Leon Uris: Exodus
A Pentateüchosz, a Tóra második könyvében foglaltatik az Exodus his­tóriája sziklánál is szilárdabb kő­táblákba vésetten. Benne Isten Mó­zes által szól hozzánk, megtudjuk, hogyan menekül el az egyiptomi rabság megalázó, ám szegényességé­ben állandó „húsosfazekat” … Tovább »

Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek

Primo Levi saját bevallása szerint akkor értette meg Auschwitz lénye­gét, amikor egy német őr szigorú pe­dantériával közölte vele: itt nincse­nek miértek. A halál árnyékában persze nem lehetett meditálni e mondat értelmén, … Tovább »

Kertész Imre:
„Nem!” jajdul fel a könyv első szava, és ez a tiltakozás, úgy, fel­kiáltójellel, idézőjelben még tizennyolcszor ismétlődik, s a fejezetek nélküli műben a tizennyolc „Nem!” töri csak meg új bekezdésként az író monológját, amelynek mondatai olykor egy-egy … Tovább »

Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy ér­tékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörté­neti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik.
A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább al­bumnak … Tovább »

ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vas­madarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »

BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre le­váltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felol­vasott írása által kiváltott botrány ürü­gyén az író … Tovább »

Messziről érkezett egy könyv. Nem a küldeményt felvevő és to­vábbító postahivatal, az izraeli ki­adó van távol tőlünk, hanem a ver­sek megírásának ideje, az 1944-es-1945-ös esztendő. Meg a fogantatás körülménye. Hiába maradt ránk másoktól is, elpusztultaktól, köztük a … Tovább »

A groteszk kép egy könyv címlap­jának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a közép­ső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »

Előszó egy készülő könyvhöz
AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a har­madik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”.
Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lo­vasról, … Tovább »

JÁTSZOTTÁK A MOZIKBAN, áp­rilisban pedig a Televízió is bemu­tatta a Malenkij robot című doku­mentumfilmet. Azokról szól, akiket 1945 áprilisában észak-magyarországi falvakban szedtek össze könnyű munkára – ez volt a malenkij ro­bot -, és lett a néhány órás, esetleg néhány … Tovább »

Kőbányai János:

A Tevan Kiadó könyvheti újdonsága

Kőbányai János esszékötetében, akárcsak előző könyveiben, nagy szociális érzékenységgel tapint rá a változó idők változó aktuali­tásaira, allergikus pontjaira. Ta­nulmányainak egyik része a ma­gyarországi zsidóság … Tovább »

KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Ma­rietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak első­sorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »

Maus címmel különös képregény jelent meg 1986 őszén az amerikai könyvpiacon. Az első kiadást villámsebesen követte a második, majd a harmadik is, ám az olvasók még fürgébbek voltak, elővétellel már a nyomdából „ka­parintották meg” a művet. A comics hazájában szinte példátlan … Tovább »

Karcsú kis kötetet hozott a posta Izraelből, számomra ismeretlen fel­adója a szerző: Zimán-Izsák Mária. A „Betűsírkő Évának” című vissza­emlékezésében – inkább nevezném vádiratnak – imádott Éva húga alakját rövid, földi pályafutása fon­tosabb eseményeit, mindenekelőtt … Tovább »

OROSZ KÁROLY, mint érzékeny ember, sajátos utat járt végig: el­ment szülőfalujába, Dombrádra, ki­kérdezte a még élő szemtanúkat, s félszáz oldalas olvasmányos, jól megírt tanulmányban összefoglalta a dombrádi zsidóság történetét. Két sarokszámmal jelezhetjük ezt a ne­héz … Tovább »

SOK SZÓ esik mostanában arról, hogy milyen emlékművet kellene ál­lítani a magyar nemzet testéből ki­szakított, a fasiszta népirtás áldoza­tául esett hatszázezernyi zsidónak; vajon nem az elhallgatott igazság további ködösítését szolgálja-e az a szándék, amely együtt akarja … Tovább »

Lenyűgözően bájos és értékmentő könyvet adott ki az Európa Könyv­kiadó. Címe: Erdélyi jiddis népköl­tészet. A kötet meghökkentő is, mert nem Magyarországon, nem is Erecben állították össze, hanem ott, ahol már alig akad zsidó, és elkészítését, minden bizonnyal, a hatóságok … Tovább »

A keresztény legendárium neve­zetes helye egy jeruzsálemi domb, melyet a Gonosz Tanácskozás Hegyének neveznek. A történelem szinte szimbolikus iróniája, hogy az angol megszállás évtizedei alatt ezen a dombon állt a brit főbiztos palo­tája. Amosz Oz hármas kisregény-­trilógiáját … Tovább »

Hogy a „le a kommunistákkal!” jelszót hallva ösztönösen kissé kel­lemetlenül érezzük magunkat (azt gondolván, hogy egyenesen követke­zik belőle egy másik jelszó: „le a zsidókkal!”) – több mint érthető. Ráadásul mint megannyi hisztériába átmenő előítéletnek, némi … Tovább »