A szamárcsikó megváltása – Misna magyarul, Edujot 7.
Rabbi Jehosua és Rabbi Cádok nyilatkoztak a szamár elsőszülött csikójának megváltásáról, és miután az megdöglött, amely után a pap számára nem volt benne haszon.
Az Edujot (tanúságok) c. traktátus a Nezikin rend hetedik része. A Jeruzsálemi Szentély pusztulása után, Raban Gamliel eltávolításával a pátriárka hivatalából, szükségessé vált a vallási kérdések eldöntése a többség akaratával. Az Edujot elnevezésű értekezés a „támadhatatlan” hagyományok gyűjteménye. Időről időre újabb anyagot adtak hozzá ehhez az alapmunkához, melynek során határozat született az egész Misna átdolgozásáról. Az Edujot traktátusban érintett különböző témák között nincs kapcsolat. Még a háláchá-ért felelős bölcsek neve sem mindig igazít el.
Edujot 7
Edujot 7/1
Rabbi Jehosua és Rabbi Cádok nyilatkoztak a szamár elsőszülött csikójának megváltásáról, és miután az megdöglött, amely után a pap számára nem volt benne haszon. [1] Rabbi Eliezer szerint van ebben felelősség, nevezetesen, öt szela pénz, amit az elsőszülött fiú megváltásáért adnak.[2] A Bölcsek azonban azt mondják, hogy felelősek a második tized megváltásának módja szerint.
Edujot 7/2
Rabbi Cádok ezt nyilatkozta a nem kóser pácolt sáskáról, – ez említést nyer az első misnában – és nem teszi tisztátalanná (a kóser sáskán lévő) [3] pácot.
Edujot 7/3
A folyóvízről Rabbi Cádok azt nyilatkozta, hogy ha a csepegő (lassú folyású) víz elkeveredik a folyó vízzel, együtt a lassú víz (a folyó víz jogán) kóser lesz, vagyis forrásvíznek tekinthető. Ez történt Birát Piljában[4], ahol a forrást a Bölcsek kósernek ítélték.
Edujot 7/4
Rabbi Cádok azt nyilatkozta, hogy a lassú víz, amelyet átvezettek[5] a diófaleveleken kóser. Történt eset Oholiában, majd ezt a Liskát háGázit[6] elé vitték, ahol (a vizet) kósernek ítélték.
Edujot 7/5
Rabbi Jehosua és a Hádár beli Rabbi Jákim tanúskodtak a kálál nevezetű (hamuval töltött ) edényről, amelyet ráborítanak az elfogott gyíkra (csúszómászó), és amely edényt Rabbi Eliezer ezután tisztának tart. Rabbi Pappaisz tanúságot tett valakiről, aki két názirságot vállalt, úgy hogy az első názírságot harminc nap után borotválkozással bevégezte és a másodikat a hatvanadik napon. És ha a hatvanadik nap helyett egy nappal korábban borotválta le a haját, ez megfelelt a názirut szabályának.[7]
Edujot 7/6
Rabbi Jehosua és Rabbi Pappaisz tanúságot tettek a béke-áldozat ivadékáról, melyet szintén béke-áldozatnak (slámim) kell szánni, pedig Rabbi Eliezer szerint a békeáldozat ivadékát (hagyni kell, hogy elpusztuljon), és nem kell feláldozni. A Bölcsek szerint fel kell áldozni. Rabbi Pappaisz azt mondta: tanúsítom, hogy volt nálunk egy tehén, békeáldozatnak szánva, amelyet pészahkor megettünk és az ivadékát is megettük slámim áldozatént az ünnepen.
Edujot 7/7
(A fentiek) tanúskodtak a pékek gyúródeszkáiról, melyek tisztátalanok voltak, és melyeket Rabbi Eliezer kósernek ítélt. Egy bizonyos fajta (kerek) kemencéről is tanúskodtak, mely gyűrűkből volt összerakva, és a gyűrűk között homok, mely tisztátalanságot fog, és amit Rabbi Eliezer tisztának ítél. Arról is tanúskodtak, hogy Ádár hónapban, minden évben szökőhónapot iktatnak be, mely időzíthettek Purim ünnepéig. (Azt is mondták), hogy csak feltételesen iktatnak be szökőhónapot. (Fennmaradt a történet) Raban Gamlielről, aki elment a Szíriában élő uralkodóhoz, és mivel visszatérte elhúzódott, közben feltételesen beiktatták a szökőévet, ahogy Rábán Gámliel kívánta. Utólagosan Rábán Gámliel kijelentette, hogy “akarja”, hogy szökőév legyen, és az is lett.
Edujot 7/8
Menahem ben Szignái tanúskodott az olíva olaj (forraló?) edény szélének tisztátalanságáról, mely a festők edényével ellentétben tisztának tekinthető. De erről azt mondták, hogy az ellenkezője igaz.
Edujot 7/9
Rabbi Nehunija ben Gudgeda a süket (kiskorú) lányról tanúskodott, akit az apja feleségül adott és akit get –tel elválasztottak. (Ugyancsak tanúskodott) a kiskorú izraelita lányról , akit férjhez adtak a kohénhez, és aki fogyaszthatott az adományból, és amikor férje meghalt, örökölt utána. (Ugyancsak tanúskodott) az ellopott gerenda ügyében, amelyet beépítettek egy palotába, és amelynek meg kellett fizetni az értékét. (Ugyancsak tanúskodott) egy vétek-áldozat ügyében, melyet elloptak, de erről mások nem tudtak, és ez aggodalmat okozott, miszerint az oltár áldozat nélkül maradhatott.
[1] Szamár elsőszülött utáni adó. Mivel szamár nem áldozható az oltáron és a szentélyben semmi keresnivalója, megváltják, pénzben
[2] Elsőszülött megváltása, héb.pidjon ha-ben
[3] .Sáska, vagy szöcske – héb.hágáv
[4] Birát Piljác- helység neve
[5] tisztítási szándékkal
[6] Liskát há Gázit- a törvény háza
[7] Mert a harmincadik nap megfelelt a másodiknázirut első napjának