Vaszilij Grosszman: Élet és sors
Tömör, osztatlan csend honolt a tájon, a világon mintha nem lett volna, se a sztyeppe, se a köd, se a Volga, csak a csend. A sötét felhőkön gyors fényfodor futott végig, aztán a szürke köd vörös lett, és egyszerre mennydörgés rázta meg az eget és a földet…
Az ezernyi izzó ágyúcső … Tovább »