A női tóraolvasásról szóló vita során többször is szóba került a zsinagógai liturgia merevsége vagy felhasználóbarátsága, valamint a közösség felkészültsége, héberismerete is. Biró Tamás előző cikkében amellett érvelt, hogy a neológia szerint „a zsidóság egy dinamikusan változó hagyományhoz való ragaszkodás”. Az alábbiakban ezt a kérdést viszi tovább, ezúttal általános vallástudományi szemszögből. Az értelmetlen szövegek értelme „Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle, ettél belőle, kertbe mentek a tyúkok, mind megették a magot” – ki ne ismerné ezt a gyermekdalt? És vajon értjük a jelentését is? Utóbbi kérdésre nehéz igennel vagy nemmel válaszolni. Néhány folklórkutatót leszámítva mindannyian úgy vagyunk, hogy a szavakat értjük, de az összefüggéseket nem. Ha nem tudnánk, a szövegkörnyezetből világossá válik, hogy a dödölle egy étel (főtt krumpliból készült gombócok, amelyeket pirított szalonnával, hagymával és tejföllel tálalnak). A versike által megszólított személy nyilván abból evett. Ki a megszólított? Egy Éliás [családnév] Tóbiás [utónév] nevű személy? Furcsa neve van. Vagy két személy, Éliás és Tóbiás? Akkor az igének többes számban kellene állnia. És mi köze a tyúkok által megevett gabonaszemeknek a krumpliból készült eledelhez? „Ecc, pecc, kimehetsz…” – ennek a mondókának az első szavait végképp nem értjük. Kimehetsz, ha akarsz, avagy ki kell menned, és két napig vissza se jöhetsz? A cérna és a cinege szavak értelmesek, de a mondatba nem illeszkednek bele. A macskák valóban egerekre vadásznak, ezt értem, és ha nagyon akarom, a huss ennek lehet talán a hangja… A sor folytatható, a tűzriadó idején tejtermékekkel motiválható csigabigától a megcsonkított tarka tehénig. Gyermekkorunk emlékei értelmetlen szövegek. Pontosabban szólva: értelmes szövegfoszlányokból összeállított patchworkként élnek bennünk. Határozott véleményem (bizonyítani nem tudom), hogy az elmúlt másfél évezredben, saját korunkat is beleértve, a zsidók jelentős többsége hasonlóképp élte meg a zsinagógai liturgiát. Kevés, igazán tanult rabbit leszámítva, az imádkozók csak szófoszlányokat értettek meg a nagyünnepi pijjutokból (liturgiai költeményekből), félmondatokat a zsoltárokból, kicsit hosszabb … Bővebben: A liturgia felhasználóbarátságáról