Összesen 118 találat (101 - 118) a(z) Zene rovatban.
A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsidó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »
Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekultúrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Petőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »
Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb felekezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »
Nagyapa és „unokája” a tradíció szolgálatában
Az ősi tradíció, az elődök tudásának, tapasztalatának átadása, mindig is fontos jellemzője, igazi ismertetőjele volt a zsidóságnak. Elsősorban a vallási hagyományok terén nyilvánult meg ez a tulajdonság, de az élet … Tovább »
A tradicionális dallamoktól a kortárs zenéig
Az évről évre megrendezésre kerülő őszi ״Korunk zenéje” sorozat minden alkalommal tartogat meglepetést az érdeklődők számára. Az idei kortárs zenei fesztivál október 7-i hangversenye minden szempontból ebbe a kategóriába sorolható. … Tovább »
Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity … Tovább »
Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről
A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »
A Festetics grófok egykori fészkének legszebb terméből, a tükrösből a parkba száll a héber ének: Ámi mamin… Hiszem és vallom… A dalt, mint a megelőzőket és az utána jövőket, elismerő tapssal köszöni meg a közönség: Keszthely zenebarátai, a város vezetői és más közéleti … Tovább »
Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »
A városkája nevét viselő együttes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellépésére. A 30 nőt és férfit otthonuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. Hetente két próbán csiszolja tehetségüket művészetté … Tovább »
Láng György
1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A felvidéki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igyekezett … Tovább »
Musical a hét szűk esztendőről
Tim Rice szövegíró és Andrew Lloyd Webber zeneszerző a huszadik század legnagyobb musicalsikerét aratták az Újtestamentummal (Jézus Krisztus Szupersztár). Ezt megelőzően az Ótestamentummal (József) még nem volt ilyen sikerük. Az előbbi és a további … Tovább »
Rossitól Kodályig
A Filharmónia igen szellemes bérleti koncertsorozatának estéin a különböző hitfelekezetek liturgiájához kötődő dallamok hangzanak el, a zeneirodalom számos műfajában. Ennek a sorozatnak a keretében ment végbe a Héber liturgikus dallamok című szép hangverseny … Tovább »
Aaron Copland halálára
1990. december 2-án New Yorkban meghalt Aaron Copland zeneszerző, karmester és zenei író. Az amerikai zenei élet egyik legmarkánsabb alakját veszítette el benne, aki sokoldalúság dolgában csak Leonard Bernsteinhez volt hasonlítható. Amikor – halála … Tovább »
Éppen 13 éve annak, hogy Munkácsról áttelepült Magyarországra egy fiatal zenész. De miután már Budapesten élt és dolgozott – a fővárosi Operettszínház zenekarában játszott -, még mindig el kellett telnie egy kis időnek, hogy valami egyedit, sajátosat alkothasson.
Hogy rátalált … Tovább »
Kálmán Tamás főkántor új lemeze
A zsidó kántorművészet és az operaéneklés kapcsolatáról még gyermekkoromban szereztem első tapasztalataimat. Akkoriban a fiúárvaház Vilma királynő úti, „fasori” templomába jártunk péntek esténként. 1939-ben az egyik istentiszteleten … Tovább »
Zsidó dallamok a Vigadóban
Boldogult úrfikoromban nem volt ínyemre a kötelező templomlátogatás, lett légyen az inspiráció akár iskolai fogantatású, akár drága szüleimtől eredő. Más volt, ami mégiscsak elvitt – és önként vitt el – Jehova közelébe. A zene, amely gyermekként … Tovább »
Kisgimnazista koromban kezdtem ismerkedni az operaműfajjal. Csak néhány ifjúsági előadást láttam még a Magyar Királyi Operaházban, amikor 1943-ban – sajnálatos módon az akkoriban még nem annyira törpe, de fokozottabban üldözött kisebbséghez tartozván – szükségszerűen el kellett … Tovább »