Bármilyen abszurd, Malac a zsidó néppel érzi magát hasonlatosnak, és ki
is mondja, átélte fajtája genocidumát. Ez nagyon sok kérdést vet fel.
Mindannyian számos identitással rendelkezünk, mégis, legtöbben egy fő
alappillért keresnek, amire ráépíthető a többi, holott a több alappillér
mindig stabilabb. A kérdés az, bevállalható-e a társadalomban,
bármelyik elutasított tulajdonságunk?

„Heisler idén tavasszal vezető tisztségek várományosaként indult a
hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt
kavarva állították félre az apparátus urai. Mostani kitüntetése
valószínűleg szolid üzenet: az állam szemében a Mazsihisz és a zsidóság
immár nem azonos fogalmak.

„1949-50-ben jártunk el a templomba. Egy este hazajött a papám, és azt mondta jiddisül a mamámnak: képzeld, elveszik a zsinagógát. Kezdődtek az antiszemita – „cionistának” – mondott szovjet orvosperek, beszélték, hogy minden zsidót ki fognak telepíteni innen Kárpátaljáról is Birobidzsánba, az úgynevezett zsidó autonóm köztársaságba, a keleti határvidékre.”

Szerintem egy nő sokkal empatikusabb és jobb válságkezelő. Bár a gender
közgazdaságtan szerint ebben nincs különbség, én mégis úgy látom, hogy
optimistábbak és válságtűrőbbek vagyunk.

Végső soron ez az üzenet. Hogy van a pokolból út visszafelé. Azt a
feladatot tűztem magam elé, hogy ezt az igazi históriát meghatottság,
szentimentális felhangok nélkül próbáljam megírni

Az Egyesült Államok következő Poet Laureate címmel kitüntetett lírikusa –
a „nemzet költője” 2011-ben, a Detroit-ból, munkáskörnyezetből származó 83 éves Philip Levine. 

A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

Kutatás-fejlesztési együttműködésről, a kritikus infrastruktúrák
védelmének informatikai hátteréről és energetikai kérdésekről tárgyalt
július végén Izraelben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter –
olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) honlapján hétfőn
megjelent közleményben.

A Pészach utáni első szombaton megtelik Izrael közepén a ben shemeni
erdő – az egész világról itt gyülekeznek a Kárpátaljáról elszármazott
zsidók és faszénen sütik a húst mindenütt.

Arra biztatunk mindenkit, akinek New Yorkról eredeti látásmódú, jellegzetes hangulatot megörökítő fényképei vannak, különös tekintettel a város zsidó vonatkozásaira, küldje el az [email protected] címre augusztus 30-ig, a tárgyban a New York-fotó jelzéssel.A levélben, kérjük, … Tovább »

Az Odeont javaslom de ő ragaszkodik a Kino-hoz. Szerintem mindkettő
egyformán jó társasági hely amolyan „cool kult”– erre le is csap: – Ez
az. Olyan jó volt, amikor utoljára az egész Kultúrház ott volt a
Kinoban. – Most már én is emlékszem, Hajdú Szabolcs Bibliothèqe
Pascal-ját nézte itt az egész szerkesztőség, mert éppen arra készültünk,
hogy a következő Kultúrházban Nóra és én együtt vitassuk meg a filmet. 

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

„Jól ismerem azt a kérdést, hogy kinek van joga Holokauszt Központot
vezetni. Mint az angliai Nottinghamshire egyik metodista lelkészének
fia, nem mondhatnám magától értetődőnek, hogy én alapítottam meg az
Egyesült Királyság Holokauszt Központját. Az sem tekinthető
nyilvánvalónak, hogy éppen engem választottak a Nemzeti Holokauszt
Emléknap elnöki posztjára.

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
 

Bíró Dániel halálos jegyességben él a tudással, s mivel a tanulás során
négyezer évnyire repül környezetétől, Lábass Endre először arról
kérdezte, hogy lehet túlélni egy ilyen házasságot úgy, hogy közben az
emberi kapcsolatok is megmaradjanak. A tudományokból éppen annyi
ismeretet szerezhetünk a világról, mint amennyit más emberek által
elsajátíthatunk, felelte a magát tréfásan szabadúszó egyiptológusnak
nevező tudós, aki Halász Pétert, Erdély Miklóst vagy Dixit is a barátai
közt tudhatta.