„Homoszexuális vagyok, zsidó vagyok, zseni vagyok.” – nyilatkozta megragadó tömörséggel néhány éve Allen Ginsberg buddhista drogbarát, vegetáriánus anarchista, költő és clown teljességügyi szakember.

A beatnemzedék örökifjú szentje (67 éves) két budapesti fellépése tanúsága … Tovább »

Beszélgetés a Muzsikás együttes magyar zsidó népzenei gyűjteményéről

A Muzsikás együttes 1973-ban alakult Létrejöttük annak a hatvanas évektől indult reneszánsznak a része, mely a néphagyomány újrafelfedezését, az autentikus népi kultúrához való visszanyúlást tűzte ki … Tovább »

Rangos kulturális eseményként jegyezték be Budapest őszi-téli zenei kalendáriumába a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Nemzeti Filharmónia Zsidó dallamok a zeneirodalomban című estjét. Értékessé tette már maga a program. Az ugyanis miközben megőrizte az eltérő ihletettségű … Tovább »

Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését.

Különösen a 20-as … Tovább »

Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. … Tovább »

Június 10-én páratlan koncert helyszíne volt a Csokonai Művelődési Központ. A New York-i The Klezmatics együttes jiddis népzenét játszott a zsúfolásig megtelt kultúrház érdeklődőinek. A műsort végighallgatva nyugodtan állíthatom, hogy minden várakozást felülmúlt a modern klezmerek … Tovább »

Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »

Igazi zenei csemegével lepte meg nemrégiben a kántor­művészet iránt érdeklődőket a Hungaroton Kiadó. Az Izrael Music jóvoltából archív felvételeket adtak közre a héber kántorművészet elmúlt évtizedeiből és a századforduló ide­jéből, a legjelesebb képviselők előadásaiból … Tovább »

A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsi­dó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »

Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekul­túrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Pe­tőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »

Évszázadok héber dallamai
Zenei életünkben egyedülálló sorozat bemutatására vállalkozott a Budapesti Tomkins Énekegyüttes. Az elmúlt hónapokban alkalomról alkalomra a legjelentősebb fele­kezeti liturgiák keresztmetszetét adták a Budavári Palota E épületében, a Királypincében.
„A … Tovább »

Nagyapa és „unokája” a tradíció szolgálatában
 Az ősi tradíció, az elődök tudásának, tapasztalatá­nak átadása, mindig is fontos jellemzője, igazi ismerte­tőjele volt a zsidóságnak. Elsősorban a vallási hagyo­mányok terén nyilvánult meg ez a tulajdonság, de az élet … Tovább »

A tradicionális dallamoktól a kortárs zenéig

Az évről évre megrendezésre kerülő őszi ״Korunk zenéje” sorozat minden alkalommal tartogat meglepetést az érdeklődők számára. Az idei kortárs zenei fesztivál október 7-i hangversenye minden szempontból ebbe a kategóriába sorolható. … Tovább »

Az izraeli születésű Joseph Malovany korábban a Tel-Aviv-i Bilu zsinagógában és az izraeli hadseregnél, majd Johannesburgban, valamint a londoni zsinagógában működött kántorként. Legmagasabb zenei végzettségét a Tel-Aviv-i Zeneakadémián, valamint az angol Royal Academy és a Trinity … Tovább »

Gondolatok az erdélyi jiddis népköltészet egy sajátos zenei továbbéléséről

A kutatók többsége úgy véli, hogy elsősorban a zsidóság mély vallásossága volt az, ami a Szentírás, az imák és egyéb vallásos iratok szavait és kifejezéseit átvitte a profán nyelvhasználatba, … Tovább »

A Festetics grófok egykori fészkének legszebb terméből, a tükrösből a parkba száll a héber ének: Ámi mamin… Hiszem és vallom… A dalt, mint a megelőzőket és az utána jövőket, elismerő tapssal köszöni meg a közönség: Keszthely zenebarátai, a város vezetői és más közéleti … Tovább »

Amióta – negyvennégy éve – Bronislaw Huberman nincs az élők sorában, a világ zenei közvéleménye Yehudi Menuhint tudja a legnagyobb élő hegedűművésznek. Az egybevetés kettejük között több okból helytálló. Mindketten Mozart-korban, Huberman tizenegy, Menuhin tizenkét évesen lépett … Tovább »

A városkája nevét viselő együt­tes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellé­pésére. A 30 nőt és férfit ottho­nuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. He­tente két próbán csiszolja tehet­ségüket művészetté … Tovább »

Láng György

1942-ben, egy tél éjszakán, valahol, ismeretlen, vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagy­tak a gyilkos hidegben. A felvi­déki deportáltak mélyen vallásos csoportja még sötétedés előtt igye­kezett … Tovább »

Musical a hét szűk esztendőről

Tim Rice szövegíró és Andrew Lloyd Webber zeneszerző a huszadik század legnagyobb musicalsikerét aratták az Újtestamentummal (Jézus Krisztus Szupersztár). Ezt megelőzően az Ótestamentummal (József) még nem volt ilyen sikerük. Az előbbi és a további … Tovább »