Francia nyelvű beszélgetés (tolmácsolással), a Bálint Ház Kohn termében (Budapest VI. ker., Révay utca 16.) a Szombat folyóirat és a Mazsike szervezésében.  

A Költészet Napjának apropóján a Holokauszt Emlékközpont vendége lesz a Várad című folyóirat szerkesztősége.  

A cionizmus pesti születésű alapító atyjának születési évfordulójára emlékezve a Magyarországi Cionista Szövetség kerekasztal beszélgetést szervez.  

Egyszerű dal

Hogy engem lássál, nézd meg, kedves, a kertet,
A lombosat, árnyasat, rejtőst, a domb ölén.
Bizony, mert én is lombos, rejtős vagyok.

Ha engem szólítsz, kedves, szólítsd a szellôt,
A sietőt, suhogót, susogott titkok tudóját,
Mert bennem is vagyon sok suttogott … Tovább »

Konrád György: Zsidókról. Európa Könyvkiadó, 2010. 228 oldal, 3300 forint

Németh Gábor anno elmesélte egy randevújának történetét: göndör hajú lány, közös baráti körből a bárpultnál addig kerülgeti a forró kását, amíg nekiszegezi a kérdést: „Te zsidó … Tovább »

Több mint tíz éve már annak, hogy Árvai Joliban – Popper Péter közeli barátjában, aki sajnos már szintén nincs közöttünk – felmerült a gondolat, kettejük beszélgetése kapcsán: portréfilmet kéne készíteni Péterről. A film elkészült, még VHS formátumban, meg lehetett vásárolni … Tovább »

Nagy-Britanniában él Európa második legnépesebb, becslések szerint mintegy 300 ezer fős zsidó közössége, s e közösség kétharmada londoni lakos. Van, aki rendszeres zsinagóga-járó, van, aki nem, van, aki évek óta nem tette be a lábát zsinagógába, ám a fontosabb zsidó vallási … Tovább »

Tegyük ezt még hozzá címmel Lajtai Péter alkotásai tekinthetők meg március 17. és május 16. között a Magyar Zsidó Múzeumban.
 

Várnai Pál: Életeim című könyvének bemutatója
 

Újabb előadás dolgozza fel a romák ellen elkövetett gyilkosságokat, ezúttal a Trafóban.
 

Előadássorozat a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat szervezésében. A Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek a jelenünk által felvetett problémák, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.
 

Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. 

Kiindulópont Liszt Ferenc A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigány zenére vonatkozó része. (A könyv eredetileg 1859-ben Párizsban jelent meg Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel.)
 

2011. március 6-án zenekarok, női előadók és civil szervezetek együtt mutatnak példát arra, hogy a Nemzetközi Nőnap több is lehet, mint üres gesztus pár szál virággal.
 

“Éhe a Szépnek…” – nagyváradi művészsorsok a két világháború között címmel nyílik kiállítás március 9-én 15 órakor a Holokauszt Emlékközpontban. A Száműzött művészet programsorozat újabb tárlata Nagyváradot, s a két világháború között a „Körös-parti Párizsban” festőiskolákat alapító művészeket mutatja be.
 

„Feltaláltam a rövid élet titkát!” – e szavakkal állított be egyszer Darvas Szilárd a Ludas Matyi szerkesztőségébe. Sajnos, igaza lett: alig múlt ötven éves, amikor éppen ötven esztendeje meghalt- Költőként indult, később közkedvelt humorista és konferanszié lett. Humoreszkjein kívül filmforgatókönyvet, librettót is írt: számos népszerű operett átdolgozása szintén az ő nevéhez fűződik.

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására.
Tunézia után Egyiptomban is távozott az évtizedekig hatalmon lévő elnök.
Egyiptomban, a legnépesebb arab államban Mubarak rendszere erősen
korlátozta a demokratikus jogokat, ugyanakkor nem hagyta kibontakozni az
iszlamistákat. A stabilitást  Mubarak garantálta, személye pedig
garanciát jelentett az Izraellel kötött béke fenntartására. Az elnök
elmozdítása alapvető változásokat indíthat el a Közel-Keleten, mindez
hatással van Izraelre is.

Tom Segev: Simon Wiesenthal. The Life and Legends. London: Jonathan Cape, 2010. 482 Pgs. A héber eredetiből angolra fordította: Ronnie Hope.

Tom Segev az izraeli „új történészek” egyik legismertebb reprezentánsa. E csoport az elmúlt évtizedek során kulcsszerepet … Tovább »

Jakov Glatstein, az amerikai jiddis kultúra emblematikus alakja, költő, író, kritikus 1896-ban született Lublinban.

Jakov (Jacob, Yakov, Yaakov, Yankev) Glatstein (Glatshteyn) anyai ágon rabbi-ősök leszármazottja, apai ágon zenei indíttatást kapott, és jiddis írók ismeretségét. … Tovább »

A 17 éves Ornak kell eltartania saját magát és édesanyját. Ennek érdekében nem riad vissza semmilyen munkától és a legősibb foglalkozást választja.
A film elnyerte az “Arany Kamera” díjat Cannesban. A kritikusok elismerően írtak a két főszereplő, Dana Ivgi (Or) és Ronit Alkabetz (az édesanya) brilliáns játékáról.