Egy magyar író a növekvő antiszemitizmusról – 1943-ban.

A 18 éves Myam Mahmoud az arab világban élő nők gondjait szólaltatja meg.

Második alkalommal rendeztek Zsidó Filmfesztivált.

Részlet Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn c. könyvéből

Gazdag Gyula filmrendezővel beszélget Surányi Vera

Idén lenne száz éves Hahn István, a 20. századi magyar judaisztika egyik legérdekesebb egyénisége.

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

„Az irodalmi klub székhelye külön palota volt.”

… és nem volt szabad feltennünk a nevét a plakátra.” A bukaresti zsidó színház művészeinek emlékeiből.

A békéért buliznak

Avagy: mi az a biológiai végrendelet?

Kövesi István – akit gyűjtőtársai „kóser Pistinek” neveztek – az újlipótvárosi Csanády utca 5. szám alatt lévő kóser húsbolt aranylelkű mészárosa volt. Úgy hírlett róla – legalább Anna Margit beszámolója szerint –, hogy a rászorulóknak némi pénzt is csomagolt a hús mellé… Kövesi és felesége híres volt saját készítésű savanyúságáról, melyből nyugatra is exportáltak. De a családtagokon és barátokon kívül alig tudta valaki, hogy mit rejt az üzlet fölötti lakásuk: egy heterogén összetételű gyűjteményt klasszikussá nemesedett modernekből, főművekkel, kevéssé hullámzó színvonallal (ami nem mondható el minden gyűjteményről!). Hogy mindezt miből? Nem is a húsból, hanem a csalamádéból…

Újraértelmezett judaikák

Ritkán találkozunk a barátságnak olyan szép megfogalmazásával, mint Györe Balázs Barátaim, akik besúgóim is voltak című könyvében.

…akik nem szeretik a zsidókat.

Allen Ginsberg és a beat-nemzedék

 Részlet Ari Shavit: Hazám, az ígéret földje c. könyvéből

125 éves születésnapját ünnepli az MTK. Ennek alkalmából idézzük az MTK, a VAC és a többi zsidó sportklub születését.