A főpap sütemény áldozata – Misna magyarul, Menahot 4.

„Ha a főpap feláldozta a reggeli adag süteményt és elhalálozott, kineveznek helyette egy másik főpapot. Az új főpap nem használja fel az előtte lévő fél süteményt, hanem otthonról egy teljes adag lisztet hoz, és az előző megmaradt felet veszni hagyja.”

MENAHOT 4

A Menáhot traktátus a Kodasim (áldozatok) rendjéhez tartozik és tizenhárom fejezetből áll. A menáhot a minhá szó többes száma, a jelentése ajándék-áldozat. A traktátus megfelelője a zevahim traktátusának, mely az állatok áldozatait tárgyalja, míg a menáhot a növényvilágból vett áldozatokról, ajándékokról szól. A traktátus kitérőként a cicit (szemlélőrojt) , a tefilin (imaszíj) és a Tóra tekercs szabályait is tárgyalja.

 

Menahot 4/1

Az égszínkék fonál távolléte (a szemlélőrojtban) nem akadályozza a fehér fonál[1] (parancsolatának teljesedését) és a fehér hiánya sem akadályozza az égszínkék fonal (parancsolatának teljesedését). A kar tefilinje (imaszíj) nem akadályozza a fej imaszíját, és a fej imaszíja nem akadályozza a kar imaszíj (parancsolatának) teljesedését. A finom liszt és az olaj hiánya (az ételáldozatban) nem akadályozza a bor libációját, és a (bor hiánya) nem akadályozza a lisztet és az olajat az ételáldozatban. A külső oltáron lévő ajándékok nem akadályozzák egymást.

 

Menahot 4/2

A bikák, a kosok és a bárányok nem akadályozzák egymást. Rabbi Simon azt mondja: ha a szentély kincstárának elegendő pénze van ahhoz, hogy több bikát áldozzanak, de ahhoz nincs pénzük, hogy ezeket megfelelő libációval[2] kísérjék, akkor inkább csak egy bikát áldozzanak fel és vele a libációt, de ne áldozzanak bikát libáció nélkül.

 

Menahot 4/3

A bika, a kosok a bárányok, és a bak nem hátráltatják a kenyeret, de a kenyér sem hátráltatja (az állatáldozatot). Rabbi Ákiva szerint a kenyér hátráltatja a bárányokat, de a bárányok nem hátráltatják a kenyeret. Simon ben Nánász a következőt válaszolta: nem, mert a bárányok hátráltatják a kenyeret, és a kenyér nem hátráltatja a bárányokat, mert tanultuk, (hogy mikor Izráel negyven évig a sivatagban volt az egyiptomi kivonulás után, két bárányt áldoztak sávuot ünnepén, kenyér nélkül), mert a kenyér csak a szent földön termett búzából készülhetett, ezért most is lehet bárányt áldozni kenyér nélkül. Rabbi Simon azt mondta, hogy a háláchá ben Nánász szerint van, de a szavai nem fogadhatók el: mivel a Számok könyvében mondottak szerinti áldozatok a sivatag negyven évében történtek, (Mózes 4. könyve). A Leviticus (Mózes harmadik könyve) szerinti áldozatok nem a sivatagban történtek. Amikor bejött a nép az országba, mindkét módon áldoztak: húst kenyérrel és húst kenyér nélkül.

 

Menahot 4/4

A támid áldozatok[3] nem hátráltatják a muszáf áldozatokat[4] és a muszáfok nem hátráltatják a támidokat, és a muszáfok nem hátráltatják egymást. Ha nem áldoztak reggel bárányt, akkor a bárányt feláldozzák alkonyatkor. Azt kérdezte Rabbi Simon: mikor történt ez? Mikor a papok nehéz helyzetben voltak, vagy tévedtek. Ha szándékosan tettek rosszat, és nem áldozták fel a reggeli bárányt, akkor alkonyatkor se áldozzák fel. Ha nem áldoztak füstölőt reggel, áldozzanak alkonyatkor. Azt mondta Rabbi Simon: az egész: a reggeli és az esti adag egyszerre, az alkonyatkor lett feláldozva, mivel az arany oltárt a füstölő áldozattal avatják fel. A teljes égőáldozatot pedig a hajnali támid áldozattal (kezdik) avatják. Az asztalt pedig a lehem há-pánim avatja fel.[5] A hétágú gyertyatartót péntek alkonyatkor gyújtják meg.

 

Menahot 4/5

A főpap süteményét nem felezve hozzák, hanem egy egész iszáron finom lisztet hoz otthonról, és azt felosztják két részre a reggeli és a délutáni adagra. Ha a főpap feláldozta a reggeli adag süteményt és elhalálozott, kineveznek helyette egy másik főpapot. Az új főpap nem használja fel az előtte lévő fél süteményt, hanem otthonról egy teljes adag lisztet hoz, és az előző megmaradt felet veszni hagyja. Ha az új főpap nem kerül elő, kinek a számlájára készül az új sütemény? A közösség számlájára, és a főpap szerepét az elhunyt fiai közül töltik be.

[1] Az imasál négy sarkán négy szemlélőrojt van, ezek közül kettő kék és kettő fehér, vagy egy kék és három fehér.

[2] libáció: boráldozat

[3] támid:  napi, állandóan megismétlődő áldozat, a szó jelentése : “mindig”

[4] muszáf :  délutáni áldozat

[5]Lehem há pánim: a tizenkét áldozati kenyér két sora