‘Politika’ rovat archívum

Összesen 3,521 találat (3001 - 3020) a(z) Politika rovatban.

Variációk egy témára

Írta: Várnai Pál - Rovat: Politika

A családregény régi műfaj, hogy az újabb időkből csak Thomas Mann, Martin du Gard vagy Dosztojevszkij regényeit említsem. Bárdos Pál viszont fanatikusan és sorozatban gyártja a családregényeket, amelyek a saját és hozzátartozóinak a deportálásáról, pusztulásáról és túléléséről szólnak. A Keresztül – kasul az életen a legújabb ezek közül…

Obama, a zsidók és Izrael

Írta: Gadó János - Rovat: Politika

„B… meg a zsidókat, úgy sem szavaznak ránk!” – e szavakkal kommentálta 1990-ben James Baker, republikánus külügyminiszter a zsidó szavazókkal kapcsolatos várakozásait. Igen, az amerikai zsidók is zsigerből balra szavaznak – ezt a magyar olvasóknak nem kell magyarázni.

Ketten

Írta: - Rovat: Politika

“Mindig azt mondtam Editnek, hogy túl kell élni, hogy erről hírmondó maradjon, hogy ez megtörténhetett. És mégse tudtam beszélni róla, amikor megjöttem.(…) Helmuth vett rá arra, hogy igenis, kell, hogy maradjon erről nyom. És rájöttem, hogy igaza van.” 1945. január 27-én szabadult fel Auschwitz. Európa és a világ a Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából emlékezik a lágerek felszabadulására. Egy, a vészkorszak eseményeit felidéző memoár részletét közöljük az alábbiakban.

Az ember, aki tudja, mit akar

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

Ezt a benyomást keltette bennem Barack Obama a beiktatási ceremónia idején. Nem látszott rajta elfogódottság, inkább csak a felelősség tudata, mely valóban rá hárul. És – nevezzenek szentimentálisnak – felemelő eseményként éltem meg pesti zsidóként, hogy színes bőrű elnököt iktattak be az Egyesült Államokban.

Kettős kisebbségben

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Marosvásárhelyi, magyar-zsidó kulturális közegben, a cionista mozgalom izmosodó baloldali ágazatának befolyása jellemezte fiatal éveimet. Tizenöt éves koromban hurcoltak gettóba, onnét Auschwitzba. Egyetemi tanulmányaim után erdélyi folyóiratok szerkesztőjeként, illetve fotóriporterként dolgoztam. Időnként „egészségtelen” származásomnak, illetve helytelen politikai irányultságomnak köszönhetően felcseréltem azt a vasesztergályos,

Díj a városvédelemért és a zsidó identitás kutatásáért

Írta: Deák Gábor, Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Egy tüntetés kérdőjelei

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Ma, amikor erőszakos Izrael-ellenes tüntetések söpörnek végig a világon, nagyon jó, hogy Budapesten is tüntettek Izrael mellett, ugyanakkor a kivitelezés módja több problémát is felvet. Amennyire pozitív volt a Magyar Zsidó Kongresszusnak a Népszabadságban elhelyezett oldalas fizetett hirdetése, annyira nem volt az a keddi demonstráció.

Szép volt, Brunó!

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Politika

Céget alapít és családot, és pillanatnyilag elege van – nagyjából ezek a hírek terjednek, miért szünetelteti Bitter Brunó a Judapest.org-ot. Négy év blogolás után, a flódni-akcióval országos ismertséget szerezve és a Goldenblog első helyezésével a zsebében jólesően megpihenhet: amit civilként elért, épp elegendő az elégedettséghez.

„Hamasztánnak nincs katonai megoldása”

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Izrael egy demokratikus állam, természetesen vannak ellenző hangok is. Két részre osztanám őket. Mivel háború idején a népek egységbe kovácsolódnak a közös külső ellenség ellen, főként periférikus társadalmi csoportok szállnak szembe a főárammal. Egyrészt az izraeli társadalomnak sajnos a peremén élő arab fiatalok tüntettek Kelet-Jeruzsálemben és Názáret környékén, másrészt a nagyon másként gondolkodó ultrabaloldaliak, főleg egyetemisták, egy szűk értelmiségi réteg.  

Zsidóellenes akciók Európában

Írta: - Rovat: Politika

Amint azt 2000 óta megszokhattuk, Izrael és szomszédjai konfliktusa nyomán világszerte fellángolnak a zsidóellenes indulatok. Az iszlám országokban, ahol (Irán kivételével) gyakorlatilag nem élnek zsidók, ez tömegtüntetésekben, izraeli zászlók égetésében nyilvánul meg. Nyugat Európa országaiban viszont, ahol az iszlám hátterű bevándorlók száma gyakran a zsidókénak a tízszerese, az erőszakos cselekmények száma ilyenkor megugrik. 

Nagyobb, szebb, tartalmasabb

Írta: - Rovat: Politika

Novemberben harmadik alkalommal rendezték meg a Limmud-Keset zsidó közösségi és kulturális fesztivált. A helyszín a Budai Sport Hotel volt, a Normafánál. A koncepció nem változott: vonuljunk ki három napra valahová, és legyünk együtt érdekes programokon. Ebből a szempontból a helyszín jó választásnak tűnt, a buszmegállótól negyedórányi sétára levő hoteltől pedig egy kisbusz jött rendszeresen azokért, akik nem akartak gyalogolni. 

A mi Erdélyünk

Írta: Novák Attila - Rovat: Politika

Kellemetlen igazságok következnek. Amit Erdélyről tudunk, nem magunktól tudjuk, hanem bizonyos szűrőkön keresztül jut el hozzánk. Ránk hagyományozta a közösségi-családi emlékezet, vagy éppen – ha nem is tudatosan – de mi magunk formáljuk a képet. Ezek a megjelenések azonban nem tükrözik azt a történeti és geopolitikai valóságot, melyet Erdélynek nevezünk. 

Válasz a „Válaszra”

Írta: Yehuda Lahav (Tel Aviv) - Rovat: Politika

Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke cikket közölt a Szombatban Esterházy János második világháborús zsidómentő tevékenysége kapcsán. Yehuda Lahav izraeli magyar újságíró vitába szállt Németh Zsolt álláspontjával, majd az Esterházy János Emlékbizottság reagált Lahav írására. Yehuda Lahav viszontválaszát közöljük az alábbiakban, s várjuk a további hozzászólásokat. (A szerk.)

Zsidóság és jobboldal

Írta: Tallián Miklós - Rovat: Politika

A létező hazai jobboldal és a létező hazai zsidóság rendszerváltás utáni viszonya sokféleképp leírható, de az esetek többségében nemigen lehet harmonikus, megértő diskurzusról vagy jó hangulatú, konstruktív egymás mellett élésről beszélni. Ennek az állapotnak a fenntartása hosszú távon nem lehet érdeke egy racionálisan gondolkodó félnek sem.

 

[popup][/popup]