A Sámáj-féle könnyítés és a Hilel-féle szigorítás – Misna magyarul, Hulin 8.
„Csirke és sajt (vaj) lehet együtt az asztalon, de Sámáj iskolája szerint nem evésre. Hilel iskolája szerint nem kerül az asztalra és nem is eszik együtt. Rabbi Joszi erről azt mondta: ez a Sámáj féle könnyítés és a Hilel féle szigorítás. Miféle asztalról szóltak? Olyan asztalról, amely mellet esznek, de a tálaló asztalon gond nélkül állhat az étel, anélkül, hogy megérintenék egymást.”
Hulin traktátus 7.
A Hulin szó, jelentése hétköznapi, közönséges. A Hulin, a talmudi szóhasználatban a kodes ellentéte, vagyis, ami Hulin, ahhoz nem tapad semmiféle szentség. A Hulin Traktátus tizenkét részből áll, és lényegileg a kóserság és a vágás rituális szabályait tartalmazza, köztük a fogyasztásra kerülő állatok kóserságának ismertető jeleit, szabályait.
Hulin 8/1
A húsnak bármilyen fajtáját tilos tejben főzni, kivéve a halak húsát és a szöcskefélét. (Tilos feltálalni húsételt sajttal együtt), kivéve a halat és a szöcskefélét. Aki eskü erejével nem eszik húst, ehet halat és szöcskét. Csirke és sajt (vaj) lehet együtt az asztalon, de Sámáj iskolája szerint nem evésre. Hilel iskolája szerint nem kerül az asztalra és nem is eszik együtt. Rabbi Joszi erről azt mondta: ez a Sámáj féle könnyítés és a Hilel féle szigorítás. Miféle asztalról szóltak? Olyan asztalról, amely mellet esznek, de a tálaló asztalon gond nélkül állhat az étel, anélkül, hogy megérintenék egymást.
Hulin 8/2
Hús és sajt egy kendőbe takarható, csak ne érintsék egymást. Raban Simon ben Gamliel azt mondta: két idegen a fogadóban ülhetnek egy asztal mellett, egyikük húst eszik, a másik sajtot, és ez nem zavarja őket.
Hulin 8/3
Ha egy csepp tej ráfolyt a (főzésben lévő) húsra, és ha ez ízt ad a húsnak, annak fogyasztása tilos. Ha felkavarta az edényben lévő levet, (ahol a húsra tej cseppent), az egész étel tilos. A tehén tőgyét, mielőtt főzni kezdik, ki kell üríteni a tejtől, de ha nem vágja fel, nem vétkezik, mert a hús főzése tejben csak élő állattól fejt tejben tilos. A szív esetén, felvágja és kiönti belőle a vért, és nem vétkezik. Ha a szárnyas húsát sajttal tálalja, (nem vétkezik, a Tóra szerint még a fogyasztásuk sem tiltott).
Hulin 8/4
Tilos főzni kóser állat húsát, kóser állat tejében, de nem kóser állat húsa főzhető és fogyasztható kóser állat tejében, vagy fordítva: kóser állat húsa főzhető és fogyasztható nem kóser állat tejében. Rabbi Ákivá azt mondja, hogy vad és szárnyas nem szerepelnek a Tóra tiltásai között, de az a mondat, hogy “ne főzz gödölyét anyja tejében”, háromszor is szerepel, abból a célból, hogy kizárják a vadon élő állatot, a szárnyast és a nem kóser állatot. Rabbi Joszi há-Glili szerint írva van: “Ne egyedek nevelát” (dög húsát), és ugyanabban a versben írva van: “ne főzz gödölyét anyja tejében” , így bármit tekintünk nevelának az magában foglalja a tejben főzés tilalmát, így a szárnyas is, mely dögként részt vesz a tilalomban, de mivel a szárnyasnak nincs teje, a szárnyas nem szerepel a Tóra tiltásában.
Hulin 8/5
Idegen által vágott állat ,nevelá (nem kóser állat) gyomrával készített aludttej tilos. Kóser állat, mely nem kóser állattól szopott, gyomrának fogyasztása tilos, nem kóser állat, mely kóser állattól szopott a gyomrának fogyasztása megengedett, mivel a tej nem keveredik a gyomorban.
Hulin 8/6
Esetenként a zsiradék fogyasztásra súlyosabb eset, mint a vér fogyasztása, gyakran fordítva. A zsiradék fogyasztása azért súlyos, mert így a zsiradék elkerüli az igazi használatát, amely az áldozatok része, ezzel együtt a pigul, notár és a táme vádja is felmerül (időn felül fogyasztott, és maradék áldozati zsír). Utóbbi három vétek nem fordul elő a vér esetében. A vér tiltása mégis lehet súlyos, mert az állatnál a szárnyasnál, akár kóser, akár nem, jelen van, de a zsiradék csak a kóser állatnál játszik szerepet.