A bölcs hét tulajdonsága – Misna magyarul, Ávot 5.

„A bölcs nem beszél olyan ember előtt, aki őt felülmúlja életkorban és bölcsességben, és nem szól bele embertársa szavaiba, nem fél a válaszadástól, érdeklődéssel kérdez, és pontos választ ad, (több kérdés esetén) pontról pontra választ ad. Amiről nem tud, megvallja, hogy ”nem tudom”, helyt ad az igazságnak.

 

Az Ávot (Atyák) c. traktátus a Misna szerzőinek felvonulása, egyenként vagy párosával, mondásaik és/vagy érdemük szerint. Az Atyák a szóbeli tan átvevői, őrzői és továbbítói. A szóbeli tan kezdete, kiindulása a Teremtő, aki magát “szerénységgel” Szinájnak nevezi. Az első mondat: “Mózes Tórát kapott Szinájtól és (azt) átadta Josuának.”  A Tórát (írott tan) pergamenre írták, a Misnát, vagyis a (szóbeli tant), az Atyák emlékezetébe.

Ávot 5

 

Ávot 5/1

Tíz mondással teremtették a világot. De mit mond a Talmud? A világ teremtéséhez egy mondás is elegendő lett volna, (de a tíz mondásra) a gonoszok miatt volt szükség, akik el akarták veszejteni világot, másrészről jutalomként szolgált az igaz ember számára, aki a tíz mondással élteti a teremtett világot.

 

Ávot 5/2

Ádám és Noé között tíz nemzedék telt el. Ez a Teremtő türelmére utal, akit a (tíz) nemzedék annyira felbosszantott, hogy végül rájuk bocsájtotta az özönvizet. Noé és Ábrahám között is tíz nemzedék telt el. Ez is a Teremtő türelmére vall, mikor tíz nemzedéket várt Ábrahám jó cselekedeteire, melyekre az (Ábrahám előtti nemzedékektől) hiába várt, és a nekik szánt jutalmakat mind ő kapta.

 

Ávot 5/3

Ábrahám atyánk, béke poraira, tíz próbatétele. (A kiállt próbák) Ábrahám atyánk, béke poraira, nagy szeretetére utal, ahogy (a Teremtőt szerette).

 

Ávot 5/4

Tíz csoda történt atyáinkkal Egyiptomban (a szárazföldön), és tíz a tengeren. (Tíz csapással sújtotta a Szent, áldott legyen, az egyiptomiakat Egyiptomban, és tízzel a tengeren. Atyáink tízszer tették Őt próbára a sivatagban: „Ők tízszer is próbára tettek, és nem hallgattak a hangomra” (Szám 14, 22).

 

Ávot 5/5

Atyáinkkal tíz csoda történt a szentélyben. A szent áldozat szagától egyetlen asszony sem vetélt el. A szent áldozat húsának szaga soha (nem zavart senkit), és a (szentély) (oltára körül) soha nem láttak legyeket. A főpapnak soha nem volt magömlése Jom kipur[1] napján, és az eső soha nem oltotta ki a szentély oltárán lévő máglya tüzét, a füstoszlopot[2] soha nem szórta szét a szél, és soha nem találtak kivetnivalót az ómer[3] áldozatban és a felmutatási kenyérben[4]. (A Szentélyben) sűrűn álltak az emberek, de amikor le kellett borulni, bőven akadt hely. Jeruzsálemben soha nem ártott kígyó vagy skorpió. Soha nem mondta ember, hogy nincs számomra hely, hogy Jeruzsálemben töltsem az éjszakát.[5]

 

Ávot 5/6

Tíz dolgot teremtettek az (első) szombat előestéjén, naplemente előtt.[6] Ezek: a föld szája, a kút szája, a szamár szája[7], a szivárvány, a manna, a pálca[8], a kőfejtő ék, a betűk (a törvénytáblán), az írás és a törvény táblái. Vannak, akik azt állítják: a rossz szellemek, Mózes sírja, Ábrahám atyánk kosa[9], a fogó, mellyel az első fogót készítették.

 

Ávot 5/7

Hét dolog van a gólemben[10] és hét a bölcsben: a bölcs nem beszél olyan ember előtt, aki őt felülmúlja életkorban és bölcsességben, és nem szól bele embertársa szavaiba, nem fél a válaszadástól, érdeklődéssel kérdez, és pontos választ ad, (több kérdés esetén) pontról pontra választ ad. Amiről nem tud, megvallja, hogy ”nem tudom”, helyt ad az igazságnak. A gólemnél ezek fordítottja történik.

 

Ávot 5/8

Hétféle bűnért hétféle büntetés jár a világnak: ha a nép egy része fizeti a tizedet és a másik része nem, aszály okozta éhínség sújtja az emberek egy részét, a másik része jól lakik. Ha mindenki egyformán vonakodik tizedet fizetni, bekövetkezik a fosztogatók és a természet okozta éhínség. Ha mindenki úgy dönt, hogy nem teszi félre a kalácsot (hálá), ennek következménye súlyos éhínség. Pestis lesz a következménye, ha elhallgatják a halálos vétkeket a bet din (bíróság) előtt, vagy megsértik a szombatév (seviit) gyümölcsére vonatkozó szabályokat. Kard (háború) által pusztul a világ az igazságszolgáltatás hátráltatása vagy elferdítése és a Törvény hamis értelmezése miatt.

 

Ávot 5/9

Hamis eskü vagy istenkáromlás miatt vadállatok jönnek a világra. Száműzetéssel büntetik a bálványimádókat, a tiltott nemi kapcsolatokat, a vérontást, a föld megművelését a hetedik évben. A pestis járványa a smitá ciklus[11] négy időszakában terjed: a negyedik és a hetedik évben és a szukot ünnepe végén, minden évben. A negyedik év (pestisbüntetése) a szegényeknek, a harmadik évben járandó járó tized elmaradása miatt, a hetedik évé pedig ugyancsak a hetedik évben járó szegénytized elmaradása miatt. A hetedik év (büntetése) a szombatév gyümölcsei miatt történik. A szukot ünnepe végén (járó büntetés) a szegényeknek járó ajándékok elmaradása miatt.

 

Ávot 5/10

Négyfajta viselkedést ismerünk, az egyik azt mondja: ami az enyém, az az enyém, ami a tied, az a tied, ez az átlagos viselkedés és Szodoma mércéjeként értékelhető. A másik azt mondja: ami az enyém, az a tied is, ami a tied, az az enyém is. Ez az „ám háárec” – vagyis a nemtörődöm. A harmadik: ami az enyém az a tied is, és ami a tied, az csak a tied. Ez a hászid (a misna szava szerint). A negyedik: ami az enyém, az csak az enyém, és a tied is az enyém, ez a gonosz.

 

Ávot 5/11

Négyféle viselkedést (ismerünk): a hirtelen haragút, de könnyen békülőt. Amit keres, azt könnyen elveszíti. Nehéz megharagítani, de megbékíteni is nehéz. Megkeresi azt, amit elveszít. Nehéz megharagítani, de könnyen megbékül. Ez a hászid.[12] Könnyen megharagszik és nem békül, ez a gonosz.

 

Ávot 5/12

Négyféle tanítvány: gyorsan megérti, gyorsan felejti, a nyeresége elúszik a veszteségben. Lassan tanul és lassan felejt. Nyeresége és vesztesége kiegyenlítődik. Gyorsan megért, lassan felejt. A bölcs. Lassú felfogású és gyorsan felejt, a rossz fajta.

 

Ávot 5/13

A jótékonyság (héb. Cdáká) négy fajtája: az egyik, aki adni akar, de nem akarja, hogy mások is adjanak, mert irígy másokra.[13] Aki nem ad, de másoktól elvárja, hogy adjanak, mert fukarkodik. Adni akar, mint mások, a hászid. Nem ad, de mások se adjanak.

 

Ávot 5/14

A tanházba (bet midrás) járók négy fajtája: aki jár, de nem tanul, és jutalmat kap azért, mert jár. Aki otthon tanul, de nem jár a tanházba és jutalmat kap azért mert tanul. Aki jár és tanul: a hászid. Aki nem jár és nem tanul: a gonosz.

 

Ávot 5/15

A Bölcsek társaságában tanulni vágyók fajtái: a „szivacs”, a „tölcsér”, a „szűrő” a „szita”. A szivacs, aki mindent magába szív, akár rossz, akár jó. A tölcsér, aki egyik oldalon beengedi, másikon kiereszti, amit hall. A szűrő amely átengedi a bort, de az üledéket kiszűri. A szita, melyen átmegy a porszerű liszt, de fennmarad a vastag táplálék.

 

Ávot 5/16

Minden szerelem, mely valamitől függ, mihelyt az a dolog megszűnik, vele megszűnik a szerelem. A szerelem, mely nem függ semmitől, nem szűnik meg. Melyik szerelem függött valamilyen dologtól? Amnon Támár iránt érzett szerelme. Melyik az a szerelem, mely függőség híján volt? Dávid és Jonatán szerelme.

 

Ávot 5/17

Minden égnek tetsző viszály (különbözés) végül megoldódik. Az égnek nem tetsző viszály nem oldódik meg. Milyen viszály az, mely az égnek tetsző? A Hilel és Sámáj közti viszály. És melyik viszály az, amely az égnek nem nyerte el a tetszését? A Koráh (Kóré) és a nemzedéke közti vita.

 

Ávot 5/18

Aki igazságra vezeti a népet, a bűn nem áll az útjába, de aki bűnre vezeti a népet, a megbánás útját elzárják előle. Mózes igazságos volt és sokakat igaz útra vezetett, melyet neki tulajdonítanak: Ha a hadinép élére áll, az Úr igazsága s az ő törvényei együtt vonulnak Izraellel.” (MTörv 33, 21). Jerávám, Návát fia vétkezett és sokakat bűnre vezetett, és a nép bűneit neki tulajdonítják: „Jerávám bűnei miatt, melyeket elkövetett és Izraelt bűnre vezette.”

 

Ávot 5/19

Aki ezt a három tulajdonságot birtokolja, Ábrahám atyánk tanítványának tekinthető, de aki a három másik tulajdonságot birtokolja, az a (gonosz) Bálám tanítványa. Ezek: jó szem, csendes természet és szerénység. Ábrám így szólt Szodoma királyához: „Egyetlen fonalat és egyetlen saruszíjat sem fogadok el, semmit abból, ami a tiéd. Ne mondhasd: én tettem gazdaggá Ábrámot.” Ezzel szemben a rossz szem, a hivalkodó természet, a dicsekvő, ezek a gonosz Bálám tanítványainak tulajdonságai. Mi történik Ábrahám atyánk és a gonosz Bálám tanítványaival? Ábrahám atyánk tanítványai a világ asztalánál lakomáznak és az eljövendő világot öröklik, miként a Példabeszédek mondja: „hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat” (8, 21), míg a gonosz Bálám tanítványai a gyehennát öröklik és a mély örvénybe jutnak: „Te pedig, Istenem, taszítsd le őket mind az örvény kútjába” (Zsolt 55, 24).

 

Ávot 5/20

Jehuda ben Teima azt mondja: légy oly bátor, mint a párduc, olyan könnyű, mint a sas, és olyan gyors, mint a szarvas, és bátor, mint az oroszlán, hogy égi Uradnak kívánságát teljesítsd. Még azt is mondta: viselkedj megvetéssel a pokollal szemben, és szégyenkezz a mennyország előtt. Legyen meg az Úr Isten akarata, hogy városod még ebben az életben felépüljön és add meg részünket a Törvényedből.

 

Ávot 5/21

Azt is mondta: öt évesen Mikrát (kell olvasni)[14], tíz évesen a Misnát, tizenhárom, hogy bár micvá légy, tizenöt évesen a Talmudot, tizennyolc évesen a hupához (hüpe) mégy, húsz éves korban a megélhetésen dolgozz, harminc évben erőd legyen, negyven éves korban bölcsességed legyen, ötven évesen tanácsban végy részt, hatvanévesen légy az öregek között, hetven évesen szép öregkorba lépsz, nyolcvan évesen légy szellemi erőd teljében, kilencven évesen meghajlik a tested, száz évesen, mintha már nem is ebben a világban élnél.

 

Ávot 5/22

Ben Bág Bág azt mondja: forgasd és forgasd a Tórát, mert minden abban van. Ne tágíts tőle, mert rajta kívül nem létezik jó mérték.

 

Ávot 5/23

Ben He He hozzáteszi: (a tóratanulás) jutalma a benne lévő nehézség.

[1] Jom Kipur engesztelő nap

[2] Füstoszlop : amely a negyven évig tartó sivatagi vándorlás alatt irányította a népet

[3] Omer:  az aratáskor gyűjtött kalász csokra

[4]– Felmutatási kenyér: tizenkét cipó, héb. Lehem hápánim

[5] Hely Jeruzsálemben: a zarándok ünnepek idején

[6] Percekkel a szombat beköszöntése előtt

[7] Bálám szamara, mely besszélni tudott

[8] Mózes pálcája

[9] a kos, melyet Izsák helyett feláldoztak

[10] gólem: itt: lassú felfogású ember

[11] smitá év: a hetedik év, melyben szünetel a föld művelése

[12] a hászid szó misnai értelme: jó, kegyes, stb.

[13] nem akarja, hogy csodáljanak másokat a jótékonyságuk miatt

[14] Mikrá : szentírás