Összesen 2,870 találat (2521 - 2540) a(z) Kultúra-Művészetek rovatban.
A Bukaresti Jiddis Színház, a határontúli magyar színházak fesztiváljára (!) érkezett Magyarországra. Az alkalmat felhasználva a Goldmark teremben Georg Kreisler: Ma este: Lola Blau című darabját adták elő. Gadó János a színház rendezőjével, Jean Waldmannal és irodalmi titkárával, … Tovább »
A moszkvai Salom zsidó színház
1949-ben az utolsó zsidó színház kapuját is bezárták a Szovjetje unióban. 13 éves csend következett. 1962-ben a moszkvai Goszet színháztól elszerződő öt színész létrehozott egy aprócska alkotóműhelyt, a mindenható Moszkoncert égisze … Tovább »
Miután az orosz televízióban már a „Schindler listáját” is levetítették, bízvást állíthatjuk, hogy a zsidóság, mint téma, nem tabu az orosz nyilvánosságban. Tíz évvel ezelőtt még kinevették volna azt, aki zsidókról akart látni-hallani a sajtóban, moziban, televízióban. … Tovább »
Second generation
Nekem nincsenek történeteim.
A legenda halála után születtem.
Semmit se fejezek be és
semmit se kezdek újra,
elmúlok, mint a szerelem,
s meghalok, mielőtt megérteném
jelképtelenségem jelképét,
önmagam.
Én csak én vagyok – apálykor … Tovább »
A recenzensnek nem sokba. A „gyatra szervezőnek” valamivel többe. Tudom: illetékes vagyok. A gyatra szervező én voltam. Ha a lét nem is, a nézőpont valószínűleg meghatározza a tudatot. Ahol Götz Eszter a „Nyár, színház, varázslat” című beszámoló írója (Szombat, 1994. … Tovább »
Az Izraeli Filharmonikus Zenekar, Zubin Mehta vezényletével augusztus 11-én hangversenyt adott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az est az évad – sőt, több évad – kivételes zenei eseménye, amelynek védnöki tisztét közéletünk és kultúránk jeles személyiségeinek élén Göncz … Tovább »
(regényrészlet)
Én nem tudom, ki ez a nő.
Sápadtan áll a napfényben.
Törökmintás pongyolája csillog.
Sovány.
Göndör haja a válláig ér.
A nő illata betölti a konyhát. Azt hiszem, tavasz van. Március vagy április.
Semmi nem vet árnyékot. Minden fényben. A körfolyosó … Tovább »
(K. P.-nek)
Tegnap, amikor a dédapádról olvastam,
és egyáltalán, véglapoztam az Albumot,
az jutott eszembe: tavaly, Lengyelországban,
végigzokogtam az auschwitz-i látogatást,
csak egyedül én, a csoport
biztosan azt gondolta, talán mindenkim itt veszett oda,
pedig … Tovább »
Haynal Morán festőművésszel beszélget Schőner Zsuzsa
1949-ben született Haynal Kornél Budapesten. Diplomáját Bécsben, az Akademie für Bildende Kunst mesteriskolájában szerezte. Önálló és csoportos kiállításokon Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, az USA-ban, Spanyolországban, … Tovább »
Nagyon jó volt halottnak lenni. Ez volt a főpróba.
Élő az vagyok. Momentán.
De halottnak lenni! Az igen.
Az végérvényes.
Magyarán: totsicher!
Ezt a verset Petri György 1991. május 12-én írta New Yorkban, közvetlenül azután, hogy Louise McCagg mintát vett róla készülő … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.
Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »
Szerényi Gábor a hetvenes évek végén kis noteszt szorongatott az időközben kiépült metróvonalakon utazva, és rajzolt, rajzolt a lapokra. Az egyre nyomorultabb utasokat, minket, magyar metrózókat, akiknél a legmagasabb az a halál-szám, amelyikből a demográfia karácsonyfáján … Tovább »
Jehudi Menuhinnak
– Mi leszel, ha nagy leszel?
kérdezte, a felnőttek tehetetlen
banalitásával a riporter az állami gondozásból nevelő-
szülőkhöz került kisfiútól. Az ötéves gyerek meglepő lu-
ciditással felelt: ideális identitástudattal:
– Cigány.
Irigyeltem. … Tovább »
Hogy vagyok képes
reggel és este
örökösen állandó formában
hozzád intézni szavaim ?
És mégis kezdem mondani az ima-igéket
lépkedek a Semá és a Tizennyolc Áldás között,
mintha időkön-túli anyagból vésett lépcsőkre hágnék fel,
fokról-fokra hódítva, … Tovább »
(Philip Roth: A tények. Egy regényíró önéletrajza. Szűr-Szabó Katalin fordítása. Európa Könyvkiadó, 1993, 234 oldal, 320 forint.)
…persze szárazak és unalmasak. Elvégre ki kíváncsi a valódi hétköznapokra, a valóban megtörténtekre, ha nem sziporkázó stílben, nem érdekfeszítő … Tovább »
Tisztelt Főszerkesztő úr!
London, 1994. április 28.
Megkaptam nyersfordításban elküldött írását. Őszinte örömmel tölt el, hogy a közelmúltban Kelet-Európában lezajlott demokratikus átalakulás megteremtette a lehetőségét, hogy könyveimnek azon része, mely korábban témája … Tovább »
Shuki, amikor megtaláltam a szerkesztőségben, először azt sem értette, ki van a vonal túlsó végén. Amikor aztán felfogta, elképedést színlelt. Mit keres az ilyen rendes zsidógyerek erre mifelénk?
Minden húsz évben egyszer eljövök megnézni, jól mennek-e a dolgok.
Pompásan … Tovább »
Ördögh Csilla interjúja Nemes Anna műfordítóval
Amikor először beszélgettünk arról, hogy jó lenne találkoznunk, akkor megemlítettem: többen furcsállják, hogy erőteljes, karakteres férfiirodalmat, nevezetesen – akinek ürügyén most beszélgetünk – Philip Rothot nő fordít. Te … Tovább »
Kezdhetnénk P. Howard szellemében úgy, hogy keressük az „igazi” Trebitschet. Kezdhetnénk Philip Roth szellemében egy vallomással: a vitaösszefoglaló nem lesz igazi szemle; a vita objektíven visszaadhatatlan, mert a vitatkozók maguk is beleesnek Philip Roth, vagy Zuckerman, vagy Kepesh, … Tovább »