A birkanyírás elseje – Misna magyarul, Hulin 11.
A birkanyírás elseje a papot illeti, és fennáll e parancsolat Izraelben és azon kívül, a szentély idején és azon túl, ha az állat hulin de akkor nem, ha felszentelésre vár.
Hulin traktátus 11.
A Hulin szó, jelentése hétköznapi, közönséges. A Hulin, a talmudi szóhasználatban a Kodes ellentéte, vagyis, ami Hulin, ahhoz nem tapad semmiféle szentség. A Hulin Traktátus tizenkét részből áll, és lényegileg a kóserság és a vágás rituális szabályait tartalmazza, köztük a fogyasztásra kerülő állatok kóserságának ismertető jeleit, szabályait.
Ünnepek (moed) rendje
Hulin 11/1
A birkanyírás elseje a papot illeti, és fennáll e parancsolat Izraelben és azon kívül, a szentély idején és azon túl, ha az állat hulin, de akkor nem, ha felszentelésre vár. “Elsejét juhod nyírásának adjad neki (a papnak)” MTörv (18, 4). A mellső lábak, a pofa és a gyomor papoknak járó ajándéka szigorúbb szabály a birkanyírásénál, a szarvasmarha, a juhok esetén, akármilyen nagy nyájról van szó. Az első birkanyírás szabálya nem vonatkozik a szarvasmahára és a kecskére sem, és a juhokra is csak akkor, ha nagy nyájról van szó.
Hulin 11/2
Mi számít nagy nyájnak? Sámáj iskolája szerint legalább két juh mert írva van: “egy ember képes ellátni egy borjat és két juhot” (Ésa. 7, 21). Hilel iskolája szerint öt juh, mert “Ekkor sietett Ábigájil …és vett öt elkészített juhot…” (1Sám 25, 18). Rabbi Dosza ben Hirkánász azt mondja: Öt juh, mikor az egyik, a nyíráskor másfél mane gyapjút ad, és így a juh nyírása elsejének megfelel, a Bölcsek szerint, azonban öt juh nyírását (kell adni), bármi legyen a gyapjú súlya. És mennyit adnak a papnak? Öt szelá-t Judeában, amely megfelel tíz szelá-nak Galileában, fehérített és mosott gyapjút, hogy kiteljen belőle egy kisebb ruha:[1]
„Meg elsejét juhod nyírásának adjad neki. Mert őt választotta ki az Örökkévaló a te Istened. Mind a törzseid közül, hogy ott álljon szolgálatot végezni…” (MTörv 18, 4-5). Ha a gyapjút kifehérítette, de nem festette be, adós marad, ha befestette, eleget tett a parancsolatnak. Aki gyapjút vásárol idegentől, ezzel eleget tesz az “Elsejét juhod nyírásának adjad neki (a papnak)” parancsolatának. Ha a gyapjút a szomszédnál vásárolja, a szomszéd a saját gyapjújából ad a papnak is. Ha nincs neki elegendő, az első nyírás adománya a vásárló kötelessége marad. Ha az eladónak két fajta gyapjúja van: szürke és fehér. Eladja a szürkét a vásárlónak, de a fehéret megtartja. Kétféle juha közül a hímet adja el, a nőstényt pedig megtartja magának. Mindkét fél megtartja magának, amije van.
[1] Kisebb ruha, melyben a pap, aki a gyapjút kapja, szolgálni tud