Kéne egy kis pogrom?

IGAZÁN ÖRVENDETES a Szom­bat novemberi számának híradása Kisinyovról, hogy ott mostanság szinte öröm zsidónak lenni, olyannyira – még hallani is rossz -, hogy az önálló Moldávia kormánya igen szívélyesen, bár feltehetőleg nem minden hátsó szándék nélkül, erőteljesen támogatja a közösségi szerveződéseket.

De igazán unalmas lenne a mi kis kelet-európai életünk, s benne valahol a szélén a kisinyovi zsidó sors, ha valami ici-pici, de lehetőség szerint inkább súlyos veszély nem fenyegetné. Sze­rencsére ott van a Jewish Agency helyi ágense, aki csak úgy, a hecc kedvéért azt fontolgatja, kéne egy kis pogrom. Mert akkor, ügyi, özönlenének azok a megátalkodottak Izraelbe, a derék tisztviselő pedig, „kisinyovi em­berünk”, bizonyára soron kívüli előlép­tetésben részesülne, természetesen a Moszadban.

Nem is értem, miért nem lép az illető akcióba. Bizonyára hűséges segítőkre akadna a „Cionista Világ-összees­küvés” moldáviai konspirátorainak át­menetileg munka nélküli seregében.

Fodor Kálmán