A bölcs barát – Misna magyarul, Ávot, 4.

„Rabbi Simon ben Elázár azt mondja: Ne békülj a barátoddal annak haragos órájában, és ne vigasztald, amikor halott fekszik előtte. Ne kérdezősködj a barátodtól a fogadalom tétele órájában, és ne akard látni őt a megaláztatásának pillanatában.”

Misna Ávot (Atyák mondásai)

Az Ávot (Atyák) c. traktátus a Misna szerzőinek felvonulása, egyenként vagy párosával, mondásaik és/vagy érdemük szerint. Az Atyák a szóbeli tan átvevői, őrzői és továbbítói. A szóbeli tan kezdete, kiindulása a Teremtő, aki magát “szerénységgel” Szinájnak nevezi. Az első mondat: “Mózes Tórát kapott Szinájtól és (azt) átadta Josuának.”  A Tórát (írott tan) pergamenre írták, a Misnát, vagyis a (szóbeli tant), az Atyák emlékezetébe.

Ávot 4.

 

Ávot 4/1

Ben Zomá azt kérdi: ki a bölcs ember? Az, aki mindenkitől tanul. „Minden tanítómtól okultam, mert tanúságaid az én beszélgetésem.” (Zsolt 119, 9). Ki a hős? Aki uralkodik a saját ösztönein: „Többet ér a türelmes a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki városokat hódít.”(Példabeszédek 16, 32). Ki a gazdag? Aki örvend a jussának: Kezed munkája után élsz, boldog vagy, és jól megy sorod (Zsolt 128, 2), ezért boldog leszel ebben a világban és az eljövendő világban is boldog. Ki az, akit megtisztelnek? Az, aki megtiszteli embertársát, mint mondják: „Aki megtisztel engem, tisztelni fogom, aki megvet, azt lenézem” (1Sám 2:30).

 

Ávot 4/2

Ben Ázáj azt mondta: Igyekezz a könnyű micvát [1] teljesíteni, (úgy, mint a nehezet), és tartózkodj a bűntől, mivel a micvá micvával párosul és a bűn a bűnnel és a micvá jutalma micvá, a bűn pedig bűnt von maga után. A micvá „jutalma” micvá, a bűn „jutalma” bűn.

 

Ávot 4/3

Azt is mondta: ne nézd le az embereket, és ne gondolj bármire, ami lehetetlennek tűnik, mert mindig akad olyan, aki érdemes a segítségre, és nincs olyan dolog a világon melynek nincs meg a helye.

 

Ávot 4/4

A Jávne beli Rabbi Levitas azt mondja: mindig légy alázatos, mert a jövőben az ember csak a férgekben „bízhat”. Rabbi Johánán ben Beroka azt mondja: ha valaki titokban szidalmazza a Teremtőt, nyilvánosan kérdőre vonják és nem számít, hogy a szidalmazás szándékos, vagy véletlen.

 

Ávot 4/5

Rabbi Ismáel (R. Levitas fia) azt mondja: aki azzal a kizárólagos szándékkal tanul, hogy tanítson, lehetővé teszik számára. De aki azért tanul, (hogy tevékeny legyen a gyakorlati életben), lehetővé teszik számára, hogy tanuljon, tanítson, és (tevékeny legyen) a gyakorlatban. Rabbi Cádok hozzáteszi: nehogy ez a „koronához” vezessen (öndicsérethez), és ne legyen lehetőség, ún. „ásó” a kezükben, (amellyel előre jutnak, vagy kárt okoznak). Rabbi Hilel hozzáteszi: aki koronát tesz a fejére, a saját hasznára, a végén elpusztul. Tanultuk, hogy aki hasznot húz a Tóra szavaiból, megszűnik létezni.

 

Ávot 4/6

Rabbi Josze azt mondja: aki tiszteli a Tórát (és tudósait) azt tisztelik az emberek, és aki a Tórával szemben tiszteletlen, azzal az emberek is tiszteletlenek.

 

Ávot 4/7

(Rabbi Josze) fia, Rabbi Ismáel azt mondja: aki tartózkodik a bíráskodástól, távol marad a viszálytól, a rablástól, és a felesleges esküdözésektől, de aki önhitt módon jogi döntéseket követel, az bolond, gonosz és arrogáns.

 

Ávot 4/8

Azt is mondta: soha ne ítélj egymagadban, mert nincs olyan, aki egymaga ítél, egyet kivéve. És azt se mondd: fogadjátok el véleményemet, mert nekik erre joguk[2] van, de neked nem.

 

Ávot 4/9

Rabbi Jonátán azt mondja: aki szegénysége ellenére a Tórának él, az végül gazdaggá teszi. Aki gazdagsága ellenére távol marad a Tórától, végül a szegénységben fogja azt kerülni.

 

Ávot 4/10

Rabbi Meir azt mondja: ne vidd túlzásba a kereskedést, inkább a Tórával foglalkozz. Minden ember előtt légy alázatos.[3] Ha a Tórát elhanyagolod, majd egyre több kifogást találsz, de ha a Tórának élsz, jutalomban részesülsz.

 

Ávot 4/11

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: aki egy parancsolatot (micvát) teljesít egy védelmező angyal áll mellé, aki egyszer vétkezik, vádló angyal áll a szolgálatára. A bűnbánat és jó cselekedetek pajzsként szolgálnak a büntetéssel szemben. Rabbi Johánán háSzándlár szerint minden gyülekezet, mely az égieknek kedves, szerencsével jár. Az, ami az égieknek nem kedves, nem hagy nyomot a világban.

 

Ávot 4/12

Rabbi Elázár ben Samuá azt mondja: tanítványodat tiszteld, mintha a saját fiad lenne, a féld a társad, akár a tanárodat, és a tanárodat, ahogy az Istent féled.

 

Ávot 4/13

Rabbi Jehuda azt mondja: ne tévedj a talmudban, mert az ilyen tévedés, szándékos véteknek számít. Rabbi Simon azt mondja: (a tudásban) három korona létezik: a Tóra koronája, a papság koronája és a királyság koronája, de a jó név felülmúlja mind a hármat.

 

Ávot 4/14

Rabbi Nehorai azt mondja: költözz a Tórában jártas tudós emberek közé, ne várj arra, hogy a Tóra majd utánad jön, vagy majd a barátaid megtanítanak, és ne bízz a saját okosságodban.

 

Ávot 4/15

Rabbi Jánáj azt mondja: soha ne ismerd meg a gonoszok „elégedettségét” se a cádikok megpróbáltatásait.[4] Rábbi Mátjá ben Hárás azt mondja: légy első azok között, akik másokat üdvözléssel fogadnak, légy az oroszlán farka, de ne légy a rókák feje.

 

Ávot 4/16

Rabbi Jákov azt mondja: ez a világ a túlvilághoz vezető folyosóhoz hasonlít. Készülj fel erre a folyosóra, hogy beléphess a „lakoma” termébe.

 

Ávot 4/17

Egy másik helyen azt mondja: egyetlen óra, melyet megbánással töltesz (héb. tsuvá) és jó cselekedetekkel ebben a világban, többet ér, mint az egész túlvilág. Jobb egyetlen óra a túlvilágon, melyet jó szellemben töltesz, mint ez az egész világ.

 

Ávot 4/18

Rabbi Simon ben Elázár azt mondja: ne békülj a barátoddal annak haragos órájában, és ne vigasztald, amikor halott fekszik előtte. Ne kérdezősködj a barátodtól a fogadalom tétele órájában, és ne akard látni őt a megaláztatásának pillanatában.

 

Ávot 4/19

Smuel háKátán azt mondja: Példabeszédek (24, 17-18): „Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vigadjon a te szíved, hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.”

 

Ávot 4/20

Elisa ben Ávujá azt mondja: mire hasonlít, aki gyermekkorában tanul? A friss papírra írott tintára, és mire hasonlít az, aki öregkorára tanul? Az elhasznált papírra, amely nem marad meg sokáig. Rabbi Josze bár Jehuda a Bávli faluból azt mondja: kire hasonlít, az, aki a kicsinyektől tanul? Arra, aki éretlen szőlőt eszik, és zavaros bort iszik[5]. Kire hasonlít, az, aki az öregektől tanul? Arra, aki érett szőlőt eszik és öreg bort iszik. Rábbi (Juda háNászi) azt mondja: Ne nézd a kancsót, hanem azt, ami benne van. Van fiatal kancsó, tele jó öreg borral és öreg (kancsó), melyben egy csepp új se található. Rabbi Elázár háKápár azt mondja: irigység, testi örömök, és a dicséret kiűzik az embert ebből a világból.

 

Ávot 4/21

Azt is mondta: aki megszületik, annak sorsa a meghalás. A halott sorsa, hogy életre kel, az élő sorsa az ítélet. (Az ember) tudásra születik, tanításra, és hogy megtudja, (ki) az Isten, ki a Teremtő, és ki a Mindenható. (Mert ) Ő az Értő, a Bíró, Ő az, aki perel, aki tanúskodik, Ő az, aki ítéletet hoz. Áldott legyen, hogy nincs benne részrehajlás, nincs benne felejtés, se megvesztegetés, mert minden az övé. Tudd meg, minden a számítása szerint történik. Ne hidd, hogy a szíved becsap azzal, hogy a halál az egyetlen menedék, vagy, hogy akaratod ellenére teremtettek, és akaratod ellenére élsz, és az akaratod ellenére meghalsz, és akaratod ellenére számítást adsz a királyok királyának, az áldottnak.

[1] micvá parancsolat a Tóra szerint – 613 micváról szól a Tóra

[2] Ők: a bíróság

[3] Hogy tanulhass tőlük

[4] cádik: hithű ember

[5] egyenesen a szőlőprésből