Először történt meg, hogy hálásan fogadtam egy minden ízében kiszámítottan profi munkát. Azelőtt azt hit­tem, hogy ami igazán tökéletes, az lehet jó, lehet nagyszabású, sőt fantasztikus is, de egyvalamire nem képes: nem tud megrázni a művészet erejével. Meg­gátolja ebben a … Tovább »

Christian Boltanski installációi

Életrajzként minden lexikon közli a világ egyik legjelentősebb kortárs képzőművészéről, hogy 1944-ben született Párizsban és ott él ma is. Kiállításai voltak Bécsben, Montrealban, Chicagóban, New York­ban, Los Angelesben, Torontóban, Ma­dridban, … Tovább »

Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor

– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, misze­rint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »

Véset

Hogyan emlékszem?

Ahogy az a kismama

hajnalban szoptatta

kopasz édesanyját.

Ma még a lefejezettet is

megfojtanák.

Belémköltözik egy magascé,

mint kígyó a fecskefészekbe.

A tánc

A csernobili haszidok tánca,

még így is, porrágéppuskázva, … Tovább »

filmnovella*

Piszkos, ólomszürke hajnal. Ilyen­kor képtelenség felébredni, kiká­szálódni az ágyból. Amíg a kávé lefő, addig tehetetlenül toporgok a konyhában. A térképet nézegetem, hova megyünk, hány kilométert kell utazni az ismeretlen falu felé.

Csak annyit tudok róla, … Tovább »

Könyvespolc

(Turczi István: Uram, nevezze meg a segédeit! Maecenas Könyvkiadó, 1993. 177 oldal, 200 Ft)

Ha valaki nem tud szabadulni rögeszméitől, általában reménytelen esetnek szokták mondani. Az emberek többsége nem tud szabadulni a rögeszméktől – úgyszólván az egész világ … Tovább »

Akvarellek, kréta – és ceruzaraj­zok, linómetszetek, papírkivá­gások – a műfajok széles skálája vonult fel a Maccabi VAC gyermek- rajzpályázatának legszebb alkotásaiból rendezett kiállításon, a Mazsike Garay utcai klubjában. A témák is változa­tosak: a zsidó jelképek, bibliai … Tovább »

Steven Spielberg igazi örököse a Hollywoodot megteremtő nagy-moguloknak. Most új, a Holocaust­ról szóló filmjében, a Schindler listájában azzal a zsidó örökséggel birkózik, mely életét és karrierjét formálta.

Legkorábbi emléke, nyilatkozta Spielberg több ízben is, egy … Tovább »

Auschwitz után, úgy mondták, többé már nem lehet

a cseresznyéről írni. De a cseresznye ott volt,

szemben az elhagyatott levendulaolaj préssel,

körülölelten a mák és bogáncs és citromfű

és kakukkfű mezőktől, Montmorin régi, majdnem elfeledett

falujában.

– egykor … Tovább »

Interjú Michael Blumenthal-lal

Michael Blumenthal amerikai zsidó író, négy verseskötet és egy frissen megjelent regény – Weinstock Among the Dying (Weinstock a haldoklók között, Zoland Books, 1993) szerzője. 1992 augusztusa óta az ELTE Amerikanisztika Tan­széke vendégprofesszora Budapesten, … Tovább »

Isaac Bashevis Singernek

Chopin melankóliája és a kegyetlen légzés

összehajtja lepedőidet,

és emelkedsz, mint enyhén kovászolt kenyér,

mint az összes öreg, köszvényes zsidó, aki a világban

maradt,

sábeszi álmodból.

Felkelsz és letörlöd a megkérgesedett … Tovább »

(részletek)

Mostohaanyám, ó igen!, az ájtatos imádkozók közül való volt. Attól a kegyetlen édességgel emlékezetembe vésődött naptól fogva, hogy sorban második elhalálozott férjének házából kiköltözött, és átlépte egykor boldog családi fészkünk küszöbét – melyre … Tovább »

Színre szín

Fényre fény

így játszom

és lábammal hegyeket rontok szét

és talpam alatt tenger fröccsen szét

és iszonyú haragom népemre öntöm

és csendesen süt a nap

a Canale Grande felett

az olasz fiú csak néz

bőre fehér

nem meleg: jogos kíváncsiság … Tovább »

A XIX. század már ismert sztárokat: David Garrick és Sarah Siddons a londoni szín­padok ünnepelt színészei voltak, Párizsban viszont Rachel Félix, a Comédie Francaise primadonnája volt a sztár: A nagy Rachel, akinek talán nem is ismerték a vezeték­nevét.

Apja zsidó vándor-zsibárus … Tovább »

(Giorgio Pressburger: A fehér közök törvénye. Fordította és az utószót írta Magyarósi Gizella. Európa Könyv­kiadó, 1993.143 lap, 250,- Ft.)

A Józsefvárost, ezt a zsúfolt, kispol­gárok, proletárok meg lumpen­proletárok és válogatott cigány­legények benépesítette kerületet … Tovább »

(Kardos G. György: Jutalomjáték, Ab Ovo Kiadó 1993.204 oldal, 320forint.)

Szokták mondani, a jó irodalom olyan, mint a tenger.

Kinek mekkora az edénye, annyit meríthet belőle. Akinek gyűszűje van, gyűszűnyit, akinek vedre, vödörnyit. Kardos G. György új regénye igencsak példázza … Tovább »

Tábori György: Jubileum című drámája a Radnóti Színpadon

A sírkövek tövében furcsa em­berek ülnek. Első pillantásra bábuknak tűnnek, holott mo­zognak, sóhajtoznak, tesznek-vesznek a színpad – a temető – porában, még­sem lehet pontosan tudni, élnek-e, vagy sem. Egy porcelánbaba-fehérségű … Tovább »

Csak most kezdett előttem megvilágosodni,

csak most kezdtem megérteni, meglátni,

mi a tükörkép és a valóság, csak most –

amikor már megvénültem.

Mi az, ami igazán megsajnál

és mi az, ami csak színlelés,

félelemre kevés maradt az évekből –

és már jelzéseket … Tovább »

Horváth Éva és Kiss Ferenc fotóművészek, e sorok írójával együtt, immár harmadik éve követik nyo­mon a munkácsi hitközség életét. Kárpátalja végóráit élő, hajdan messze földön híres zsidó vallási központjának mai szellemi örököseit faggatva tragikus múlt­jukról, … Tovább »

„S távoztával letűnt a világ” – doktor Baumann ujjai ezeknél a szavaknál engedtek, a könyv megcsusszant, utána összeolvadtak a sorok és értelmetlen zagy- vasággá egyesültek. De a doktor ezt már nem találta furcsának, elszenderedett. Kockás ingének bő ujjából szőrös, barna … Tovább »