Kevés vitával és nagy többséggel elfogadott határozatokkal zajlott le a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetségének 2006. december 10-i közgyűlése, melynek egy részét a küldöttek zárttá nyilvánították.
 
 

Két pálya, melyet – bár különböző értelemben – de meghatározott a 20. századi történelem. Noha Karády Viktor közel tíz évvel idősebb, mint Kovács András, mindkettőjük fiatalkori szocializációját a pártállam határozta meg. Karády a hetvenet, Kovács a hatvanat töltötte be. Karády az akkor hihetetlenül alacsony létszámon tartott – hiszen egy „ellenséges” kultúra bázisát jelentő – budapesti angol szakon kezdte meg tanulmányait, húszévesen – 1956-ban – hagyta el az országot, hogy Bécsben és Párizsban tanuljon szociológiát és demográfiát.

 A kék-fehérek rendre a középmezőnyben, vagy még hátrébb végeztek. Sőt a nyolcvanas évek elején megtörtént a szégyen, ami korábban még soha, az akkor éppen MTK-VM néven játszó alakulat kiesett az első osztályból. De éppen ez a kiesés indította el a megújulást, a fejlődést. … Tovább »

Alfredas Jomantas a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal európai referense. Litván katolikus, ennek ellenére ő (és nem a hivatalos zsidó közösség) szervezi az Európai Zsidó Kultúra napját hazájában. Hogy miért? Hosszú utat járt be, amíg ide eljutott. A kilencvenes évek elején New Yorkban járva meglepve látta, hogy hazája egyik nemzeti étele, a kugelis, valójában zsidó eredetű, s hajdan kugelnek hívták.
 

Mint arról a magyar sajtó beszámolt, a Mazsihisz kérésére a Zala megyei bíróság 2006 áprilisában törölte a Keszthelyi Izraelita Hitközséget nyilvántartásából, és a keszthelyiek ingatlanjait a Mazsihiszre származtatta. A keszthelyiek fellebbeztek, s a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla az ítéletet megváltoztatta: peren kívüli ítéletében visszaállította a keszthelyi hitközség jogi személyiségét. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

 Braun Róbert a stratégiai tanácsadással, elsősorban társadalmi felelősségvállalással foglalkozó Braun & Partners cég vezetője. 1999–2001 között az Index internetes portál vezérigazgató-helyettese, 2002 és 2004 között Medgyessy Péter kommunikációs igazgatója, 2004–2005-ben Gyurcsány Ferenc stratégiai főtanácsadója. 2006-tól az Israel Brand (Izrael mint márka) projekt résztvevője.

Izraelben ezen a napon az iskolások kivonulnak, fákat ültetnek, rajzversenyeket rendeznek, amelyen a természet megóvása a téma, az utcákon virágmagos zacskókat osztogatnak, és a gyerekek felhívják szüleik figyelmét a szelektív szemétgyűjtés előnyeire. 

Egészen az Oszmán Birodalom felbomlásáig, amely legalább névleg uralma alatt tartotta az Arab-félsziget országait, a térség viszonylag egy koherens egésznek számított. Az országhatárok kialakulásával a belső migrációs folyamatok árnyaltabbá váltak és óhatatlanul kihatottak rájuk a politikai és társadalmi események.
 

Új könyvének bemutatójára érkezett Magyarországra Adam Michnik, a
Szolidaritás szakszervezet egykori alapító tagja és vezetője, aki a
nyolcvanas években, ellenzéki magatartása miatt hat évet ült börtönben.

Az érvényes 1956
Tíz évvel ezelőtt e ha­sábokon, részint az egy­kori események közis­mert szereplőinek sorsán keresztül, részint családtörténeti epizódokat fel­villantva próbáltam érzé­keltetni, milyen sokrétű jelentése lehet a magyar zsidók számára az 1956-os forradalomnak … Tovább »

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál

Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »

Részletek három, zsidóságát a nyilvánosság előtt is vállaló önkormányzati képviselőjelölttel készült interjúnkból. A cikk teljes terjedelmében a Szombat októberi számában jelenik meg. 

A tizenhat éve III. kerületi polgármester Tarlós István, Demszky Gábor legesélyesebb kihívója, jogilag függetlenként, ám többek között a Fidesz és a Jobbik támogatásával, egyben a Fidesz-KDNP fővárosi listavezetőjeként pályázza meg Magyarország legmagasabb, közvetlen választással elérhető posztját. Tarlós a rendre helyezi a hangsúlyt.

Bár a nagy közvélemény-kutató cégek inkább az SZDSZ és az MSZP közös főpolgármester-jelöltjének, a tizenhat éve főpolgármester, Demszky Gábor SZDSZ-es politikusnak a győzelmét valószínűsítik, a mostani magyar demokrácia eddigi négy főpolgármester-választásán sosem volt a verseny ennyire kiélezett, mint most. Demszky – aki elfoglaltságára hivatkozva, írásban válaszolt kérdéseinkre – a szabadságra helyezi kampányában a hangsúlyt.

Nincs új Közel-Kelet

Újból dörög­nek a fegy­verek Izraelben és Liba­nonban. Mire e sorok megjelennek, a legerősebb nyugati államok valószí­nűleg rákényszerítenek valamiféle tűzszünetet a felekre, de mégis: újabb és újabb kér­dések merülnek fel a konfliktus okai­val és … Tovább »

KONRÁD GYÖRGY
Mi jön a rakéták után?
Megint rakéták?

Fél órája nyomorék törpé­ket láttam egészséges fi­atal újságírók hátán, ha más nincs, ők viszik a tehetetleneket egy autó­hoz, ahol majd kiteszik őket, olyan helyen, ahol nincs nagy bombave­szély. Saját erejükből … Tovább »

HELLER ÁGNES
A nem is olyan rejtélyes Irán

Irán egy ország, melyet az emberek többsége nem ért. Több­nyire egy kalap alá szokták venni az arab országok többségével, így példá­ul Szíriával, a háború előtt Irakkal vagy esetleg Egyiptommal. Pedig perzsa ország, mely nem … Tovább »