fred Skolnik ed., Encyclopaedia Judaica, vol. 16 (Jerusalem: Keter, 2012), pp. 744-746.

támogatás
Pop up banner1

Címkék:Purim, rekonstrukcionizmus

[popup][/popup]