Misna magyarul – Máászrot 3

“Fügefa az udvarban, egyet-egyet eszik belőle és mentes a tizedtől. Ha többet eszik egyszerre, fizet. Rabbi Simon azt mondja: Egyet vesz a baljával, egyet a jobbjával, egyet a szájával.”

Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítása Jehuda Hanászi nevéhez köthető.

A Brachot, Peá, Demáj, Kilájim, Sviit és Trumá traktátusok után most a Máászrot traktátust közöljük folytatásokban, melynek első része itt, második része itt olvasható.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 1

Aki az udvarába viszi a friss fügét szárítani, fiai és a háza népe esznek belőle és nem fizetnek. A nála lévő munkások is esznek tized fizetése nélkül, de ha a munkabér szerint étel is jár nekik, nem esznek.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 2

Aki kiviszi a munkásait a földre,[1] miközben nem ígér nekik ételt, esznek és nem fizetnek tizedet. Ha azonban ígér nekik ételt, esznek a fügéből, de egyenként. A kosárból, vagy az edényből nem esznek, sem a szárítóból.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 3

Aki munkást bérel, hogy az olívában segítsen, mondván neki, annak fejében, hogy ehet olajbogyót. Eszik, egyet-egyet és nem fizet tizedet. Ha egyszerre többet markol, fizet. [Ha munkást bérel], hogy hagymát szedjen, mondván neki, annak fejében, hogy zöldséget ehet. Lecsíp egy-egy levelet, és nem fizet, ha egyszerre többet, fizet.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 4

Ha lenyesett fügét[2] talál az úton, vagy a fügeültetvény szélén, vagy fügefa alatt, mely az út fölé hajlik, és alatta füge. Fel szabad venni, mert a tolvajok elvihetik, és nem fizet utána tizedet. Olajbogyó és karob esetén fizet. Talált szárított fügét. Ha az emberek letaposták, tizedet fizet. Ha nem, nem fizet. Szárított füge szeleteket talált, tizedet fizet, mert tudvalévő, kész munka.[3] A karob, amíg nem vitte fel a padlásra, vehet belőle az állatok számára, és nem fizet, mert a többit a helyére teszi.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 5

Melyik az az udvar, amely tizedet fizet?[4] Rabbi Jismáel azt mondja: A Cor (Tyre) beli udvar, ahol jól őrzik az edényeket. Rabbi Ákiva azt mondja: Az az udvar, ahol egyvalaki nyit és egy másik zár, mentes a tized alól.[5] Rabbi Nehemia azt mondja: Olyan udvar, ahol az ember szégyenkezés nélkül eszik, az tizedet fizet. Rabbi Joszi azt mondja: Az olyan udvar, ahol a belépőt senki se kérdezi, „mit keresel itt”, az nem fizet. Rabbi Jehuda azt mondja: két udvar esetén, ahol a külsőben van egy belső udvar, a belső fizet tizedet, a külső nem.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 6

A háztetők[6] mentesek a tized alól, még akkor is, ha belső udvarhoz tartoznak. Kapu, folyosó, balkon, udvarnak számít. Ha az udvar fizet, azok is. Ha nem, ezek sem.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 7

A fészer, a magtár, és a mezei kunyhó, nem kell bennük tizedet fizetni. A ginoszári[7] bódék, annak ellenére, hogy van bennük kézi működésű malom és csirkék, nem köteles. A fazekas fészeréből a belső lakó-rész köteles, a külső mentes.[8] Rabbi Joszi azt mondja: Ami nem felel meg nyári lakhelynek, vagy lakhelynek az esőzések idején, mentes. Ünnepi sátorban,  szukot ünnepén, Rabbi Jehuda kötelez, a bölcsek nem.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 8

Fügefa az udvarban, egyet-egyet eszik belőle és mentes a tizedtől. Ha többet eszik egyszerre, fizet. Rabbi Simon azt mondja: Egyet vesz a baljával, egyet a jobbjával, egyet a szájával. Felmászik a fa tetejére, az ölébe gyűjti és eszik.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 9

Szőlő, melyet az udvarban ültettek, leszedi az egész fürtöt. Ugyanígy a gránátalma és a görögdinnye esetében, ezek Rabbi Tarfon szavai. Rabbi Ákiva azt mondja, csak szemeket ehet a szőlőfürtből, felvágja a gránátalmát, szeletet vág a görögdinnyéből. Koriander, melyet az udvarban ültettek, levelet levél után szed, így eszik. Ha egyszerre többet, tizedet fizet. Csombor, izsóp és kakukkfű az udvarban: Ha őrzi, tizedet fizet.

 

MÁÁSZROT: MISNA 3/ 10

Fügefa, mely az udvarban áll, és a kert fölé hajlik, szokásos módon eszik a fáról és nem fizet. Ha a kertben áll és az udvar fölé hajlik, egyet-egyet eszik és mentes. Ha egyszerre többet, fizet. Ha az országban áll, és külhonra hajlik, vagy ha külhonban áll a fa, és az országra[9] hajlik, a gyökerek szerint ítéltetik meg. Fallal körülvett város házaiban, minden a gyökerek szerint megy. A menedékvárosokban,[10] minden a fa ágazata után megy. Jeruzsálemben,[11] minden a fa ágazata után megy.

Fordította és jegyzetekkel ellátta Uri Asaf.

[1] A szüret szünete közben.

[2] Lenyesett: héb. kcicot – sok kiadásban „kciot” szerepel.

[3] A szárított és préselt füge kerek formában késznek tekinthető, ugyancsak, amelyre emberek taposnak.

[4] Ha a termést az udvarban tárolják, nem vehet belőle akárki akármikor, amíg a tizedet le nem rótták belőle. Megfelelő őrzés hiányában, az udvar „nem méltó” a tizedre, és benne „tevelt” esznek az emberek.

[5] Ahol jönnek-mennek. Ilyen udvarban nem lehet tizedet felszámítani.

[6] Tetőn szárított gyümölcs.

[7] Ginoszár, a Kineret tó partján.

[8] A belső részben lakik a fazekas, a külső részben dolgozik a szerszámaival. Az utóbbi helyen nem fizet tizedet.

[9] Ha a gyökerek Izraelben vannak, tizedet fizet a fa gyümölcse után.

[10] Menedékváros, ahol a nem szándékos emberölés vádja elől menedéket lehet kapni. Esetünkben a fa ágazatának árnyéka védelmet biztosít a gyilkosnak.

[11] Jeruzsálem, a második tized ügyében. Ha az ágak Jeruzsálem fölé hajlanak, a gyökereken állva, már Jeruzsálemben van az illető.