Összesen 154 találat (81 - 100) a(z) Vélemény rovatban.
A Magyar Nemzet című napilap tudósítása szerint (1996. március 16., 5. oldal) Torgyán József úgy nyilatkozott a március 14-én megtartott budapesti nagygyűlésén, hogy – idézem a lap közlését – „miközben vidéken éheznek a gyerekek, a főváros XII. kerületében elitiskolát … Tovább »
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Olvasni jól tudok, megpróbálom magyarul az írást is. Minden Németországban, Ausztriában és a Schweizerische Eidgenossenschaftban megjelenő zsidó lapot elolvasok, más országokból pedig a magyar nyelvűeket, és hízelgés nélkül mondom, hogy a Szombat … Tovább »
Seres László és Gellért Kis Gábor egyaránt jó ismerőseim. Véleményem szerint túlzó és igazságtalan az a hangnem, amellyel Seres László Gellért Kis Gábort az áprilisi számban megtámadja. Személy szerint engem kedvezőtlenül érint az a – tudtommal még nem végleges – döntés, … Tovább »
A Magyar Nemzet március 22-i számában olvastam, hogy a Magyarországért Alapítvány a Magyar Örökség kitüntető címet adományozta többek között Balczó Andrásnak és a Püski házaspárnak is. Annyiféle alapítvány és kuratórium (f)osztogatott már a demokrácia első éveiben, … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség 1995. április 6-i közgyűlésén elnökségi tagnak választotta Karádi Gábort és Lazarovits Ernőt, a hitközség fizetett alkalmazottait. Az alapszabály egyértelmű: erre az esetre az összeférhetetlenségről szóló paragrafus vonatkozik: 30 napos határidőt … Tovább »
Jeles folyóiratuk 1995/10. száma a hamburgi Der Spiegel nyomán cikket közölt a volt NDK politikai rendőrségének a zsidósággal kapcsolatos tevékenységéről, illetve a nyugat-németországi antiszemita megnyilvánulások körüli provokatív szerepéről. A cikk (már a címével is) … Tovább »
…A kívülálló csodálkozik, hogy a tettes egy rabbi fia. Én, a Brooklynban töltött közel hat év után nem csodálkozom. Az izraeli szélsőséges mozgalmat a brooklyni származású Meir Kahane neve fémjelzi. Ő maga ortodox rabbi volt, aki szintén a fanatizmus, egy iszlám fundamentalista … Tovább »
A leghatározottabban tiltakoznék Hernádi Miklósnak a könyvemről írott (Egy fénykép Berlinből), a Szombat novemberi számában megjelent kritikájában felsorolt gyanúsítgatásai, előítéletekkel és személyeskedésekkel átszőtt feltételezései ellen – tiltakoznék, mondom, … Tovább »
Nagyon mélyen nem értek egyet Hillel Halkinnak a Szombat 1995. októberi számában közölt levelével, amelyet Lustiger párizsi érsekhez intézett.
Nem látom: miért kellene eltaszítani egy embert, aki a zsidó néphez kíván tartozni?
A zsidó nép nem azonos a zsidó vallással. … Tovább »
Jean Marie Lustiger bíboros. Párizs érseke, a római katolikus egyház egyik nagy befolyású személyisége 1995 áprilisában Jeruzsálemben járt. ahol részt kívánt venni a holocaust mártírjainak emlékét ápoló Jad Vasém Intézet egyik megemlékezésén. Érkezése Izraelben és a … Tovább »
A NAIVABBAK MÁR azt hitték, hogy az MDF és szövetségesei nagyarányú választási veresége után nem lesz, nem lehet többé sláger az az alig rejtjelezett Ergerberger nóta, amelyet ’94 májusáig éveken át hallhatunk több szólamban és mind erősebben a médiában és a kulturális … Tovább »
Tisztelt Szerkesztőség!
Konrád György kiváló cikkével nagyon sok ponton egyetértek. A cikk jóakaratú és sokoldalú. Egy ponton mégis vitatnám. Azt írja, hogy a „zsidók” (zsidó vallású vagy származású emberek) ne törekedjenek a „politikai osztályba”, mert a magyar … Tovább »
Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »
Pesti rokonom negyedévenként küldi nekem a Szombat számait. Azokból megtudom a magyarországi zsidóság eseményeit, hogy mi jó és rossz történik. 1994-ben számomra a legtartalmasabb az áprilisi lap volt, 1944-ről olyan információk is voltak benne, amelyekkel még sehol sem találkoztam.
Bár … Tovább »
Az első számtól olvasom a Szombatot, ezért kritizálom az utóbbi számokat. Kezdet-kezdetekor volt egy nagyon érdekes sorozatuk a zsidó Nobel-díjasokról. Novemberben tele voltak a napilapok azzal, hogy két magyar származású tudós, Harsányi János és Oláh György is közéjük került. … Tovább »
IGAZÁN ÖRVENDETES a Szombat novemberi számának híradása Kisinyovról, hogy ott mostanság szinte öröm zsidónak lenni, olyannyira – még hallani is rossz -, hogy az önálló Moldávia kormánya igen szívélyesen, bár feltehetőleg nem minden hátsó szándék nélkül, erőteljesen támogatja … Tovább »
A SZOMBAT októberi számában megjelent Diósi Lajos 0,5%? című írása, miszerint a magyar lakosság 70%-a római katolikusnak, 20%-a reformátusnak, 5%-a evangélikusnak, 0,5 %-a izraelitának vallja magát.
Anélkül, hogy a Gallup Intézet 1500 fős mintából készített statisztikájának … Tovább »
Zsidóságomhoz házasságom révén (1970) tévedtem vissza. A Dohány utcai zsinagógában tartott esküvőnk annak idején nem kis feltűnést okozott. Ugyanakkor 1957-es alijánk (majd 1960-ban történt hazatérésünk) okán mindig is tudtam és nyíltan – vállaltam önmagam, mert saját keserves … Tovább »
Mi legyen a magyarországi zsinagógákkal? Zsinagógáinkkal, amelyeket már nem használnak; amelyek a második világháború, a Holocaust vagy az 1950-es évek óta üresen állnak, romlanak, pusztulnak. Amelyeket méltatlan célokra vettek igénybe, netán bontásra ítéltek. A magyar zsidóság … Tovább »
Amennyiben a statisztikai adatok helyesek, a zsidók az emberi fajnak körülbelül egy százalékát teszik ki. Leginkább ködös, homályos csillagpor-parancsnak foghatjuk fel őket a Tejútrendszer szikrázó ragyogásában. Következésképp a zsidóknak híre-hamvát sem kéne hallanunk; ezzel … Tovább »