„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

Bibó István 1944-ben

Hosszas mérlegelés után megkapta a Világ Igaza kitüntetést Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”…

Ajánló széljegyzetek Kovács M. Mária könyvéhez

Hogyan kezelte a BBC magyar adása a zsidóüldözés kérdését a háború éveiben?

Európa Hitler és Sztálin szorításában — 
Könyvismertető és részlet

Június 30-án Gerő András történész a galamus.hu internetes portálon azzal vádolta meg kollégáját, Romsics Ignácot, hogy – noha írásainak direkt antiszemita tartalma nincs – szóhasználata, fogalmazása egyes helyeken csak antiszemita értelmezési keretben dekódolható.
Gerő rámutatott … Tovább »

A XIX. század folyamán Szabadkán rohamosan emelkedett a zsidók száma. Erre a korszakra esik a város urbanizációja és a lakosság számának általános növekedése:

Év     Összlakosság  Zsidók azáma  %

1805 21 537            67                    0.31
1820 32 … Tovább »

Csapody Tamás: Bori munkaszolgálatosok – Fejezetek a bori munkaszolgálat történetébőlVince Kiadó, 2011. 647 oldal, 5495 Ft.

Emlékkiállítás Pápa város zsidóságáról

2011 óta augusztus 23-a Európában a Totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja.

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót szerdán a nyomozó ügyészek a második világháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt – jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész budapesti sajtótájékoztatóján. A gyanúsított tagadta bűnösségét, ugyanakkor kijelentette, hogy parancsra cselekedett, kötelességét teljesítette.

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

A jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Vatikánnal folytatott diplomáciai vita után enyhítette a XII. Piusz pápának a második világháború idején folytatott magatartására vonatkozó bírálatát.

Szabó Károly, a “bőrkabátos ember”

„A végidők terve úgy szólt, hogy bennünket, védetteket vagy a Dunába, vagy a gettóba visznek, ahol aztán jön a végső leszámolás és beteljesülés, a nagy hullahegyépítés a Klauzál téren.
Már minket is levezényeltek a ház elé többórás sorban állásra, míg eldöntik, hogy … Tovább »

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

A mintegy 150 éves török uralom (1543-1686) Pécs városképét és népességét jórészt balkáni jellegűvé alakította, a középkorban kialakult utca és térszerkezetet azonban alapvetően nem változtatta meg. A várost a 17. század végétől többször elpusztították keresztény seregek. … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »