Összesen 1,991 találat (1961 - 1980) a(z) Történelem rovatban.
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Olvasóink érdeklődésének igyekszünk eleget tenni, amikor lapunk hasábjain egymást követően bemutatjuk a magyar zsidó közélet vezetőit. Elsőként Engländer Tibort, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökét.
1932-ben Tokajban született, s bár szülei már egyéves korában … Tovább »
Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án mentünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyítványt. Az iskolák kórházzá vedlettek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitömött … Tovább »
1962. nov. 22-én az Állami Egyházügyi Hivatal átküldi a Külügyminisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékenységéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtársi üdvözlettel”:
„Az izraeli követség két tagja … Tovább »
A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utóbbi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájára”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró magyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »
MAGYARORSZÁGON éppúgy, mint Romániában és Lengyelországban, a kommunisták és a parancsaikat vakon teljesítő hírhedt politikai rendőrség vezetői között a második világháború utáni évtizedben sok volt a zsidó származású. Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az oka? Igaza … Tovább »
„EBBEN AZ ORSZÁGBAN nagyon nagy az érdeklődés az aliják iránt. A zsidóságnak egy tekintélyes hányada, mely túlélte a háborút, legalább ötvenezer fő, azonnal ki akar menni Palesztinába… A visszatérők közül azok, akik nem találták meg egyetlen rokonukat sem, nem akarják … Tovább »
Emlékek vitéz Tarnóczay István m. kir. rendőrfelügyelőről
Újságíró-szövetségi munkahelyemen keresett fel ötvenhárom februárjában az ifjú nyomozó. Udvarias volt, elnézést kért az alkalmatlankodásért, de – mint mondotta – azt kívánják felderíteni, hogy a háborús … Tovább »
A Die Gemeinde, a bécsi hitközség folyóirata Karl Pfeifer szerkesztő állhatatosságának köszönhetően ugyancsak napirenden tartja Eichmann és Wisliceny két magyar cinkosának ügyét. A lap felhívta dr. Martin Kruse püspököt, a németországi evangélikus egyház elnökét, intézkedjék … Tovább »
A legutóbbi moszkvai per idején egyik nyilatkozatomban azt állítottam, hogy Sztálin az ellenzékkel folytatott harcában kihasználja az országban meglevő antiszemita tendenciákat. Ezzel a ténnyel kapcsolatban nagyszámú levél és kérdés érkezett hozzám, amelyek általában – nem … Tovább »
A római pápával még nem volt alkalmam találkozni, de csodálatosképpen Jeruzsálemben akadt egy közeli barátom, aki valaha beszélt a katolikus egyház fejével. Barátom ma már hatvanöt éves elmúlt, de megszámlálhatatlan álmatlan éjszakán még mindig újra és újra átírja az … Tovább »
1867-től 1934-ig
„1. §. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosíttatnak, nyilváníttatnak.
2. §. Minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.”
Az emancipáció törvénybeiktatása … Tovább »
AZ ÓKORI ZSIDÓSÁG törzsi és vallási élete e „föld” életével és az anya szerepével volt szorosan egybefűzve. A zsidó anya heroikus alakja számtalanszor kiemelt és kifejezésre juttatott ideál nagy nemzeti élmények és események kapcsán, ők, a zsidó anyák központi szerepet … Tovább »
Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig
Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és református. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi … Tovább »
Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellékletében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító intellektusa, … Tovább »
A szociáldemokraták állásfoglalása az antiszemitizmusról
A magyarországi antiszemitizmus „kezelését”, a cionizmus fogalmának tisztázását és valóságos tartalmának felmutatását – bízunk ebben – politikai pártjaink mindegyike feladatának tartja. Annak, hogy e „téma” 1945 … Tovább »
A magyar cionisták „kémtevékenységéről”
1952 végén, illetve 1953 elején részben a korábbi rossz emlékű Slansky-per, részben a moszkvai orvosperek hatására Magyarországon is felerősödött a zsidóellenesség. Nyilvánvalóvá vált, hogy cionista pereket készítenek elő nem csupán … Tovább »
1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet hadsereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszállás történt ekkor? A kérdés tulajdonképpen … Tovább »
1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt időkből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az időben már több milliós hátralékra ugrott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különösen sérelmezett … Tovább »