(Kardos G. György: Jutalomjáték, Ab Ovo Kiadó 1993.204 oldal, 320forint.)

Szokták mondani, a jó irodalom olyan, mint a tenger.

Kinek mekkora az edénye, annyit meríthet belőle. Akinek gyűszűje van, gyűszűnyit, akinek vedre, vödörnyit. Kardos G. György új regénye igencsak példázza … Tovább »

Tábori György: Jubileum című drámája a Radnóti Színpadon

A sírkövek tövében furcsa em­berek ülnek. Első pillantásra bábuknak tűnnek, holott mo­zognak, sóhajtoznak, tesznek-vesznek a színpad – a temető – porában, még­sem lehet pontosan tudni, élnek-e, vagy sem. Egy porcelánbaba-fehérségű … Tovább »

Csak most kezdett előttem megvilágosodni,

csak most kezdtem megérteni, meglátni,

mi a tükörkép és a valóság, csak most –

amikor már megvénültem.

Mi az, ami igazán megsajnál

és mi az, ami csak színlelés,

félelemre kevés maradt az évekből –

és már jelzéseket … Tovább »

Horváth Éva és Kiss Ferenc fotóművészek, e sorok írójával együtt, immár harmadik éve követik nyo­mon a munkácsi hitközség életét. Kárpátalja végóráit élő, hajdan messze földön híres zsidó vallási központjának mai szellemi örököseit faggatva tragikus múlt­jukról, … Tovább »

„S távoztával letűnt a világ” – doktor Baumann ujjai ezeknél a szavaknál engedtek, a könyv megcsusszant, utána összeolvadtak a sorok és értelmetlen zagy- vasággá egyesültek. De a doktor ezt már nem találta furcsának, elszenderedett. Kockás ingének bő ujjából szőrös, barna … Tovább »

A kultúrára manapság sokan legyin­tenek, szép dolog, de megélni belőle… úgy tűnik, Mezei András költőnek ez is sikerül. Amióta ugyanis főtitkárként jegyzi azt a tavaly év végén megalakult gazdasági társaságot, amelyről részlete­sebben is szólunk majd, azóta kevesebb problémája … Tovább »

Minek győzködni olyan Istent,

kérded: ki úgy se létezik?

Ha nincs Isten, sokkal szebb

hinni benne, ha

tőlem való az Ő kegyelme.

Istenem . . .

Istenem vezess a jóra.

Tarts meg a népek, nemzetek,

ideológiák senkiföldjén,

és bocsásd meg az én vétkeimet … Tovább »

(Mezei András: Adorno. Belvárosi Könykiadó, 1993.160 oldal, ár nélkül.)

Félnek a szótól, ha igaz, s ha vádolj félnek a papírra rávésett lángtól…” (Bari Károly)

Mezei András új verskötete, az ״Adorno” második ciklusának ״Beszédtöredékek” olvasása közben válik … Tovább »

Ikonológia képmagyarázatot jelent. Az ókor kezdetén, a hieroglifikus írás születésekor, kép és írás még egyet jelentett, nem is jelölte külön szó a mára csak a költészetben megmaradt azonosságot. A reneszánszban rádöbbentek, hogy a Korán nevében gyújtogató kalifa tevékenysége … Tovább »

Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »

Traian hűséges szemét rámeresztette Krausz tisztviselő úrra, aki fáradtan dőlt hátra székében, amikor az utolsó munkásnak is leszámolta a bérét. Csendesen, szertartásosan folyt a bérfizetés, pisszenés nélkül vették fel a pénzt a móc erdőmunkások, csak az ezüst százasokat … Tovább »

Hajnalban slaggal esnek a folyosónak

Hajnalban a nővérek kávét hoznak

Hajnalban álmos a Kecskefejű is

nőm odaben vajúdik

Pihenj jó Patás

most ne

csak most ne árts

Aludj, hagyd a rontást!

fél szeme lehunyva

a másik is megrebben

ülepe orcza

olykor … Tovább »

Hanuka a művészetben

A moszkvai Imidzs Kiadó sorozatot jelentet meg mintegy kétezer színes illusztrációval a FÁK országai zsidóságának vallási és háztartásukban használatos tárgyairól. A kezdeményezés jelentőségét emeli, hogy a széles közönség első ízben ismerkedik meg … Tovább »

Ki vagyok én?

(Iszaak Babel: Napló, 1920. Pesti Szalon Könyvkiadó 1993. Fordította Hetényi Zsuzsa. 138 oldal, 210 forint.)

Naplót írt az odesszai zsidó kereskedő fia, a szovjethatalomért vívott háború csöndes pillanataiban. Iszaak Babelnek hívták, huszonhat éves volt, és sem … Tovább »

(Redéfinir)

Újrafogalmazni

a víz kékjét

körképét

s környékét

a bűvös palettától

rezgés lesz a Földközi-tengeri

szivárványból

vidám tűnődés

a fény virágot szór ránk

házak fák vitorlák

raja táncol

mind könnyed és keccsel teli

a … Tovább »

Peter Diener versei kapcsán

A nevét akár Diener Péternek is írhatnám, ahogy ezt magyar nyelvű levelezésében ő maga is teszi. De hát, mint magyar szülők gyermekeként Párizsban született és franciául író poéta, legutóbbi verseskötetét, az Archéologie d’Amour-t (vagyis a Szerelmi … Tovább »

(részletek)

Eszembe jutott ez a gyönyörű dal: „A közösség felé vezető út nem rövid, de nem is hosszú.” Ein-Harod, mellékesen, nem egy apró közösség, a maga idejében egységes, hatalmas kibuc, s most a valamikori kettéválás után, két önnálló kibuc. Számításaim szerint, … Tovább »

Ámosz Kenán világában megtalálhatjuk mindazokat az elemeket, melyek annyira jellemzőek a szabre nemzedék élményvilágára. A háttér kialakít egy magatartást, amely az évtizedek folyamán alig változott. Ez a lelki viszony a valósághoz, az élet minden olyan értékét előtérbe helyezi … Tovább »

(1993. július-szeptember)

Eban, Abba: The meaning of Jewish History N.Y., 1964.

Baer, Yitzhak: A history of the jews in Christian Spain. 2. köt. Philadelphia, 1966.

Baron, Salo W.: The russian jew under Tsars and soviets. N.Y., 1964.

Bettelheim, P. ed.: Antisemitismus in Osteuropa. Wien, … Tovább »

(Abba Kovner: Megillott Ha’edut [A tanúság tekercsei]. Mossad Bialik, 277 oldal, 160 sékel.)

A zsidó történelem olyan sok katasztrófát ismert, hogy nem meglepő, ha ezek sokszor összemosódnak nemzeti és vallásos irodalmunkban. A bibliai Siralmak könyvét Jeruzsálem kifosztása és … Tovább »