A legjobb minőségű olaj – Misna magyarul, Menahot 8.
Háromféle időszakban szüretelik az olívabogyót. Ennek megfelelően háromféle olajat nyerünk. Az első termést a fák tetejéről szedik, ahol a termést a legtöbb napsugár éri és leghamarabb érik. Ezt a termést kosarakba verik le, és a kosárból az olajat egyenesen az alá helyezett tartályba préselik. Rabbi Jehuda szerint a kosár köré ütögetik. Ez az első és legjobb minőségű olaj.
Menahot 8/1
A gyülekezet és az egyén minden ételáldozata országunkból és külföldről jön, az új és a régi termésből, az omert és a két áldozati cipót kivéve, amelyek az új termésből valók, és kizárólag az országból. És mindkettő válogatott termésből származik. Mi az a válogatott? A Mihmás és Zonihá finom lisztje mely elsőrangú.[1] Minőségben ezt követi a Háfárim (lisztje) a (Jordán) völgyében. Minden ország termése alkalmas az (áldozatokra), de ők is innen, az említett helyekről hozzák (a lisztet).
Menahot 8/2
A sávuoti két cipó és az omer áldozata nem kerülhet ki trágyázott földből, vagy az öntözött, vagy fákkal beültetett földről, de ha mégis innen kerülnek ki, elfogadhatók. Hogy készíti mégis a megfelelő termőföldet? Az első évben alaposan felszántja (feltöri), a második évben, pészah előtt hetven nappal beveti, így a föld bőségesen teremni fog finom lisztet. Hogyan vizsgálja meg?[2] A szentély kincstárnoka bedugja a kezét, és ha por száll fel, a liszt nem megfelelő, csak ha jobban megszitálja. Ha férges, alkalmatlan.
Menahot 8/3
Tekoa elsőrangú az olajtermesztésben. Aba Saul azt mondja: Utána következik Regev, a Jordánon túlról. Minden ország kósernek számított, de mégis innen vitte mindenki az olajat. Nem vittek a trágyázott és öntözött földeken termő olajfák terméséből, se olyan földről, ahol az (olajfák közti) helyet beültették. Ha mégis ilyen helyről hoztak, (az olaj) kósernek számít. Nem használják az ánpikanon[3] olajat, ha ebből hoz, használhatatlan. Nem használják a vízbe hullott olajbogyót, se a vízben áztatottat, se az erjesztettet. Ha ilyet hoz, használhatatlan.
Menahot 8/4
Háromféle időszakban szüretelik az olívabogyót. Ennek megfelelően háromféle olajat nyerünk. Az első termést a fák tetejéről szedik, ahol a termést a legtöbb napsugár éri és leghamarabb érik. Ezt a termést kosarakba verik le, és a kosárból az olajat egyenesen az alá helyezett tartályba préselik. Rabbi Jehuda szerint a kosár köré ütögetik. Ez az első (és legjobb minőségű olaj). Ha a kosarat gerendával nyomkodja, vagy kövekkel, mint Rabbi Jehuda, másodrangú olajat kap. Ha többszörösen megőrli a termést, harmadrangú olajat kap. Az elsőrangú olaj a szentély lámpásba kerül, a többi fajta olaj a menahot étel-áldozataira. A termést a fák közepéről nyerik, (tető magasságban) megtörik és az olajat kosárba folyatják, Rabbi Jehuda szerint a kosár körül. Ez adja a legjobb olajat, de ha gerendával vagy kövekkel törik a bogyókat, másodrendű olajat kapnak. Ha megőrli a bogyókat harmadrangú olajat kap. Az elsőrangú olaj a lámpásba kertül, a többi az ételáldozatokhoz. A fa harmadik (rangú) termését a teknőbe helyezi, amíg megpuhul, majd felteszi a tetőre száradni. Majd összegyűjti és a kosárban megtöri. Rabbi Jehuda: a kosár körül. Ebből lesz az elsőrangú olaj. Tovább őrli gerendával, Rabbi Jehuda szerint kövekkel. Ebből lesz a másodrangú olaj, majd őröl és présel: ebből lesz a harmadrangú olaj.
Menahot 8/5
Az elsőnek az elseje, ennél nincs jobb olaj. Az elsőrangú között a második, és a legjobb a másodrangú között megegyeznek. A harmadik az elsőrangú (olajok) között és a második a másodrangú között és a harmadrangúak elseje megegyeznek. A harmadik a másodikban és a második a harmadikban megegyeznek. A harmadik a harmadrangúak között, ennél nincs rosszabb. Még az ajándék áldozathoz is tiszta olaj kell. Ha a szent menorá, mely nem igényel ehető olajat és mégis tiszta olajat kíván, mennyire így van az ételáldozattal, amelyet a tűz fogyaszt el, (Lev 6, 3).
Menahot 8/6
És honnan hozták a bort a libációhoz? Kerutim és Hátulim kitűntek boraik minőségével. Utánuk Bet Rimá és a domboldali Bet Láván borai következtek, Kfár Szignával a völgyben. Más helyek bora is kóser, de mégis csak ezekről a helyekről hozták a bort. Trágyázott és öntözött földekről és a fák között beültetett területekről való szőlő borát ne hozzák, de ha mégis így történt, a bor megfelelő. Ne hozzanak nap édesítette mazsolabort[4] , de ha hoz, rendben van. Ne hozzon régi bort, mert az veszít a színéből, ezek a Rebbi[5] szavai, de a Bölcsek megengedik. Ne hozzanak édes vagy füstölt bort, vagy főtt bort. Ha hoztak, az érvénytelen. Ne hozzanak a kúszó szőlőfürtökből vagy a földön fekvő venyigéből.
Menahot 8/7
Ne tartsák a bort nagy tartályokban, hanem kis hordókban, (mert ott megőrzi az ízét) és ne töltse karimáig a hordót, nehogy az aroma eltávozzon. Ne igyon a tetejéről, se a hordó fenekéről. Bort a hordó közepéről vagy kétharmad magasságról vegyen. Hogy vizsgálják (a bort)? A kincstárnok a mérő rúddal megkopogtatja a hordót. És jelzi, mikor kell bedugaszolni. Ha a bor tetején habos piszok úszik, az ital nem használható: “…épek legyenek nektek, meg öntőáldozataik(at) “ (Szám 28, 31).
[1] Két helység neve mely Jósua könyvében is előfordul.
[2] Hogy a finom lisztet kellőképpen megszitálták?
[3] anpikanon: félig érett olajbogyóból préselt olaj
[4] nap édesített: heliosztin (görög)
[5] Rabbi Jehuda háNászi