– zsidók, keresztények, mohamedánok Izraelben címmel nyílt meg az Izraeli Kulturális Hét keretében Müller László fotóriport kiállí­tása a Néprajzi Múzeumban, s augusztus 30-ig várja látogatóit.

*

Három sátor köré csoportosították a képeket az U alakú ki­állítási … Tovább »

(I. B. Singer: Szerelem és száműzetés, Gondolat Könyvkiadó 1991. Fordította: Mészáros György, 395. oldal, 288 Ft.)
Száműzetés annyit tesz héberül: galut, jiddisül gólesz. A zsidóság kény­szerdiaszpóráját nevezik így. Nem cso­dálkoznék, ha Singer szándékosan használná … Tovább »

Igazi zenei csemegével lepte meg nemrégiben a kántor­művészet iránt érdeklődőket a Hungaroton Kiadó. Az Izrael Music jóvoltából archív felvételeket adtak közre a héber kántorművészet elmúlt évtizedeiből és a századforduló ide­jéből, a legjelesebb képviselők előadásaiból … Tovább »

A keramikusok istenkísértők, hisz ahogy az öreg sza­kállas ők is a lábbal taposott földből formáznak életet. A kerámiaszobor kicsit a Föld őstörténetét is magában foglalja: nagy hőfokon ölti fel végleges alakját, s aztán lehűlt mivoltá­ban is kisugároz valamit kemencei őskorából. … Tovább »

Magén István mítoszteremtő. Képzelete mitologikus bibliai tájak felett csapong, megérint egy-egy embert, hegyvonulatot, virágot és fel­hőt, de nem időzik el egyiknél sem. Festményein nem konkrét embe­rek konkrét arca, nem a felismerhető táj varázsa vagy döbbeneté mu­tatkozik meg. … Tovább »

Izraelben sokan tanulnak művészeti iskolákban az éret­tebb generáció tagjai közül. Az az elszántság, mellyel a napi munkájukban helytálló családanyák és apák dédelgetett ál­maik megvalósításába belevágnak, félresöpri az életkorból származó rossz beidegződéseket. Többnyire … Tovább »

(regényrészlet)
Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalma­zott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél … Tovább »

„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tisztele­tére rendeztek. … Tovább »

A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsi­dó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »

Szívem Keletre vágyik

Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton,

hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom,

miként teljesíthetném esküm s kötelességem,

míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen.

Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom,

ha a … Tovább »

Háború
Első pillantásra gyönyörű lánynak látszik:
a háborúval minden férfi játszani vágyik,
de amikor végre eljutnának az ágyig,
csak rút boszorkány, kibe foguk belevásik.
Ég és Föld
Az eget s a csillagokat nézem,
a földet, csúszó-mászó lényeit,
és kutatom megalkotásuk … Tovább »

A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm … Tovább »

A sötét színpadon egyetlen árva fénycsóva lányok gyűrű­jét világítja meg. A kör közepén fekete, göndör hajjal, borostás arccal, fekete ingben és nadrágban a próféta, kezében óriási bot. A gyűrű szétnyílik, a próféta a színpad szélére jön, és bot­jával kimérten, … Tovább »

Tűz,

fa,

kés együtt van.

És az áldozat?

Előttem megy, hátán a fa.

A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák,

neve öröm volt, nevetés.

Kacagott Sára,

nevetett az égi hírnökön

s esztendőre újra csak nevetett.

Karján az ajándék:

ez a fiú, aki most … Tovább »

A remény
Mi más jelképezné jobban egy nemzet identitását saját nyelvén alkotott irodalmánál, annak is talán legérzékenyebb részénél: lírájánál? Mi más jelképezné különbül egy állam szuverenitá­sát himnuszánál? Amikor 1887-ben Naftali Herz Imber papírra rótta versét, … Tovább »

1

Mit értett meg az apja válaszából

oltár kövénél Izsák, a gyerek,

és századunkban, mikor máglya-lángtól –

Ki mindent láthat, mért engedte meg?

Apja nyugodt: Istennek áldozat.

Ha lázadó, úgy miért ő az egy?

Míg rozsét vágat fiával, s hozat,

kétely-kínozva … Tovább »

Simogató tavasz az udvaron.

Egy fa virágban. Négy kislány játszik

két szent nyelvóra között

az emlékfal előtt, amelynek

márványán Levi, Sonino, Cassuto

és más nevek

nyílegyenes sorokban, mint az újságlapon

vagy mint a Tóra tekercsein.

A fa úgy áll ott, … Tovább »

Szinte barlangrajzoknak tűntek Kováts Albert festményei a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermeiben. A katakombákra emlékeztető, apró helyiségekből álló terem­sor falairól egy következetes művészegyéni­séget ismerhetünk meg, aki a közelmúlt ha­zai művészetét épp úgy … Tovább »

Hogy kerül az angliai kisváros ilyen messzire valódi helyétől? Úgy, hogy a Wesselényi utcai gyerekek mutatták be, először iskolájuk purimi ünnepén a Judith Grünfeld hasonló című re­gényéből készített musicalt, méghozzá angol nyelven!
A Shefford igaz törté­neten alapul. Ide … Tovább »

Schein Gábor: Szavak emlékezete. Hungavia – Kráter Kiadó 1992. 85 old., 86 Ft.)
A végéről válik értelmezhetővé Schein Gábor első verseskötete, ha az utolsó ciklusban rendezett versfordításait tanulmányozzuk. Költészetének forrásvidéke a csend felé tendáló, a végső letisztultságot … Tovább »