Kibékülni a múlttal: Ábrahám teljes élete

Írta: Vári György - Rovat: Hagyomány

A Tóra hullámvasútján különösen meredek emelkedőkön és lejtőkön söpör végig ez a hetiszakasz. Sára meghal a hetiszakasz elején, Ábrahám eltemeti, szolgáját elküldi Izsáknak feleségért oda, ahol ő élt régen, rokonaihoz, Izsák megnősül. Újranősül maga Ábrahám is, a rabbinikus Tóra-kommentár szerint Hágárt veszi el valójában, ő a Tórában Ketúra néven szereplő asszony igazából. Gyermekei születnek, újra, aztán ő maga is meghal betelvén az élettel. Születés, házasság két halál között. CHÁJÉ SZÁRÁ hetiszakasz, 1Mózes 23:1−25:18.

Sára felajánlja Ábrahámnak Hágárt, 19. századi grafika

Ábrahám úgy hal meg, ahogy egy régi látomása megjósolta számára, békében tér meg atyáihoz, késő öregkorában temetik majd csak el. Rási, a nagy kommentátor (és már előtte a midrás, a rabbinikus kommentár, amelyet idéz), persze, megakad a mondaton. Hogyan térhet Ábrahám békében atyáihoz, ha küldetésének lényege az volt, hogy hagyja el őket és bálványimádó szokásaikat? Ha épp attól lett ő az első zsidó, hogy a múltját elhagyva elindult az ígéret ismeretlen jövője felé Isten szólítását követve? Rási megállapítja, hogy Ábrahám édesapja bálványimádó volt, de a Tóra kijelenti, hogy Ábrahám, az első zsidó, akinél senki nem volt hűségesebb az Örökkévalóhoz, mégis hozzá tér meg. Rási, persze, a hagyományt követve, hozzáteszi, hogy ebből azt kell tanulnunk, hogy akkor Teráh, Ábrahám édesapja bizonyára megtért. Bizonyára.

Ábrahám látott egyet és mást életében, ezért furcsa kissé Rási és a hagyomány óvatossága: egyfelől azt mondják, hogy nem csak Teráh, az édesapja, de Ismáel, a fia is megtért Ábrahám halála előtt, azt pedig, ami utána történt, Ézsau lázadását és a családtörténet további szomorú fejleményeit már nem kellett látnia, megérnie. Ez volt a békés távozás ára. Annyira nem szerette volna az Örökkévaló, hogy saját szemével lássa a jövőt, hogy inkább öt évvel előbb halt meg, mint amennyi időt Ő kiszabott eredetileg.

Jó, ha tudjuk, a látomás, amely ifjabb korában meglátogatja Ábrahámot, amelyből megtudja, hogy békében tér meg majd atyáihoz, elsősorban azt tudatja vele, hogy leszármazói rabszolgák lesznek nemzedékeken át Egyiptomban, neki békés halál adatik, de leszármazóinak nehéz élete lesz. Ábrahám előre lát és tud mindent, ami gyermekeire vár. A Tóra nem félti attól, hogy szembesüljön a valósággal, ebben áldott emlékű bölcseink óvatosabbak a Tóránál, érthető, féltik Ábrahám ősatyát, ahogy mi is féltjük a szüleinket és a gyerekeinket. A Tóra szerint azonban a valódi béke nem igényel elhallgatásokat, hamis vigaszokat.

Ahogy Ábrahámnak, úgy mindenki másnak is meg kell békülnie a múlttal, legkésőbb azelőtt, hogy eltávozna erről a világról, ezért tér meg Ábrahám atyáihoz végül halálában. És meg kell békülni a jövővel is, hogy olyan nehéz lesz az utánunk jövőknek, amilyen nekünk is volt, amilyen egyáltalán az élet és bízni abban, hogy majd ők is, a maguk módján, boldogulnak, mást úgyse tehetünk.
Ábrahám élete azért teljes, mert életében önmaga volt, radikálisabban mint bárki más előtte és utána. Épp ezért térhet meg nyugodtan halálában atyáihoz.

Jó szombatot!

A szerző a Bét Orim reformzsidó közösség vallási vezetője

[popup][/popup]