2016. július 14-én, életének hatvanhatodik évében elhunyt Esterházy Péter. Búcsúként jeruzsálemi látogatását idézzük fel.

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

Regényrészlet

129 éve, 1887. július 7-én született Marc Chagall.

Chagall a mai Fehéroroszország területén, Vityebszk városában született kilencgyermekes ortodox zsidó családba. A rajzolás alapjait az iskolában sajátította el, majd egy helyi realista festőtől tanult. 1907-ben Szentpétervárra … Tovább »

A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

Elie Wiesel már életében intézménnyé vált. A khurbn, a soá emlékezete, egy kiirtott nép, füstté vált holtak nagykövete volt.

88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.

Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

Előhang

Apám, Gríger Lajos, azt mondta egyszer otthon a konyhában anyámnak, ha a zsidó el tud egy üzletet vezetni és még nyereséggel is dolgozik, úgy arra az ő két fia is képes lesz.

A könyvhétre jelent meg a kétnyelvű, kortárs héber versantológia, A szomjúság járványa. A verseket Rami Saari válogatta, Uri Asaf és Marno János fordította. A könyvbemutató és a MÜPA-ban tartott felolvasóest alkalmából Budapestre látogatott az antológia két izraeli szerzője, a Bagdadban született Roni Somekh és a drúz Salman Mashalha. Velük, és az egyik fordítóval, Uri Asaffal beszélgettünk.

Nem szeretek különbséget tenni a zsidó és a gój barátaim között, hogy is tehetnék, van azonban egyetlen dolog, amiben a bibsi haverokra mindig jobban lehet számítani. Akár akarod, akár nem. Amikor ugyanis lelép a pasid, tegyél bármit, beindul a kavarás a kommunában. Naná, hogy a hátad mögött, a tudtod nélkül. A szingliséged hirtelen központi beszédtémává válik, és onnantól az összes ismerős azon kezdi törni a fejét, kivel kellene összehozni „azt a szegény,” egyedül maradt lányt.

A digitális képek poszt-gutenbergi világában hatalmas változást él át a világ. Ez a vizuális művészeteket, benne az építészet is megrázza, amit a Biennálé, a legfontosabb nemzetközi mustra is jó ideje jelez. Sztárok helyett új vezérfonal kerestetik.

A chilei építész, Alejandro … Tovább »

Az őszi díjszezon nem múlhat el holokauszt-dráma nélkül, de a film nézőpontja kétségkívül új.

A Denial (Tagadás) cselekménye a második világháború helyett az 1990-es években játszódik. A forgatókönyvet Deborah E. Lipstadt amerikai … Tovább »

Interjú Hidas Judittal

Meghívással tiszteltek meg egy idegen nyelvű költészeti antológia bemutatójára. Lapozgatva a jó illatú kötetet, feltűnt, hogy a magyar költészetet ismertető könyvben sehol se találom Szép Ernőt. Kihagyták. Este felhívtam mindent tudó barátomat, Mihályi Gábort és méltatlankodva közöltem vele, milyen otromba megkülönböztetést vettem észre. „Ne csacsiskodj, Pali.”  Mondta.”Te is tudod, nincs benne a kánonban.”

Részlet Menyhért Anna Ünnepi Könyvhétre megjelent regényéből.

Részlet Závada Pál Egy piaci nap című, könyvhétre megjelenő regényéből.

Amikor elmenekültem a piacról, úgy futottam, ahogy utoljára lánykoromban. Csak most már nem bírtam, fulladtam, és meg voltam rémülve. Soha nem találkoztam még ekkora indulattal, nem láttam ennyire józan … Tovább »

Részlet Simon Róbert: Politika az iszlámban című, könyvhétre megjelenő könyvéből.