2013. június 22-én a Papp László Sportarénában 

Délelőtt a budapesti Gozsdu udvarban a Klezmerész Band koncertjével és a Gouba dizájnvásárral megkezdődött a 15. Zsidó Nyári Fesztivál.

A képek gyűjtője egy elzászi zsidó művészetkedvelő kereskedő, akit cége a századfordulón Párizsba delegált.

Egykori zsidó sportolóknak állít emléket a Magyar Zsidó Múzeumban hétfőn nyíló kiállítás: az Egykor nekik szólt a himnusz című tárlaton mások mellett Hajós Alfréd úszó, Petschauer Attila kardvívó, Székely Éva úszó és Keleti Ágnes tornász sikereit idézik fel.

Klein Rudolf, Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség (Budapest: Terc, 2011. 678 oldal.)

Zsidó óvodák Budapesten

Interjú a Szilágyi Áron olimpia bajnok kardvívót felkészítő „lélektani” team tagjával, dr. Kárpáti Róberttel.

Miért fontos egy zsidó párnak, hogy vallásos esküvője legyen? Mit lehet tenni akkor, ha a zsidó esküvőn majdnem mindenki keresztény? A nem zsidók miért keresnek zsidó partnert maguknak?

Susog az akácos, s a film főhősei folyamatosan mennek. Az iskolakerülő roma fiú bottal csapkodja az ágakat, megnyugodni csak a szépen berendezett picében, bunkerében tud, ami igazi otthon, az egyedüli, ami megadatik neki. Anyja, két munkahelye közt sietve önmagát öleli át. Férje … Tovább »

A bécsi központú Centropa tizenegy országban bemutatott kiállításának magyar változata a Holokauszt Emlékközpontban látható.

Az itt látható fotók nem híres fényképészek művei – személyes képeket láthatunk a kárpát-medencei zsidóság családi fényképalbumában lapozgatva. … Tovább »

A színpadon egy magát öngyilkos merényletre szánt palesztin asszony tagad, hárít, próbál hazugságok mögé bújni kihallgatói elől.
Nem a vádaktól, nem a haláltól fél, hanem az élettől és a megszégyenüléstől. Mögötte egy premodern társadalom robbanásra kész belső feszültségei.
A … Tovább »

Ha az élet elég hosszú, kilencven, száz vagy százegy év – gondoljunk Hans Keilson (1909-2011) író és pszichoanalitikusra – akkor gyalázkodás, üldözés, idegenbe menekülés és földalatti mozgalom után, azok utódaitól, akik az életére törtek, lehet akár díszpolgárságot is … Tovább »

Aviézer Ravitzky: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Kalligram kiadó, 2011. 384 oldal, 2700 Ft.
Aviézer Ravitzky izraeli történészprofesszor nagyszabású eszmetörténeti feladatra vállalkozott művében: a hagyományos zsidó messiáseszme és a cionizmus viszonyát, konfliktusos … Tovább »

Bal vállammal támasztom a veranda falát, és az erdőt bámulom. Jobbomban egy pohárka siller. A boros kehelyből kövér málnaszemek dús illata gurul elő. Egyedül vagyok.

Frászkarikát!
Szemben a Badacsony. Órák óta ülök egyedül a parton, és hagyom, hogy a hullámok halk társasága … Tovább »

Kimenő

Barátok ajánlották az új lengyel filmet
az Oxford Street-i Akadémiában.
Így csatlakoztunk a mozipénztárak örök-melankolikus
sorban állóihoz. Eső bágyadt javaslatait fújta
felénk a szél és harmónika hangját.
Később a bársonyos sötétben, kínosan
bámultunk át … Tovább »

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

Mózes ház, Dor Hadas, Marom, Sirály. E bűvös szavakból a „mezei” olvasónak vélhetőleg a Sirály mond valamit: a Király utca e népszerű kulturkocsmáját épp cikkünk írásának napjaiban (május közepe) záratta be a VI. kerületi önkormányzat.
A Sirály zsidóság és multikulti … Tovább »

Nincs ma már olyan valamire való nyugati bédekker Pestről, mely nem szentel néhány oldalt a pesti zsidónegyed romkocsmáinak és sörkertjeinek. A Szóda, a Szimpla és a Mumus után – a teljesség és az időrend igénye nélkül – jött a Tetthely, a Télikert, a Tűzraktér, a Corvin … Tovább »

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Mario Balotelli, akinek góljaival Olaszország a 2012-es EB-döntőbe jutott, hároméves korától egy olaszországi zsidó család otthonában nőtt fel.