Betiltott körülmetélés: szófogadó kórház, tiltakozó politikusok és vallási vezetők
Egy kölni bíró ugyanis jogellenesnek nyilvánította a kisgyerekkorban végzett, vallási indítékú körülmetélést, mert az – úgymond – súlyos és visszafordíthatatlan beavatkozás az egyén testi integritásába.
A bizonytalan jogi környezetben a sebészek nem végezhetnek ilyen beavatkozást – nyilatkozta a kórház szóvivője. Kristof Graf, a kórház egyik vezető orvosa ugyanakkor kifejezte reményét, hogy intézményük hamarosan „ismét végezheti azt a munkát, amelyet immár 250 éve ellát”. Az ítélet „következményei katasztrofálisak” és „kihatása elborzasztó” – nyilatkozta az orvos a Tageszeitung című lapnak. Mindez a vallásszabadság durva korlátozása – szögezte le.
A berlini zsidó kórház évente mintegy háromszáz körülmetélést végez, ebből mintegy száz a vallási indíttatású. Ezek többségét is moszlim fiúgyermekeken végzik, mivel a kórház az egész városrész lakosságát ellátja, és ezen a környéken magas a török származásúak aránya.
A kölni bíróság döntése a vallási jelegű körülmetélést testi sértésnek minősítette. Zsidó és moszlim szervezetek a bírói döntést a vallásszabadság megsértésének nevezték. Csatlakozott hozzájuk számos keresztény egyházi férfiú is – köztük Joachim Meisner kölni érsek, aki reményét fejezte ki, hogy egy felsőbb fórum hatályon kívül helyezi majd a kölni ítéletet.
Aiman Mazyek, a Németországi Moszlimok Központi Tanácsának elnöke úgy nyilatkozott: azt fontolgatja, hogy az ügyet a karlsruhei alkotmánybíróság elé viszi.
A vallásszabadság mellett emelt szót Guido Westerwelle külügyminiszter (FDP), aki a twitteren lévő hivatalos oldalán azt írta, hogy „a körülmetéléssel kapcsolatos döntés nemzetközi bonyodalmakat okozott”. „Világosan meg kell mondani, Németországban a vallási hagyományok védelem alatt állnak”.
A bíró viszont úgy foglalt állást, hogy ez esetben a vallásszabadságnál nagyobb súllyal esik latba a gyermek önrendelkezési joga. Az ítélet időközben jogerőre emelkedett.
A németek többsége nem aggódik a (más vallásúak) hagyományai miatt: egy felmérés szerint a kérdezettek 56 százaléka egyetért a bírói döntéssel és csak 35 százaléka ellenzi azt.
