A vétlen gyilkos – Misna magyarul, Mákot 2.

„Mondjuk kimegy valaki embertársával az erdőre fát vágni, s meglendíti kezében a baltát, hogy kivágja a fát, a vas azonban lerepül a nyélről, eltalálja és agyonüti az embertársát, az ilyen meneküljön e városok valamelyikébe, hogy életben maradjon, s a vérbosszút álló felindultságában utol ne érje, mivel hosszú az út – különben agyonüti, bár az annak előtte nem gyűlölte, így nem érdemel halált.”

A  “Mákot” jelentése: ütés, verés, botozás, korbácsütés.  A Nezikin (károk) c. rend traktátusához tartozik. Mindössze három részből áll :

1. Hamis vádaskodás
2. Menedékváros
3. Akit a bíróság botozásra ítél

 

MENEDÉKVÁROS

 

Misna Mákot 2/1

Ezek a száműzöttek[1]: aki tévedésből megöl valakit. Úthengerlőt görget és az valakire ráesik, vagy hordót süllyeszt alá és ezzel megölt valakit, vagy a létrán leereszkedve ráesik valakire és megöli, (az elkövető) száműzetésbe megy. Ha, miközben az úthengerlőt görgeti, és az véletlenül visszacsúszik és megöl valakit, vagy a felhúzott hordó tartókötele elszakad, és a hordó megöl valakit, ha a létrára felmászik és leesik, és közben megöl valakit, nem megy száműzetésbe. A szabály a következő: minden esetben, ha mozgás lefele (lejtőn) történik, az elkövetőt száműzik. Ha a mozgás felfelé (emelkedőn) történik, [2] nem száműzik. Ha a vasszerszám lecsúszik a nyeléről, és megöl valakit, Rabbi (Juda háNászi) szerint nem száműzik, a Bölcsek szerint igen. Ha (favágás közben) felcsapó faszilánk megöl valakit, Rabbi szerint száműzik, míg a Bölcsek szerint nem.

 

Misna Mákot 2/2

Ha valaki követ dob a közterületen, és megöl valakit, száműzik. Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: ha akkor emeli a fejét a közterületre, épp hogy a követ elhajították, a követ hajítót nem száműzik. Követ hajít a saját területén, és megöl valakit. Ha az illető joggal látogatta a telket, a kőhajítót száműzik. Ha nincs ehhez joga, nem száműzik a kődobálót. Lásd az Írás-t, (MTörv 19, 5): „Mondjuk kimegy valaki embertársával az erdőre fát vágni, s meglendíti kezében a baltát, hogy kivágja a fát, a vas azonban lerepül a nyélről, eltalálja és agyonüti az embertársát, az ilyen meneküljön e városok valamelyikébe, hogy életben maradjon, s a vérbosszút álló felindultságában utol ne érje, mivel hosszú az út – különben agyonüti, bár az annak előtte nem gyűlölte, így nem érdemel halált.” Miként az erdőben jogosan jár a kárt okozó, és a károsult, a magánterület nem ilyen, ahova joggal csak a házigazda léphet be. Aba Saul azt mondja: miként a favágás önkéntes, a fiát megbüntető apát is kizárjuk a (halálesetet okozók büntetése alól) vagy a tanulót fenyítő tanárt, és a botozási büntetés végrehajtóját.

 

Misna Mákot 2/3

Egy apát száműznek, a fia fenyítésekor okozott haláleset miatt, és egy fiút száműznek az apa (nem szándékos) megölése miatt. Izraelitát izraelita száműz, kivéve a ger-tosávot [3] akit csak ger- tosáv száműzhet. Vak embert nem száműznek, ez Rabbi Jehuda véleménye. Rabbi Meir szerint vakot is száműznek. Az áldozat ellenségét nem száműzik. Rabbi Joszi bár Jehuda szerint az ellenséget kivégzik, mivel feltételezhető, hogy szándékosan ölték meg. Rabbi Simon szerint van olyan ellenség, akit száműznek és van olyan, akit nem száműznek. Akiről biztonsággal elmondható, hogy szándékosan ölt, azt nem száműzik és aki nem ölt szándékosan, azt száműzik.

 

Misna Mákot 2/4

Hová száműznek? A menedékvárosokba. „A városok, amelyeket át kell adnotok – hat város kell nektek menedékül szolgáljon: hármat a Jordánon innen jelöljetek ki, hármat Kánaán földjén, hogy menedéketek legyen” (Szám 35, 14). Amíg nem választottak három várost Erec Izrael területén, addig a (menekülő gyilkos) nem mehetett be a Jordán menti területre sem, mint ld. (u.o.) egy időben, „hat város kell nektek menedékül szolgáljon”.

 

Misna Mákot 2/5

Összekötő utak vezessenek az egyik várostól a másikig (MTörv 19, 3): Mérd ki az (oda vezető) utat, s aszerint oszd fel országodnak területét, amelyet az Úr, a te Istened örökségül ad neked, három részre, hogy mindenkinek, aki embert öl, módjában legyen oda menekülni. A menekülő számára a bíróság kijelöl két jesiva tanulót, akik elkísérik, és beszélnek (a vérbosszúra törekvőkkel) hogy meg ne öljék. Rabbi Meir szerint a gyilkos is beszélhet velük, a saját jogán.

 

Misna Mákot 2/6

Rabbi Joszi bár Jehuda szerint a (gyilkossági eset után) a gyilkost azonnal elkísérik a menedékvárosba, akár szándékosan ölt, akár nem, majd később visszahozzák, hogy a bíróság elé álljon. Akit bűnösnek találnak a perben, azt kivégzik, akit ártatlannak találnak, azt szabadon engedik. Aki nem szándékos emberöléssel áll a bíróság előtt, visszakerül a menedékvárosba. Szám (35, 25): „Mentse meg a közösség a gyilkost a vérbosszulótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova került. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap.” Ezek lehetnek (az első szentélybeli) díszruhás főpap, vagy az ideiglenesen (alkalmatlan főpap helyett) kinevezett főpap, kinek halála elősegíti a gyilkos hazatérését a menedékvárosból. Rabbi Jehuda szerint még a háborúra felkent főpap halála is elősegíti a hazatérést. A (fő)papok anyjai ellátják ruhával és élelemmel a gyilkosokat, hogy imájukkal ne siettessék a papok halálát. Ha a főpap meghal a (gyilkos) perének végeztével, úgy tekintik, mintha a gyilkos már száműzetésben lett volna, és nem megy száműzetésbe. Ha a főpap korábban hal meg, kineveznek egy helyettest, akinek a halálára ismét várni kell.

 

Misna Mákot 2/7

Ha a nem szándékos gyilkos pere véget ér, és száműzetésre ítélik, és (ekkor) a főpap meghal, nem megy száműzetésbe. Ha a főpap meghal, mielőtt az ítéletet meghozzák, kineveznek egy másik főpapot és az elítélt csak az ő halálával szabadul. Amikor nincs főpap, vagy a főpapot megölték, (nem szándékosan) az elítélt soha nem szabadul. Ha a főpap nem szándékosan öl, nem szabadulhat, és nem hagyhatja el a menedékvárost, tanúskodásra sem. Így volt Joáv ben Crujá tábornokkal, aki soha nem hagyhatta el menedékvárosát: „lakjék ott, míg meg nem hal” (Szám 35, 25). Ahogy a város (menedéket) ad, a szombat-határ (kétezer könyök) is védi őt. Ha a gyilkos (nem szándékosan) elhagyja a menedékvárost, és a vérbosszú embere megtalálja, Rabbi Joszi háGlili szerint köteles megölni, és más is megölheti. Rabbi Ákiva szerint, a bosszúálló megölheti, de más nem, mert a pászuk csak a bosszúállóra utal: „s rátalál a bosszúálló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a vérbosszuló a gyilkost” (Szám 35, 27). Ha a (menedékváros) szombat-területén fa áll, de az ágai a területen kívül érnek, vagy a fa kívül áll és az ágai a területen belül vannak, mindenben az ágak helye számít és az ágak alatt állónak védettsége van. Ha valaki a menedékvárosban nem szándékosan, újból embert öl, másik menedékvárosba helyezik. (Lévita esetében) a lévitát egyik menedékvárosból a másikba helyezik.

 

Misna Mákot 2/8

Gyilkos esetén, aki a menedékvárosba érkezik és az ott lakók üdvözölni akarják, ezt mondja nekik: „gyilkos vagyok”. Az ott lakók így válaszolnak, „tudjuk állapotodat, de üdvözölni akartunk.” A válasz: „arra nézve, aki embert öl, s oda menekül, ez a törvény”, MTörv (19, 4). Rabbi Jehuda szerint a gyilkosok (a lakók) lakbért fizetnek a lévitáknak[4] . Rabbi Meir szerint nem fizetnek, és a (főpap halála után) visszatérnek előző beosztásukba. Rabbi Jehuda szerint nem térnek vissza.

 

[1] Száműzött, aki az erre kijelölt menedékvárosok egyikébe költözik

[2] mint pl. a hordó felhúzása esetén

[3] ger tosáv : idegen, akire csak Noé hét parancsolata érvényes

[4] A menedékvárosok egyben lévita városok.